A munka- és szociálisügyi minisztérium öt fontos törvényt dolgozott ki, amelyek elfogadása az őszi parlamenti ülésen várható, és amelyek a polgárok jobb életszínvonalát, egyenlő jogokat és jobb életkörülményeket biztosítanák. A szakminisztérium átadja a képviselőháznak a szociális kártyáról szóló törvényt, amelyre immár harminc éve várunk.
A szociális kártyarendszer bevezetésének célja az állampolgárok összes adatának egy helyen tartása, amely biztosítja a törvény által rájuk eső valamennyi jog igazságosabb elosztását, valamint átláthatóbb és hatékonyabb gyakorlását.
Zoran Đorđević tárcavezető szerint Dániával együttműködve dolgozzák ki az új rendszert. A miniszter szeptember 22-én megbeszélést tartott Susanne Shine-nel, Dánia új nagykövetével, aki megígérte, mandátuma alatt megpróbálja támogatni a szociális kártya itteni bevezetésének folyamatát.
A szakminiszter kiemelte, hogy az előző időszakban azon munkálkodtak, hogy megismerjék a dán szociális térkép rendszerét. Hazánk szorgalmasan dolgozik a három szakaszban megvalósuló rendszer előkészítésén és bevezetésén. Az első szakasz befejeződött, a másodikban várhatóan elfogadják a szociális kártyáról szóló törvényt, amely az új szerb kormány megalakulása után kerül parlamenti eljárásba.
Emlékeztetésként: 2017-ben Zoran Đorđević miniszter bejelentette, hogy kabinetje komolyan dolgozik a leginkább veszélyeztetett polgárok társadalmi térképének létrehozásán. Az első nyilvános vitát a törvénytervezetről 2019. június 18-án tartották meg. Ezután közölték, hogy a törvény integrált információs rendszer létrehozását irányozza elő a szociális munka központjai és az intézmények között. Különleges adatbázisok létrehozását is tervezik a jövedelemre, a vagyonra és egyéb tényezőkre vonatkozó adatokkal, amelyek fontosak a kedvezményezettek társadalmi-gazdasági helyzete, valamint a szociális védelemhez fűződő jogok meghatározásához. A harmadik szakaszt – amelynek bevezetését eredetileg 2020 elejére terveztek – Dániával közösen dolgozták ki, célja pedig, hogy a szaktárca automatikusan, adminisztráció és papírok nélkül nyújtson segítséget a rászorulóknak.
– Amikor mindezt bevezetik, a polgárok automatikusan támogatáshoz jutnak, de el is veszíthetik azt, ha már nem jogosultak rá – jelentette ki a miniszter.
Đorđević szerint a jelenlegi eljárások bonyolultak és időigényesek. A szociális térképek készítése nagyon kényes kérdés, elsősorban a személyes adatok védelme miatt, valamint mivel minden polgár minden adata egy helyen lesz, magyarázta.
A minisztérium tiszteletben fogja tartani a személyes adatok titkosságáról szóló törvényt, mondta. Még a munkaügyi miniszter sem férhet hozzá ezekhez az adatokhoz, csak olyan keresztmetszeti információkat kap, amelyek a különféle döntések meghozatalát segíthetik. Đorđević szerint jelenleg nem tudnak mindent ellenőrizni, a szociális kártyának köszönhetően azonban a segélyeket korrekt módon osztják majd szét, és minden átlátható lesz.
Az elektronikus szociális kártyarendszer bevezetésének célja egy erős mechanizmus létrehozása a visszaélésekkel szembeni zéró tolerancia politikájának végrehajtása érdekében, valamint határozott szándék arra, hogy a kiszolgáltatott csoportok jogi segítséget kapjanak, függetlenül attól, hogy tudják-e, hogy jogosultak rá, vagy sem.
A nyugdíjasok szakszervezete leszögezte: a korábbi kormányok is elkezdték a szociális kártyával kapcsolatos munkát, de egyikük sem fejezte be sikeresen. A nyugdíjasok szakszervezete az előző években minden kormányt arra kért, hogy kezdje el a munkát, mindenkit támogat, aki ezen dolgozik. Ugyanakkor az érdekvédelmi szervezetben úgy gondolják, hogy a szociális segélyre szorulók kérdésének megoldásai csak akkor lesznek eredményesek, ha a kormány előzőleg kidolgozza, és parlamenti eljárásba küldi a polgárok ingatlankártyájára vonatkozó jogszabályt. Csak ebben az esetben derül ki, kinek mennyi szociális segítségre van szüksége, ki él vissza a törvénnyel, és vesz el valamit jogtalanul az államtól. A nyugdíjasok szakszervezete azért is ragaszkodik az ingatlankártya bevezetéséhez, mert szerintük igazságosabb adópolitikát tesz lehetővé. A tisztességes adópolitika hatékonyan megoldaná a költségvetési hiány kérdését, és áthelyezné a büdzsé pénzügyi stabilizációjának fő terheit a nyugdíjasok hátáról azokra, akik Szerbiában a legnagyobb vagyonnal rendelkeznek.
Eyre népszerűbb a magán-nyugdíjbiztosítás
A jegybank legfrissebb adatai szerint az idén a második negyedév végén valamivel több mint 45 milliárd dinár volt a magán-nyugdíjalapokban, 2010-hez képest négyszer, 2016-hoz képest majdnem két és félszer több. A legtöbb felhasználó 40 és 60 év közötti, az átlagos befizetés havi 4000 dinár körül mozog. A leendő nyugdíj összege a nyugdíjalapok hozamától függ. Ötszázalékos hozam esetében, aki 25 éven át havonta 2000 dinárt fizet, 20 évig havi 7483 dinár nyugdíjra számíthat.
Az idei második negyedévi forráshozam valamivel alacsonyabb, mintegy háromszázalékos volt, de fontos tudni, hogy nem egy év hozamát veszik figyelembe, hanem a teljes fizetési időszak átlagát. A magánnyugdíj nem a szolgálati időtől függ, hanem az alap befektetési módjától, valamint attól, hogy az ügyfél milyen rendszerességgel és időtartammal fizeti be a pénzt.
A hosszú időn át tartó kicsi befizetések is tisztességes nyugdíjjövedelmet eredményezhetnek, ha a lehető legkorábban elkezdik a befizetéseket.
Ki léphet be a magán-nyugdíjbiztosítási alapba?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások nem kapcsolódnak a kedvezményezett munkaviszonyának fennállásához. Az is lehetséges, hogy egy munkanélküli valamilyen egyéb jövedelemből befizeti a járulékokat. A munkáltatók is megtehetik alkalmazottjaik után, a házastársak gyermekük vagy gyermekeik után, a szülők munkanélküli gyermekük után.
Bármely hazai és külföldi természetes személy egy vagy több magánnyugdíjalap tagja lehet. Mielőtt csatlakozik valamelyik önkéntes nyugdíjalaphoz, érdemes több pénztárról adatokat gyűjtenie, összehasonlítania azokat, hogy kiválaszthassa azt, amelyik a legkedvezőbb feltételeket kínálja. Az önkéntes nyugdíjpénztárban befizetett összeg a járuléktól, a fizetési időszak gyakoriságától és hosszától, az önkéntes nyugdíjpénztár által realizált hozamtól és az önkéntes nyugdíjalap-kezelő társaság által felszámított díjaktól függ. Ha az önkéntes nyugdíjalap nem felel meg az elvárásainak, egyéni számlájáról átutalhatja pénzét egy másikba. A pénz kivonása 58 éves kortól legkésőbb 70 éves korig lehetséges.
TAKÁCS Magda
