Szilárdnak tűnik az országos elszántság, a járvány tömeges terjedése dacára is fenn kell tartani a gazdaság (ha nálunk van ilyen) működését – ennek egyik kulcsfeltétele pedig, hogy a munkába járó szülők gyermekei biztonságban legyenek, amíg ők dolgoznak, tehát óvodába, iskolába, napközibe járhassanak. Bármennyire kopogtat is a távoktatás, egyelőre nem nyer bebocsátást.

Az egyre szigorodó védelmi intézkedések ellenére az illetékesek (elvileg az országos válságtörzs tagjai) egyes befolyásos szakemberek szilárd meggyőződése ellenére sem foglalkoztak az iskolák esetleges bezárásával, hovatovább nem győzték hangsúlyozni, hogy az iskolák biztonságban működnek, ott a kór terjedése szinte megáll, az egyedi és ezrelékekben mérhető esetszámok is a vírus „behurcolásának” következményei.

A Danas napilapnak nyilatkozó szakszervezeti források egyenesen kétségbe vonják a fenti állítások hitelét. A hivatalos statisztikák és a tényleges helyzet közötti eltérés oka szerintük az, hogy a gyermekeket és a fiatalokat ritkábban tesztelik, mivel náluk többnyire enyhe lefolyású a betegség. Sőt, azt sem zárják ki, hogy egyes iskolaigazgatók elhallgatják a valós esetszámokat, mert miután egyszer már „megünnepeltük” a koronavírus felett aratott „győzelmet”, most azt kell bizonyítanunk, hogy oktatási rendszerünk a legjobb, legtalálékonyabb és legsikeresebb. Ennek az állításnak ugyan kevés köze van a valósághoz, de nyilvánvalóan nem nagyon akarjuk tudomásul venni – nyilatkozta Vesna Vojvodić Mitrović, a Függetlenség ágazati szakszervezet munkatársa.

Helyettesítő kerestetik

Különösen feltűnő, hogy a válságtörzs nem hozza nyilvánosságra a megbetegedett pedagógusok számát – véli a fenti forrás –, pedig a hiányzó pedagógusok száma egyre nő. Többen megbetegedtek vagy izolálódtak, mert fertőzött személlyel kerültek közvetlen kapcsolatba. És ami még súlyosabb gond: szinte lehetetlen helyettesítést találni. Mint ismeretes, a rendes létszámú osztályokat két csoportra kellett bontani, a felsősök pedig sok helyen kombinált rendszerben tanulnak, azaz heti két, illetve három napot mennek iskolába, a többit távoktatással pótolják.

Így az iskolában akár negyedére sikerült csökkenteni az egyidejűleg jelen lévők számát. Ez lassítja a járvány terjedését, ugyanakkor igencsak leköti a pedagógusokat. Nehezen lehet arra számítani, hogy bárki is „be tudna ugrani” a hiányzó kolléga helyettesítésére. Így némely iskolák arra kényszerülnek, hogy a közösségi oldalakon keressenek kisegítőket. Más országoktól eltérően nálunk nemigen szokás, hogy bármelyik pedagógus bármilyen órán helyettesítsen, így a munkafeladat nélkül maradt tanárokat nehéz beosztani. (A választandó és készségfejlesztő tárgyak ugyanis vagy nincsenek, vagy csak csökkentett óraszámmal szerepelnek az órarendben.)

@kc = Felemás helyi döntések

A járvány terjedésének felgyorsulása miatt a helyi önkormányzatok vezetői egymás után hirdetnek rendkívüli helyzetet a saját területükön. Ezt olykor azok is megteszik, akiknél egyelőre nincs rá kényszerítő szükség, a rendkívüli helyzet kihirdetése után ugyanis hozzá lehet nyúlni a költségvetési tartalékokhoz. A jelenlegi pénztelenségben melyik polgármester ne kapna kapva egy ilyen alkalmon? De mi lesz, ha valódi kényszerhelyzet adódik (hóvihar, áradás, egyéb természeti katasztrófa, netán válságosra fordul a járvány), a vésztartalékok viszont addigra elfogynak?

A múlt héten Verbászon (de a délkelet-szerbiai Dimitrovgradban is) a helyi válságtörzs bezáratta az iskolákat, és távoktatást rendelt el. Bár a hatályos törvény megengedi, hogy a helyi önkormányzat bizonyos feltételek mellett bezárassa az iskolát, az online oktatás bevezetése nem tartozik a hatáskörébe. Emiatt az országos válságtörzs és az Oktatásügyi Minisztérium kénytelen lesz napirendre tűzni a kérdést.

Az egyik verbászi általános iskola igazgatója a Nova TV-nek elmondta, náluk nincs sok fertőzött diák, de egyre többen kényszerülnek elkülönítésre, ezért született ilyen döntés. A fertőzött diákokról még csak esik is itt-ott szó, a tanárokról viszont mindenki megfeledkezik – véli. Ugyanakkor a közösségi portálokon már elsiratták a járvány egyik áldozatát, Ivan Ilić niši tanítót.

Predrag Kon epidemiológus szerint a vírus egyre intenzívebben „úszik be” az iskolákba, és mivel itt van a tömeges családi ünnepek (krsna slava) ideje, a helyzet súlyosbodni fog. Ugyanakkor elérkezett az influenzajárvány szezonja is, és igazán súlyos helyzetet teremthet, ha a két járvány ütközik, ezért szerinte indokolt lenne az iskolák leállása, akár úgy, hogy korábbra hozzák a téli szünidőt, akár úgy, hogy áttérnek a távoktatásra.

@kc = Eltérő feltételek

A távoktatás bevezetését több okból sem igazán szeretné senki, erről számos felmérés tanúskodik. Az iskolákban és a közösségi élet más területein foganatosított szigorú intézkedések között viszont óriásiak az eltérések. Ez a körülmény elbizonytalanítja az embereket. Mint köztudott, az iskolában nem szabad énekelni, sportolni, csoportosulni, ugyanakkor a művelődési egyesületek rendületlenül tartják a próbáikat, rendezvényeiket, a sportklubok az edzéseiket, mérkőzéseiket. Sokáig hivatalosan is nyitva tarthattak a klubok, fogadóirodák, vendéglők (újabban illegális helyszíneken működnek tovább, ahova taxik szállítják a bulizni vágyókat). Szinte nem maradt el rendezvény, ahol gyermekek (vagy felnőttek) tucatjai, akár tömegei különösebb távolságtartás nélkül énekelnek, táncolnak, szurkolnak, látszólag a normálisnál is pörgősebb életet élnek. Ezekről rendszeresen látni fotókat a közösségi oldalakon. A jelenség gondba ejtő, ha pedig a gyerekekről van szó, különösen.

BERETKA Ferenc