Újvidék, 2024. november 1., vasútállomás, 11 óra 52 perc. Ott és akkor 14-en azonnal meghaltak a leomlott előtető alatt, ketten később hunytak el a kórházban, egy fiatal édesanya pedig nyomorék lett. Azon a napon nem csak a szeretteik élete változott meg örökre – Szerbiában sem lesz már semmi ugyanolyan, mint amilyen előtte volt.
Az 1964-ben épült újvidéki vasútállomáson 2021-től 2024-ig tartottak a felújítási munkálatok. Kétszer nyitották meg: először a 2022-es választások idején, másodszor 2024 augusztusában. Először Aleksandar Vučić államfő és Miloš Vučević, Újvidék akkori polgármestere, másodszor Maja Gojković tartományi kormányfő, Goran Vesić (azóta lemondott) építésügyi miniszter és Milan Đurić (azóta lemondott) polgármester ünnepelte a megújult állomást. Mindannyian arra utaltak: ez az épület úgy tökéletes, ahogy van.
Arra a kérdésre, hogy kinek a hibája az, ami megtörtént, egyszer választ kell majd adni. Ezt követelik immár egy éve az egyetemisták, a polgárok.
Így kezdődött
Először november 5-én, a háromnapos országos gyász után volt tüntetés Újvidéken, amelyen felelősségre vonást és átláthatóságot követeltek a résztvevők. Tízezrek vonultak utcára, és ekkor vált a hatalom véres kezének szimbólumává a vörös tenyér.
Már szinte feledésbe merült az, hogy már akkor is volt erőszak a tüntetésen: a városházát kövekkel, fáklyákkal, vörös festékkel dobálták meg, a zömében békés polgárok között megjelentek kapucnis, maszkos fiatal férfiak, akik ajtókat, ablakokat törtek be az épületen, amire válaszul a rendőrök könnygázt vetettek be. A város központjában órákig tartottak a zavargások.
A fordulópont november 22-én volt Újbelgrádban, amikor a Drámaművészeti Kar épületénél az áldozatok emléke előtt tisztelgő egyetemistákat néhányan megtámadták, akik között többen a Szerb Haladó Párt holdudvarához tartoztak. Három nappal később a kar első plénumán megszületett a döntés, hogy blokád alá helyezik az intézményt, és ehhez országszerte csatlakoztak az egyetemek.
A plénumok megalakulása után négy közös követelést fogalmaztak meg: a vasútállomás rekonstrukciójára vonatkozó teljes dokumentáció közzétételét, az egyetemistákra és tanárokra támadó személyek azonosítását és bíróság elé állítását, a tüntetéseken letartóztatott emberek ellen indított bűnvádi eljárások leállítását, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési eszközök növelését. Aleksandar Vučić szerint mindezt teljesítették.
Fordulat történt
Január 27. és 28. között súlyos incidens történt Újvidéken: a Szerb Haladó Párt irodája előtt három férfi megtámadott két fiút és egy lányt, akinek eltörték az állkapcsát. A történtek miatt lemondott Miloš Vučević kormányfő és Milan Đurić, Újvidék polgármestere is, a kormány pedig megbukott.
Március 15-én Belgrádban tartották meg sokak szerint a város történetének egyik legnagyobb tüntetését, a résztvevők száma a Belügyminisztérium szerint 107 ezer, a Nyilvános Rendezvények Archívuma szerint 275–325 ezer volt. Emlékezetessé az a titokzatos hang tette, ami a 15 perces néma főhajtás ideje alatt pánikszerűen hasította ketté a sűrű tömeget.
Az egyetemisták listájára felkerült egy újabb követelés: a hatóságok nyomozzák ki, mi váltotta ki a pánikot a tüntetésen. A hatalom szerint nem hangágyú, mert ilyennel nem is rendelkezik. Illetve igen, de nem volt akkor kint az utcán. Vagyis kint volt, de nem vetették be…
A blokádok megkezdése után a másik fontos fordulópont az volt, amikor az egyetemisták közzétették utolsó, ezúttal politikai jellegű követelésüket: oszlassák fel a képviselőházat, és írjanak ki rendkívüli választásokat. Az egyetemisták világossá tették: a plénumokon jelölteket állítanak majd a következő választásokra, ez az egyelőre titokzatos egyetemistalista.
Június 28-án újabb nagy egyetemisták által szervezett tüntetés volt Belgrádban, majd országszerte tartottak tiltakozásokat a haladók irodái előtt, olykor meg is rongálták ezeket, a Szerb Haladó Párt aktivistái pedig védték az épületeket. A rendőrség tucatszámra tartóztatta le a tüntetőket, és a tiltakozások megritkultak.
Egy tragédia, három ügyészség
Két városban három ügyészségi eljárás, nulla megkezdett per – ez az igazságszolgáltatás jelenlegi mérlege egy évvel az újvidéki tragédia után.
Az újvidéki és a belgrádi Felső Ügyészségek vádiratait még nem erősítették meg. A gyanúsítottak között szerepelnek mérnökök, alvállalkozói cégek igazgatói és két volt miniszter: Goran Vesić és Tomislav Momirović.
Az újvidéki Felső Ügyészség közleményben a Felső Bíróságot okolta az eljárás megrekedésével, amely a vádiratot visszaküldte kiegészítésre. Nyolc hónappal az első vádemelés után az ügyészség újból vádat emelt ugyanazon személyek ellen ugyanazon bűncselekményekért, mint első alkalommal. Most a Felső Bíróságnak kell döntenie, hogy ki kell-e egészíteni a nyomozást, vagy megerősíti a vádiratot.
A belgrádi Felső Ügyészség korrupció gyanúja miatt három személy ellen emelt vádat. Azon a napon, amikor a Felső Ügyészség a gyanúsítottakat kihallgatta, Zagorka Dolovac legfőbb ügyész úgy döntött: a szervezett bűnözés elleni ügyészségnek kell átvennie ezt az ügyet. Nenad Stefanović, a belgrádi Felső Ügyészség főügyésze azonban az anyagot nem nekik, hanem a Felső Bíróságnak adta át, amelyik jóváhagyta a vádiratot. Ezt a Felső Bíróság megerősítette, majd a védelem panasza nyomán a Fellebbviteli Bíróság visszautalta a Felső Bíróságra, hogy megállapítsa a Felső Ügyészség illetékeségét ebben az ügyben. Több ügyvéd és a tényfeltáró bizottság szerint is Stefanović ezzel az újvidéki ejárást akarta obstruálni.
Szakértők tudni vélik, hogy a háttérben a köztársasági, a fővárosi és a különleges ügyész közötti ellentét áll.
A szervezett bűnözés elleni ügyészség Vesićet és még 13 személyt azzal gyanúsít, hogy a gyorsvasút építése során 114 millió dollárral megkárosították a költségvetést. Momirović 30 napos előzetes letartóztatását házi őrizetre módosították. Vesić ellen először körözést adtak ki, ő egy nappal korábban rosszul lett és megműtötték, a nyomozás pedig leállt.
Sajtóértesülések szerint Goran Vesić október első felében kikerült a kórházból, és házi őrizetben van. Kihallgatására november 17-én kerül sor.
Tényeket tárt fel a bizottság
Egy elnök, két kormányfő és három illetékes minisztérium – Ognjen Radonjić, a Belgrádi Bölcsészettudományi Kar professzora szerint ez a tényfeltáró bizottság által megállapított felelősségi egyenlet az újvidéki vasútállomáson történt tragédiával kapcsolatosan.
„Ahhoz, hogy konkrétabb eredményekre jussunk, szükségünk lenne a pénzügyi dokumentációra” – mondta a Nova lapnak adott interjújában.
Radonjić hozzátette: a szervezett bűnözés elleni ügyészség szerint a köztársasági költségvetést csaknem 115 millió dollárral károsították meg a projekt során, ugyanakkor a bizottság becslése az, hogy ez az összeg elérheti a 700 millió eurót is.
Tanasije Marinković, a Jogtudományi Kar professzora, a bizottság tagja szerint az is kiderült, hogy a vasútállomást nem tartották karban a köztulajdonról szóló törvénnyel összhangban, a műszaki dokumentáció sem felelt meg a tervezési és építési törvénynek, maga az építkezés sem volt törvényes, a felügyelőségek nem dolgoztak jól, és a közbeszerzési törvényt is megkerülték, amivel megfelelő szaktudással rendelkező kivitelezőt lehetne kiválasztani.
Marinković hozzátette: a bizottság szerint a tragédiát szervezett bűnözői csoport tevékenysége okozta, amelynek az élén maga az államfő áll.
Dušan Dobromirov egyetemi tanár szerint a munkálatok felesleges sürgetése 65 millió dolláros pluszköltséget okozott, és az EU 330 millió eurós előkalkulációjával szemben a valódi költségek meghaladják az egymilliárd eurót, és a becslések szerint ebből csaknem 700 milliót kiloptak a projektből.
A hivatalos végkifejletre bizonyára sokat kell még várni, és az sem biztos, hogy igazságot fognak szolgáltatni.
Pedig az igazság megilleti elsősorban azokat a családokat, akik elvesztették a szeretteiket, de megilleti az egész társadalmat is. Kell hogy legyen felelőse a 16 emberéletet kioltó tragédiának, és kell hogy legyen tanulsága is a történteknek – a felelőtlenség és a korrupció emberéleteket követelő bűncselekmény.
F. R.
Fotó: Mina Delić
