A külföldön dolgozó vajdasági magyarok hazahívása a II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb célja
Januárban lezárult a Prosperitati Alapítvány által felkért szakértők közreműködésével elkészült, 2026-tól 2033-ig tartó időszakra vonatkozó II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia nyilvános közvitasorozata. Az új stratégia a fiatalok szülőföldön való megmaradása, a vállalkozásfejlesztés, a mezőgazdaság-élelmiszeripar-vidékfejlesztés háromszögének erősítése, valamint az idegenforgalom fejlesztése mellett kiemelten foglalkozik a külföldön élő vajdasági magyarokkal is.
„Az új stratégia céljai világosak: mindennek a megtartása, ami eddig eredményt hozott, és új célok megvalósítása is: az itthon maradás feltételeinek erősítése, a külföldön dolgozó vajdasági magyarok hazahívása, a munkavállalók hangsúlyosabb támogatása” – írta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a stratégia bevezetőjében.
A lengyeleknek sikerült
Amikor a 49 éves Kasia Brudnias hét év után Nagy-Britanniából hazalátogatott Varsóba, úgy érezte, egészen más országba érkezett vissza.
„Mindenfelé egzotikus éttermek vannak, az emberek sokkal jobban öltözködnek, a lakások szépen bútorozottak… Az a Nyugat lettünk, amelynek mindig is a része akartunk lenni” – idézte a nőt még 2024-ben a Le Monde. A lap szerint Lengyelország fejlődését a 2004. május 1-i uniós csatlakozása óta a legjobban az mutatja, hogy az akkor elkezdődött tömeges kivándorlás után az utóbbi években egyre többen költöznek vissza.
2025. decemberében a Daily Mail is foglalkozott a témával – mivel a cikk fizetős, mi csak annyit tudtunk elolvasni a „nagy lengyel exodusról” szóló cikkből, hogy „a lengyelek tömegei megváltoztatták Britannia arculatát, de ma már sokan költöznek vissza, hogy az alacsony adózású és dübörgő gazdaságú szülőhazájukban keressék a boldogulásukat”.
Egymillió lengyel vándorolt ki Nagy Britanniába, közülük több mint 200 000 tért vissza Lengyelországba az egyre javuló megélhetési lehetőségek miatt. A 2008-ban indult lengyel honlap, a powroty.gov.pl neve is azt jelenti: „visszatérés”.
A magyarok évek óta dolgoznak rajta
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára 2025. szeptember 12-én egy Facebook-posztban méltatta „a világ legjobb hazaváró szolgáltatását”, azaz a magyarországi Hazaváró programot. Szerinte évről évre több külföldön élő magyar dönt a hazaköltözés mellett, és 2024-ben rekordot is döntött a hazatérő magyarok száma.
Ennek a Hazaváró Szolgáltatásnak része a Hazaváró Portál, amely a hazaköltözéssel kapcsolatos adminisztratív feladatokról nyújt naprakész információkat, a kormányablakokban működő Hazaváró Pontok országos hálózata pedig a hazatérő magyaroknak segítenek hatósági és okmányügyekben.
2025-ben indult a külföldön tanuló fiatalok hazatérését támogató Hazaváró Diákhitel, amellyel a magyar fiatalok külföldi diákhiteleiket válthatják át magyar diákhitelre, ezáltal számos kedvezményt – például az édesanyák teljesen leírhatják a Magyarországon született gyermekeik után a hitel összegét – és akár kamatmentességet is szerezhetnek. A hazatérő családokat támogatja 2025. szeptember 1-jétől az a program is, amely a külföldről hazatérő magyar gyermekek felzárkóztatását segíti. Az iskolák kiegészítő támogatást igényelhetnek, amennyiben heti öt óra egyéni felkészítést biztosítanak a magyar oktatási rendszerrel ismerkedő gyermekek számára.
A 2023 novembere óta működő program több is, meg kevesebb is a 2015-ben indult és 2016-ban megszűnt „Gyere haza, fiatal!” projektnél. Több, hiszen az kifejezetten az Egyesült Királyságban élő fiataloknak szólt, a mostani pedig mindenhol, mindenkinek. De kevesebb is, hiszen a Hazaváró csupán tájékoztat, és egyablakos ügyintézést ígér bizonyos ügyekben, míg a „Gyere haza, fiatal!” anyagi segítséget is nyújtott az áttelepüléshez: fizették például a hazatérők repülőjegyét, de pénzbeli munkahely-keresési, átmeneti lakhatási és mobilitási támogatást is nyújtottak. Ennek ellenére csupán 105 fiatal tért vissza Magyarországra.
A hazatéréshez a legerősebb motivációs tényező az lenne, ha a magyar munkaerőpiaci környezet biztosítani tudná a kinti jövedelem közel kétharmadát – mutatnak rá a külföldön munkát vállaló magyarok körében végzett kérdőíves felmérés adatai. Az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével 2024-ben készített egy javaslatcsomagot a külföldön dolgozó magyarok hazatelepülésének elősegítésére. A javaslatok között szerepelt az atipikus foglalkoztatottság bővítése, a részmunkaidős pozíciók számának növelése, az 55 évesnél idősebb korosztály foglalkoztatottságának fokozása, a hazatelepülést segítő adópolitika kialakítása, a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat foglalkoztató vállalatok számára egyszeri hazatérési támogatásra és/vagy bérkiegészítésre fordítható támogatás biztosítása, ha az érintettek vállalják, hogy meghatározott ideig Magyarországon fognak dolgozni, továbbá a külföldről hazatért munkavállalók magyar kis- és középvállalkozásoknál való foglalkoztatásának ösztönönzése adókedvezményekkel.
Szerbiában egyelőre csak ígéretek vannak
Karácsony körül elkészül a külföldön élők hazatérését támogató program – ezt december 21-én ígérte Aleksandar Vučić államfő. Lapzártakor már bőven túl voltunk az ünnepeken, de a programismertetés még várat magára. Az elnök előzetesen annyit árult el, hogy a mesterképzésről hazatérő fiatalok 70 százalékos kedvezményt kapnának az adókra és járulékokra, a munkáltatókat is ösztönöznék a visszatérők alkalmazására, támogatnák a visszatérők önfoglalkoztatását, de szót ejtett 20–50 ezer euró közötti, sőt akár 100 ezer eurós vámkönnyítésről is.
A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint 2022-ben Szerbia lakossága 6.647.003 fő volt. Az ország lakossága az elmúlt tizenegy évben 6,9 százalékkal, csaknem félmillió fővel csökkent. A természetes fogyás legalacsonyabb az Észak-bánáti körzetben, míg a legmagasabb Dél-Bácskában. Községi szinten a legveszélyeztetettebb helyzetben a bánáti falvak vannak (például Torontálszécsány és Begaszentgyörgy).
Vajdaság lakossága 1.740.230, ebből a magyarok száma 182.321, vagyis 10,5 százalék (2011-ben 13% volt). A külföldre irányuló szerbiai/vajdasági emigráció az utóbbi huszonöt évben jelentősen felerősödött – szögezik le a II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia szerzői.
„Minden vajdasági áttelepülő potenciális visszatérőnek tekinthető, hiszen még a Magyarországon való letelepedés esetén is gyakran látogatják szülőföldjüket, és a legtöbben a helyben hagyott ingatlant sem értékesítették. A migrációs hálózatok sajátos, gyakorlatias logika mentén működnek – például Magyarországon dolgoznak, Szerbiában költenek
Az elvándorlás és a beolvadás miatt az utolsó lakosságösszeírás (2022) kb. 70 ezerrel kevesebb magyart jegyzett, mint 2011-ben. Ebből becslés alapján 40 ezren hagyták el az országot (vagy folyamatosan ingáznak a határon át), a többiek vélhetően a gyenge természetes natalitás okozta csökkenés miatt hiányoznak, nemzetiséget váltottak (pl. vegyes házasságban született gyermekek), illetve nem jelentek meg az összeíráskor. (Gábrity Molnár, 2023)
Bátorító, hogy a legújabb tapasztalatok alapján a korábbi elvándorlási hullámot követően egyre többen fontolgatják a visszatérést a szülőföldjükre. A hazatelepülők körében végzett vizsgálatok szerint a családalapítás, a gyermeknevelés vagy egy új életpálya kialakítása során sokan ismételten a közösségükhöz való visszakapcsolódást választják. Ez a folyamat Vajdaságban is megfigyelhető, és hosszú távon reménykeltő lehetőségeket tartogat. A közösség megtartó erejének növelése, a hazatérés ösztönzése, valamint a fiatal generációk számára vonzó életfeltételek biztosítása mind hozzájárulhat a vajdasági magyar közösség megerősítéséhez és fejlődéséhez. A kihívások felismerése és a megoldások közös keresése lehetőséget ad arra, hogy a szülőföld újra vonzó és élettel teli otthona legyen a következő generációknak is” – olvasható a stratégia tervezetében.
Vajdaság hazavár!
A II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia Vajdaság hazavár! programjának a kulcseleme egy online platform, amely közérthető, naprakész és célzott információkkal segíti a hazatérésben gondolkodókat, különös tekintettel azokra, akik családalapítás, pályaváltás vagy tanulmányi átmenet idején keresnek újra kapcsolatot a szülőföldjükkel. A digitális felület a tájékoztatás mellett interaktív szolgáltatásokat és tematikus keresési lehetőségeket is kínál lakhatásról, munkavállalásról, oktatási és egészségügyi lehetőségekről, közlekedésről vagy közösségi életről.
A platform külön figyelmet fordít a gazdasági lehetőségek, támogatások és pályázatok bemutatására. A látogatók értesülhetnek a szerbiai, tartományi programokról és a Prosperitati Alapítvány programjairól, start-up lehetőségekről, fiataloknak szóló kedvezményes lakáshitelekről és egyéb támogatásokról.
A hazatérni vágyók személyre szabott segítséget kérhetnek helyi kapcsolattartóktól, akik támogatást nyújthatnak az ingatlankeresésben, a közösségi integrációban és az ügyintézésben is – áll a stratégia tervezetében.
A hazaváró programban az alábbi tervek szerepelnek:
Otthonteremtés – A hazatelepülés anyagi feltételeinek megteremtését a jövőben célzott támogatási formák is segíthetik, például falusi házvásárlásra vagy lakóingatlan-felújításra vonatkozó programok. Elképzelhetők olyan komplex csomagajánlatok is, amelyek egyszerre kínálnak támogatást ház megvásárlásához, valamint mezőgazdasági vagy vállalkozási tevékenység elindításához.
Külföldön tanulók hazatérésének kezdeményezett irányítása – A külföldön tanuló egyetemisták, különösen a Magyarországon tanulók számára intézményesített gyakornoki és szakmai integrációs program és foglalkoztatás lehetővé teheti, hogy vajdasági vállalatoknál végezzék el a kötelező szakmai gyakorlatukat. A tudástranszfer elősegítése érdekében olyan online adatbázis kialakítása javasolt, amelyben elérhetők lennének az akadémiai és nem akadémiai oktatók által kínált szaktanfolyamok.
Oktatás-képzés a hazatérők számára – A munkaadók visszajelzései szerint a munkavállalók jelentős része nem rendelkezik megfelelő informatikai tudással, ezért a Stratégia hangsúlyát az egyének digitális kompetenciáinak bővítésére kell helyezni. A digitális készségek fejlesztését a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával elsősorban a felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás keretében szükséges megvalósítani. Ennek részeként fontos lenne olyan specifikus, gyakorlati tudást nyújtó, rövid képzési programok kidolgozása és hivatalos akkreditálása, amelyek tanúsítványt biztosítanak a résztvevők számára.
Magyar vállalkozók ösztönzése magyar nyelvtudású munkavállalók alkalmazására – A vajdasági magyarság kiemelt célja, hogy a helyi magyar vállalkozók előnyben részesítsék a magyar nyelvtudású munkavállalókat. Első lépésként szükséges egy széles körű, figyelemfelkeltő kampány elindítása, amely tudatosítja a munkáltatók körében a magyar nyelvi kompetencia jelentőségét – különösen az ügyfélkapcsolati, a kereskedelmi és a szolgáltatói szektorban, ahol a nyelvi közösséghez való tartozás közvetlen gazdasági előnyt is jelenthet. Második lépésként a jövőbeli gazdaságfejlesztési programok – különösen a hitelezési és pályázati konstrukciók – tervezése során célszerű feltételként beépíteni a magyar nyelvű munkaerő alkalmazását.
A lengyel és a magyar példa is azt mutatja: elsősorban akkor költöznek vissza az emberek a szülőföldjükre, ha ott megközelítőleg olyan életszínvonalon tudnak élni, mint külföldön. Hogy a vajdasági magyarok esetében ehhez mennyiben fog hozzájárulni a II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia, illetve a szerb állam programja, az az elkövetkező néhány évben fog kiderülni.
FEHÉR Rózsa
