A közelmúltban időről időre szóba került ezeken a hasábokon a 2020-ig érvényes oktatásfejlesztési stratégia célkitűzéseinek legalább valamilyen formában történő (látszat)megvalósítása. És a bokros teendők miatt kialakult meglehetős minisztériumi sietség. Olykor kapkodás is.

Ezek között a célok között kiemelt helyen szerepel a középiskolai tanulmányokat lezáró ún. „állami érettségi vizsga” rendszerbe iktatása. Ennek az egységes vizsgarendnek azt a fontos szerepet szánták, hogy az egész ország területén azonos időben és módon, azonos feladatsorok és követelmények alapján országosan érvényes és értékelhető képet adjon a felsőfokú intézményekbe készülő (netán középiskola után munkát vállaló) fiatalok tudásáról, és ezzel kiváltsa az egyetemi felvételi vizsgát. Jelenleg, mint az köztudott, az egyetemi karok (néhol komoly és összetett, másutt inkább tájékozódó jellegű) felvételi vizsgához kötik a beiratkozást. Illetve – túljelentkezéskor – ennek alapján állítják össze a felvételre kerülő hallgatók rangsorát.

A négyéves középiskolai tanulmányokat eddig is érettségi vizsga zárta ugyan, de ennek konkrét tartalmát, nehézségi fokát, követelményeit maguk a középiskolák szabták meg.

Az érettségi vizsgák körül korábban is alakultak ki ellentmondásos, néhol érdekek vezérelte helyzetek. Ám csak egyszer, idestova fél évszázaddal ezelőtt, 1974 legelején hozott az akkor még jelentős jogkörökkel bíró vajdasági kormány egy váratlan és meglepő döntést, amellyel megszüntette a (gimnáziumi) érettségit. A szakma, sőt még az érettségi előtt álló gimnazisták jelentős része is (!) meglehetős felhördüléssel fogadta a döntést, így a közvélemény nyomására pár héten belül vissza is vonták azt.

A várható állami érettségi vizsga jogi alapját a legutóbbi törvénymódosításokkal megteremtették, és az eredeti szándékok szerint a 2020/2021-es tanév végétől kellene alkalmazni. Úgy, ahogy a stratégiai célokban szerepel.

Először próbavizsga

Jelenleg azonban változni látszik a helyzet. Az elmúlt hetekben több forrásból is hallani lehetett, hogy valószínűleg el fogják halasztani az állami érettségi vizsga bevezetését. A hírt szakszervezetiek mellett minisztériumi források is valószínűsítették. Šarčević miniszter ugyanis utasította munkatársait, hogy alaposan vizsgáljanak meg minden felmerülő lehetőséget, hogy széles körű egyeztetést lehessen a kérdés kapcsán folytatni. Ebbe be kell vonni az iskolák, tantestületek, a diákparlamentek képviselőit is. Bármilyen döntés születik, legfőbb érvként a diákok érdekét kell tükröznie, hangsúlyozzák a minisztériumban.

A most napvilágra került elképzelés szerint egy év halasztásra lehet számtani. Tehát elsőként a jelenlegi másodikos középiskolások fognak állami érettségi vizsgát tenni.

A minisztérium álláspontja szerint sok teendő van még hátra a vizsgamenet kidolgozásában, a feladatok és a követelményrendszer koncepciója körül stb., és további lényeges szempont is a halasztás mellett szól. 2018-ban ugyanis új gimnáziumi tanterveket hoztak. Az új, immár állami szinten egységes érettségi vizsgának ezekhez kell alkalmazkodnia. Az eredetileg előirányzott időpontban azok a tanulók érettségiznének új feltételekkel, akik a régi tantervek szerint tanulnak.  Ezért valószínű, hogy 2021 tavaszán tartanak egy próbaérettségit, de ez kísérleti jellegű, és az egy évvel később bevezetendő „valódi” érettségi szimulációja lesz. A próbavizsgán elért eredmény ugyan nem hat ki az egyetemi felvételire, de (az általános iskolai záróvizsgáktól eltérően) az év végi osztályzatok lezárásakor kulcsfontosságú szerepet kap majd. A kísérleti projekt tapasztalatait emellett fel fogják használni a vizsgaprocedúrák és a jövőbeni feladatsorok összeállítása során.

Nem vagyunk rá felkészülve

Mivel az állami érettségi elvileg kiváltaná az egyetemi felvételi vizsgát, a feladatsorok összeállítását egyetemi oktatókra bíznák. A jövendő egyetemi hallgatóknak más előnyöket is jelenthet a majdani állami érettségi. Lehetővé válik ugyanis számukra, hogy ne csak egy, hanem azzal párhuzamosan más egyetemi karokra is jelentkezzenek.

Az egyetemi karok vegyes érzelmekkel vannak a várható újdonságok iránt. A minisztérium álláspontja szerint szabad kezet kapnak abban, hogy ha úgy ítélik meg, felvételi vizsgához kössék az iratkozást. Főképp ott, ahol nagy a túljelentkezés A végső cél viszont az, hogy a felsőoktatási intézmények többsége törölje el a felvételit.

A belgrádi gimnáziumok fóruma óvatosságra int. Szerintük az ország jelenleg nincs felkészülve egy ilyen léptékű változtatásra. Minden elhamarkodott lépés növeli a teljes fiaskó kockázatát.

Az általános iskolai záróvizsgák eddigi keserű tapasztalatai intő tanulsággal szolgálnak. Különösen a feladatsorok ismétlődő kiszivárogtatása miatt. Ezeket komolyan meg kellene fontolni, mielőtt bármilyen lépést tennének, véli a fórum. Így támogatják a kísérleti projektek elindítását, mert azok jó előkészületek lehetnek a későbbi döntéshez.

A fórum álláspontja szerint jelenleg nem lehet országos szinten egységes és reguláris feltételeket teremteni egy ilyen fontos vizsga lebonyolításához. Továbbá szerintük teljes egészében logikátlan a régi tanterv alapján vizsgáztatni, majd már a következő tanévben módosítani a koncepción és összehangolni az új tantervi követelményekkel, amelyek mindenekelőtt a megszerzett tudás alkalmazását kérik majd számon.

A végső döntésig még közel másfél év áll rendelkezésre, de az már most szinte biztosra vehető, hogy 2021-ben nem lesz állami érettségi vizsga.

Beretka Ferenc

A cikk nyomtatott változata a Családi Kör hetilap november 7-ei számában jelent meg.