A múlt hét elején Belgrádban megtartotta VII. kongresszusát, III. tisztújító értekezletét és kerekasztal-beszélgetését az idősek anyagi és szociális helyzetéről a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet. A kongresszus elfogadta az elmúlt öt év munkájáról szóló jelentést, a következő öt évre vonatkozó programját, és ellenőrizte a szerbiai nyugdíjasok emberi jogainak védelméről szóló határozattervezetet, amelyet elfogadásra elküldtek az Európa Parlamentnek és az Európa Tanácsnak. Megválasztották az új vezetőséget is. Az elnöki tisztséget továbbra is Miloš Grabundžija tölti be.                                                                                       

A vitában részt vevők többsége kifogásolta, hogy képviselőik nem vesznek részt olyan döntések meghozatalában, amelyek jelentősen befolyásolják az életüket és a családjuk életét, és jövedelmük csökkenésével tovább romlik az életszínvonaluk. Egyetértettek azzal, hogy a nyugdíjtörvény alapján megszerzett jogok megvédéséért, az idősek életszínvonalának emeléséért a jövőben a munkavállalók reprezentatív szakszervezeteivel és más köztársasági szintű nyugdíjas szervezetekkel közösen kell küzdeniük.

Elfogadták az indítványt, hogy a meglévő jogszabály módosításával meg kell reformálni a nyugdíjbiztosítási rendszert, hogy a munkavállalók szakszervezetének és a nyugdíjasok szövetségének képviselői visszatérhessenek a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (igazgatótanácsa) vezetőségébe. Leszögezték, hogy létre kell hozni az állam megfelelő felügyeleti funkcióját a nyugdíjbiztosítási járulékok befizetése felett, valamint elosztásuk és felhasználásuk ellenőrzését az alap felügyelőbizottságának újraalakítása révén, amelyben a munkavállalók és a nyugdíjasok képviselői többségben lennének. A nyugdíjak kivételével az alap minden más kiadását, amelyeket a járulékbevételéből finanszíroznak, ki kell vonni a biztosító költségvetéséből, ami lehetővé tenné, hogy a nyugdíjkiadások összhangba kerüljenek a GDP-ben tervezett aránnyal.

Az alap ingatlanbevételét a nyugdíjbiztosításból eredő jogok pénzelésére kell átütemezni.

A határozatok között a következők szerepelnek még:

– a nyugdíj összehangolását úgy kell módosítani, hogy a kialakított „svájci képlet” kiegészüljön évente kétszeri kiigazítással és azzal, hogy ha az átlagnyugdíj az átlagkereset 50 százaléka alá csökken, rendkívüli kiigazítást hajtanak végre. (Az év eleje óta az átlagnyugdíj kisebb az átlagbér felénél, nem haladja meg a 45–46 százalékot!);

– úgy kell módosítani a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó büntetési rendelkezést, hogy az életkorra (65 év) vonatkozó feltételek teljesítésével a nyugdíjat a rendszeres öregségi nyugdíjhoz hasonlóan számítsák ki;

– azonnal megoldást kell találni a 2014-től 2018-ig elvett nyugdíjrész kifizetésére.

Ezeket a követeléseket benyújtják az illetékes állami szervekhez: a kormányhoz, a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Minisztériumához, valamint a Köztársasági Nyugdíjalaphoz.                                                                 A kongresszus résztvevői egyetértettek abban, hogy e témákban sürgős közös ülést kezdeményeznek az érintett felekkel. (Az eddigiek során számos kezdeményezésüket, követelésüket hiába küldték el az illetékeseknek, válaszra sem méltatták őket!)

– Szerbia kormánya a következő időszakban megpróbálja növelni a nyugdíjakat – mondta a kongresszuson Darija Kisić Tepavčević munka-, foglalkoztatás- és szociálisügyi miniszter. Arról beszélt, hogy a nyugdíjak reálértékének legalább évi két-három százalékos növekedése stabil, és hogy a nyugdíjasok színvonala reálisan évente ennyivel nő. Kifejtette, hogy a kötelező nyugdíj- és rokkantbiztosítás az egyik legnagyobb rendszer az országban, jelenleg több mint 2,7 millió biztosítottja és 1,7 millió nyugdíjasa van. Az ország gazdasági aktivitásának fokozásával, a foglalkoztatás és a bérek növelésével növekszik a járulékbevétel, és csökken a nyugdíj-finanszírozási hiány és a költségvetési támogatás, mondta.

Emlékeztetett arra, hogy idén májusban és júniusban az alap létrehozása óta először nem volt szükség a munkavállalók kategóriájába tartozó nyugdíjak büdzsétámogatására. Megismételte, hogy a jövő év elejére tervezett 20 000 dinár segély a legnagyobb egyszeri kifizetés lesz. Hozzátette, a kormány törekszik arra, hogy az elkövetkező időszakban növelje a nyugdíjakat.

(A miniszter adós maradt a válasszal Miloš Grabundžija, a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet régi-új elnökének arra a kérdésére, mi lesz a kártalanítással. A szakszervezeti tisztségviselő megismételte, az alkotmány 58. cikke kötelezi az államot az elvett tulajdon – vagyon – piaci értékének megtérítésére. Erről nem mondanak le a nyugdíjasok!)

A kongresszus és a tisztújító értekezlet munkájában részt vett Andreja Savić, a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség elnöke, Milan Nenadić, a Vajdasági Nyugdíjas Szövetség elnöke, Milan Grujić, a Szerbiai nyugdíjasok szakszervezetének vezetője és Jovan Tamburić, a Katonai Személyek Nyugdíjas Szakszervezetének elnöke is.

Bár részvételüket bejelentették az olasz, osztrák, szlovén, horvát, észak-macedóniai nyugdíjas szakszervezetek, valamint a FERPA képviselői is, a koronavírus miatt csak az Észak-Macedóniai Nyugdíjasok Szövetségének elnöke – Marjan Spasovski – érkezett meg.

TAKÁCS Magda