Két héttel ezelőtt, az influenzajárvány miatt elrendelt kényszerszünet pótlásáról szólva azt találtam írni: „Az ördög azonban nem alszik. Lehet, hogy várni kellene még a pótlással, mert nem tudni, mit hoz a koronavírus. Akár az is előfordulhat, hogy huzamosabb időre karanténba kényszerülünk.”
Jelenleg ott tartunk, hogy teljes erővel ránk tört a kór, és máris részleges karanténba kerültünk, ami csak tovább fokozódhat. Hát, még ha magunk is megbetegszünk!
Rendkívüli állapot
Amikor ezeket a sorokat írom, a betegek száma az országban a félszáz körül van, és a járványügyi szakértők szerint nem szabadna megengedni, hogy elérje a mértani haladvány ütemét. Szerbia gyakorlatilag lezárta a határait, sőt a 65 évnél idősebbek számára egyfajta kijárási tilalmi ajánlást tett, ami három napon belül akár valós tilalommá léphet át.
Az intézkedés mindenkit súlyosan érint, így a Magyarországon, Ausztriában, Szlovákiában dolgozókat, tanulókat is, akik hetente-kéthetente, sőt sokan naponta ingáztak. Az előállt körülmények miatt helyzetük ellehetetlenült. De a távolabbi országokban dolgozóknak is valószínűleg álom marad a húsvéti hazalátogatás.
Tovább korlátozták a tömeges rendezvények megtartását, sőt – és ez az igazi bumm – lemondták a nagy kampányrendezvényeket is. A legfőbb esélyesnek számító párt már hozott ilyen döntést. A számunkra érdekes kisebbségi párt a sikeres listaállítás örömmámorában úszik, de elnöke – némi csalódottsággal a hangjában – maga is így nyilatkozott.
Az oktatásügyi minisztérium a közelmúltban számos olyan rendkívüli intézkedést hozott, amely az iskolák és óvodák működésére vonatkozik.
A múlt héten az Egészségügyi Világszervezet világjárvánnyá minősítette a koronavírus-fertőzést, ezzel egyidejűleg a szerbiai oktatásügyi hatóság közölte, „jelen pillanatban az összes releváns mutatószám arra utal, hogy nem kell beszüntetni a tanítást”, ugyanakkor betiltotta a külföldi osztálykirándulásokat, és számos higiénés intézkedésre hívta fel a figyelmet, amelyeket egyébként is be kellene tartani.
Bizarr kezdeti intézkedések, bizonytalan folytatás
A minisztérium által elrendelt kezdeti intézkedések között voltak igazi érdekességek is.
A fentebb említett egészségügyi eligazítás tizenkét pontjából voltaképpen csak három vonatkozott a konkrét intézkedésekre, kilenc pedig olyan, amely a megszokott hazai életvitel általános gyengeségein próbálna valamicskét javítani, pl.: a használt papírzsebkendőt mindig a hulladékgyűjtőbe dobjuk, ne igyunk közös üvegből, ne nyúljunk piszkos kézzel a szánkhoz, továbbá beszélgessünk(!) a személyi higiéniáról stb.
A múlt heti közlemény még azt hangsúlyozta, hogy belföldi osztálykirándulást továbbra is lehet szervezni, és a hivatalos versenynaptárban szereplő tanulmányi versenyeket is megtartják, a lebonyolítás mikéntjére vonatkozó utasítások némelyike viszont akaratlanul is kényszeredett vigyort csalt az ember arcára.
Így például az, hogy „nem szabad megengedni, hogy óraközi szünetekben a tanulók nagyobb csoportokba verődjenek a folyosón vagy a zsibongóban”. De egy tömegeket megmozgató tantárgyversennyel kapcsolatban is legfeljebb a negyedik emeleti minisztériumi irodából tűnt valós elképzelésnek, hogy a „szabadban gyülekező diákokat fokozatosan kell bevezetni a tanterembe”.
Mindeközben az egyik legbefolyásosabb érdekvédelmi szervezet, a Belgrádi Gimnáziumok Fóruma felszólította Mladen Šarčević oktatási minisztert, hogy a járvány megfékezése érdekében haladéktalanul rendeljen el kényszerszünetet. Srđan Verbić volt miniszter pedig közösségi oldalán tette közzé, hogy szerinte: „Be kellene záratni az iskolákat. Nincs mire várni.” A felhíváshoz további szakszervezetek is csatlakoztak, és mivel több iskolában a diákok körében is találtak fertőzötteket, a közvélemény nyomása fokozódott. Egyes iskolák a hivatalos álláspont dacára is felfüggesztették a tanítást.
Šarčević miniszter pénteken még szankciókkal fenyegette meg az „engedetleneket”, pedig a saját magániskoláiban ő is így tett. Brnabić kormányfő támogatta volna az iskolák átmeneti bezárását, de akkor még a „szakma más véleményen volt”. Vagy félremagyarázták a szakma véleményét mindaddig, amíg Predrag Kon epidemiológus nyíltan hangot nem adott tiltakozásának. Szerinte komolytalanul viszonyult az ország a járvány kérdéséhez. Külön hangsúlyozta, hogy egy kéthetes tanítási szünet bevezetése csak súlyosbítana a helyzeten. Egyedül annak van értelme, ha a kényszerszünet a járvány csillapodásáig tart. És ez akár néhány hónapba is beletelik.
Vasárnap este bejelentették, hogy azonnali hatállyal bezárják az oktatási intézményeket, és gőzerővel dolgoznak a távoktatás műszaki feltételeinek megteremtésén. Ebben fontos szerepet kap az állami tévé. Vicsek Annamária oktatási államtitkár saját közösségi oldalán folyamatosan tájékoztatja az érintetteket a legújabb fejleményekről. Varmuzsa Zoltán, magyar köznevelési államtitkár kijelentette, hogy a magyarországi digitális oktatási felületeket és szakanyagokat a határon túli diákok és tanárok számára is hozzáférhetővé teszik.
Most tényleg a teljes lakosság fegyelmezettségén, a szülők, a diákok, a tanárok és az állami szervek felelősségteljes hozzáállásán múlik, hogy a várható veszteségek mértéke minél elviselhetőbb legyen.
A helyzet továbbra is szédületes iramban változik. Valószínű, hogy a járvány miatt a választások is elmaradnak. Akár így lesz, akár másképp, drága árat fizetünk érte.
BERETKA Ferenc