De vajon ez elegendő-e az életminőségük javításához?

A Szerbiai Nyugdíjas Szövetség a nyugdíjbiztosítási alappal közösen megkezdte a számítógépek, nyomtatók és sportszerek szétosztását a nyugdíjas-egyesületeknek. Andreja Savić, a köztársasági érdekszövetség elnöke a vajdaságiaknak Nagybecskereken és Karlócán már átadta az ajándékot. A köztársasági akció március végéig tart.

Folytatják a humanitárius segélyosztást is a nyugdíjalap anyagi támogatásával. Arra számítanak, hogy a közelmúltban létrehozott Nyugdíjas Nemzeti Tanács (működését a Szociális-gazdasági Tanácshoz hasonlóan tervezik), kiharcol(hat)ja az államtól a nyugdíjasok súlyos anyagi helyzetének javítását. El szeretnék érni, hogy a svájci nyugdíjképlet megváltoztatásával közelebb kerüljenek a bérekhez, azok gyorsabban növekedjenek és a növekedés üteme megközelítse a béremelés százalékát. A szövetség szerint megvan a politikai akarat a több millió idős polgár megsegítésére. Az egyesület elnöke, prof. dr. Andreja Savić úgy véli, tisztában kell lenni azzal, hogy ez a növekedés nem történhet egyik napról a másikra, csak akkor, ha a feltételek teljesülnek és a gazdasági növekedés folytatódik. Ahhoz, hogy a nyugdíjak ne nominálisan, hanem reálisan növekedjenek, az inflációt kell fékezni. Az inflációs ráta aggodalmat kelt a nyugdíjasok körében, mondta Savić.

Emlékeztetett arra, hogy a Szerbiai és Vajdasági Nyugdíjasok Szövetsége már régen javasolta a svájci képlet módosítását és azt, hogy a nyugdíjak 70 százalékos arányban kezdjék el követni a fizetések, 30 százalékkal az infláció növekedését, de eddig minden maradt a régiben.

A nyugdíjasok számára fontos, hogy az állam megmutassa: gondoskodik róluk, és amiben tud, segíti őket.

– Minden egyszeri segítséget szívesen fogadunk. Az újévi kiigazítás, valamint a februári 20 ezer dinár segély a legtöbb idős havi nyugdíjától több. 2020-tól a jövő február 15-e utáni támogatásig összesen 400 euró juttatást kaptak (kapnak) a nyugdíjakon kívül – mondja.

Abból az egy évvel ezelőtti ígéretből, hogy az átlagnyugdíj nem csökken az átlagfizetés 50 százaléka alá, Savić azt mondja, a nyugdíj még mindig messze van az átlagkereset 50 százalékától, a jövedelmek sokkal gyorsabban nőnek, mint a juttatások. Januártól májusig nominálisan 8,5 százalékkal, reálértéken 6,3 százalékkal nőttek a nettó fizetések. A nyugdíjak nem változtak. A 29 384 dinár átlagnyugdíj aránya az adó- és járulékmentes átlagkeresethez viszonyítva minden nyugdíjas kategória esetében 45,2 százalék: az egyéni vállalkozóknál 43,4, a foglalkoztatottaknál 48,2, míg a földműveseknél 19,4 százalék. A legidősebbek közül 1,4 millióan 31 138 dinárt vagy annál kevesebbet kapnak. Javul(na) a helyzet, ha a nyugdíjak gyorsabban követnék a fizetések növekedését, ami nem okozna pénzügyi nehézségeket, mert kedvező a GDP-növekedés, és csak lassítaná a nyugdíjak részesedését, viszont  valamivel gyorsabban növekedne a nyugdíjasok  életminősége, magyarázza Andreja Savić, aki szerint a Nyugdíjasok Nemzeti Tanácsa ülésének egyik napirendi pontja lesz a nyugdíjasok kártalanítása.

– Az ideiglenes nyugdíjcsökkentési törvénnyel mintegy 700 000 nyugdíjas vár a közel négy évig elvett juttatások visszatérítésére. A programot a kormánynak kell kidolgoznia. A nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvénynek megfelelően mind a hazai, mind a nemzetközi előírások és egyezmények szerint a visszatartott nyugdíjrész a nyugdíjasok tulajdonának számít – nyilatkozta Andreja Savić, a Köztársasági Nyugdíjas Szövetség elnöke.

TAKÁCS Magda