Az EU ösztönzi az idős polgárok társadalmi befogadásának változását olyan tagjelölt országokban, mint Szerbia

Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos és Ivica Dačić, a köztársasági parlament elnöke május 14-én nyilvános meghallgatást szervezett a parlamentben az idősek hátrányos megkülönböztetéséről szóló különjelentésről. Az összejövetelen részt vett számos kormányzati és nemzetközi intézmény, valamint a civil szektor képviselője.

A jelentés azért készült, hogy rámutasson az egyenlőség jelenlegi helyzetére és kihívásaira, valamint a problémák leküzdésének lehetséges módjaira, és bemutassa a hazai felmérés eredményeit, amelyet a biztos az ENSZ Szerbiai Népesedési Alapjával együttműködve készített.

A parlamentben megtartott nyilvános meghallgatáson Ivica Dačić házelnök bevezetőjében arról beszélt, hogy a képviselőház minden fontos témában ösztönözni kívánja a nyilvános vitát, és hozzájárul a közgyűlés által hozott döntések minőségének biztosításához. A képviselőknek lehetőségük nyílik arra, hogy minden érdekelt féllel folytatott megbeszélés révén további információkat kapjanak a fontos kérdésekről.

– Ma előttünk áll egy ilyen, részletes, átfogó dokumentum az idősek hátrányos megkülönböztetéséről. A felvázolt kép nem tesz büszkévé egy olyan közösséget, amely gyakran szeret önmagában gondolkodni, és még gyakrabban mondani, hogy szolidáris, és vigyáz az idősekre. Fontos egy részletes és mélyreható jelentés, amely hozzájárul olyan döntés meghozatalához, amely valóban és hosszú távon javít a legidősebb polgártársaink helyzetén. Meggyőződésem, hogy ebben a vitában fontos kiemelni számos pozitív oldalt is, amelyek nyilvánvalóak, amikor az idősekhez való viszonyulásról van szó. Először is a jelenlegi és az előző kormány erőfeszítéseire gondolok a nyugdíjasok anyagi helyzetének javításával kapcsolatban, a nyugdíjak évek óta tartó folyamatos emelése révén. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden ötödik lakos 65 évnél idősebb, és hogy az anyagi helyzetük javítása a kormány egyik legfontosabb pénzügyi és társadalmi prioritása. Meggyőződésünk, hogy a nyugdíjasaink és az idősek anyagi helyzetének folyamatos erősítésével megszüntetjük a legtöbb olyan tényezőt is, amely diszkriminációjukhoz és általában a társadalomban meg nem érdemelt marginális szerepükhöz vezet. Olyan Szerbiát akarunk, amelyben az öregség nem szégyen, és nyugdíjasnak lenni nem szegénységet és hátrányos megkülönböztetést jelent – hangsúlyozta a parlament elnöke.

Sam Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője kiemelte: az idősek a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportja, ugyanakkor a kollektív tudás, tehetség, tapasztalat és bölcsesség forrása is. Az Európai Bizottság 2020 júniusában közzétette az első jelentését a demográfiai változások hatásáról az EU-ban, amelynek alapján 2021 januárjában ún. Zöld könyvet írtak az öregedésről.

– Az unió ösztönzi az idős polgárok társadalmi befogadásának változását olyan tagjelölt országokban, mint Szerbia. Partnerségünk természetes és logikus, mert az alapvető jogok tiszteletben tartása az EU-csatlakozás előfeltétele. Meg kell találni a megoldást, hogy az időseket ne érje hátrányos megkülönböztetés, hanem a társadalom aktív részei legyenek. Az EU-ban, úgy gondolom, a néhány évvel ezelőtt megjelent három kérdés továbbra is érvényes. Nevezetesen az európai közösség a világ népességének csaknem hét százaléka, a világ GDP-jének 25 százaléka itt valósul meg, a világ szociális védelmi kiadásainak 50 százaléka uniós forrás. Mindhárom nagy kihívás az unióban, a társadalmi és gazdasági megközelítés fenntarthatóságának kérdése is – mondta Fabrizi.

Françoise Jacob, az ENSZ szerbiai rezidens képviselője megosztotta a jelenlévőkkel azt az üzenetet, amelyet 90 éves édesanyja adott neki: „100 évig akarok élni, ezért gyorsabban és jobban dolgozz!” Így lehet megközelíteni az öregedés problémáját.

Becsléseik szerint a magasabb jövedelmű országokban a 65 évnél idősebbek száma 2030-ra 20 százalékkal nő, míg a 14 év alatti gyermekek száma öt százalékkal csökken. Szerbiában a 65 évnél idősebbek már a lakosság 21 százalékát teszik ki.

Az ENSZ Közgyűlése 2020 decemberében az egészséges időskor évtizedének nyilvánította a 2021 és 2030 közötti időszakot. Határozata kimondja, hogy a világ nincs felkészülve az idősebb emberek igényeinek és jogainak megválaszolására annak ellenére, hogy a népesség elöregedése kiszámítható, és gyorsított ütemben történik. Az állásfoglalás megerősíti, hogy a népesség elöregedése hatással van az egészségügyi rendszerre, de a társadalom számos más aspektusára is, beleértve a pénzügyi és munkaerőpiacokat, a nagyon specifikus termékek és szolgáltatások iránti igényt, mint például a lakhatás, a tartós gondozás, az egész életen át tartó tanulás, szociális védelem…

Nadežda Satarić, az Amity és a HumanaS hálózat képviselője a problémák közül elsősorban a szegénységet említette. Szegénységben élnek a nyugdíj- és rokkantsági rendszeren kívüli idősek (kb. 150 ezer idősebb nő és 30 ezer férfi), akiknek nincsenek rokonaik, akikre támaszkodhatnának, és másképpen sem tudják magukat ellátni. Ebbe a csoportba tartoznak a minimális mezőgazdasági nyugdíjból élők is. A 2030-ig szóló terv első fenntartható fejlődési célja éppen a szegénység vége. Megvalósításának legfontosabb dokumentuma Szerbiában a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika reformprogramja az EU-csatlakozás folyamatában, amelyet 2016 májusában fogadták el. Elkészítették a szociális védelemről szóló törvény módosításáról szóló törvénytervezetet, de ez nem enyhíti a vagyoni viszonyokat, mivel az indokolás szerint a köztársasági költségvetésből erre a célra nem lehet forrásokat biztosítani.  Nadežda Satarić felkérte a hatóságokat, hogy találjanak módot rá.

Az év folyamán mintegy 15 000 idős ember részesül házi ápolásban vagy segítségnyújtásban, ami nem elegendő. Satarić javasolta, hogy a jövő évi népszámláláskor gyűjtsék össze az adatokat az idős népességről, azokról, akiknek nehézségeik adódnak a napi tevékenység elvégzésében és a mozgásnál. Az adatok alapján könnyebb lesz tervezni az igényeik kielégítését.

– Meg kell oldani az informális gondozók és házi betegápolók támogatását. A fizetetlen munka terhe érinti őket leginkább. A fizetés nélküli gondozási munkának kulcsfontosságú szerepe van a társadalom hatékony működésében. Fenntartható finanszírozással a családokon belül a nők és a férfiak, valamint a család és a társadalom között újra el kell osztani a fizetés nélküli munka terheit – sorolta Nadežda Satarić.

TAKÁCS Magda