Népszavazás, választások Szerbiában és az anyaországban – Mire számíthat a választópolgár, mire számít az ellenzék?

Az előttünk álló évben több alkalommal kell véleményt nyilvánítanunk: január 16-án népszavazást tartanak Szerbiában, április 3-án köztársasági elnöki és parlamenti választások lesznek, tavasszal Magyarországon is országgyűlési választásokat tartanak, 2022 őszén pedig nemzeti tanácsi választások elé nézünk.

Nincs könnyű dolga annak, aki tisztességesen szeretne tájékozódni ezekben a kérdésekben, és nincs könnyű dolga az újságírónak sem, ha információkhoz szeretne jutni, véli Sinkovics Norbert, a Vajdasági Független Újságíró Egyesület elnöke. Az ellenzéki tömörülések, a Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a népszavazás kapcsán egyetértenek abban, hogy nemmel kellene voksolni. A két ellenzéki magyar párt viszont két különböző ellenzéki tömörüléshez csatlakozott a parlamenti választásokon. Miről kell véleményt mondanunk januárban? Milyen médiatérben kell tájékozódnunk, és miért fontosak a nemzeti tanácsi választások? Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ találni.

Népszavazás – miről is kell véleményt mondanunk?

Sinkovics Norbert azt mondja, általában elmondható, hogy a dokumentumok, törvények módosítása esetében nagyon kevés információja van a közösségnek és az újságírónak is.

– Azt látjuk, hogy nagy sebbel-lobbal készülnek a módosítások. Sajnos ez egy nagyon rossz gyakorlat, hogy maguk az újságírók sincsenek mindig képben, különösen akkor, ha olyan fontos dokumentumokról van szó, mint az alkotmány. Minőségi módon tájékozódni nagyon nehéz. Ez az elmúlt évek gyakorlata, hogy a törvényeket, jogi okmányokat különösebb minőségi vagy közvita nélkül, sürgősségi eljárásban fogadja el a parlament. A legújabb példa erre, hogy december 24-én és 27-én két médiatörvény módosítását is elfogadta a parlament – az egyik a közszolgálati médiumokról, a másik pedig az elektronikus médiumokról szóló törvény – anélkül, hogy közvita lett volna, hogy a releváns médiaegyesületek erről egyáltalán tudtak volna. Ez a probléma gyökere, hogy a polgárok többsége nem is tud minőségi módon tájékozódni ezekről a módosításokról, és nem tudja eldönteni, hogy az milyen kihatással lehet az életükre – magyarázza Sinkovics.

Sövény Ferenc, a Magyar Mozgalom elnöke a népszavazás kapcsán határozott állást foglalt, és tulajdonképpen hasonlóan látja a helyzetet, mint Sinkovics.

– Az alkotmány módosítása a bírók és ügyészek megválasztásának folyamatára fog vonatkozni. Sajnos a kormány részéről csak halvány kísérletek voltak arra nézve, hogy a polgárok megérthessék a módosítás lényegét, az egész népszavazáshoz nagyon komolytalanul álltak hozzá, ami csak még jobban aláássa a polgárok bizalmát a szerbiai intézményrendszerekben. Ilyen körülmények között nem lenne szabad népszavazást tartani, nem beszélve arról, hogy az országban elburjánzott korrupció és a hatalom minden szintjét átszövő pártérdekek miatt sem most, sem pedig a módosítás után nem beszélhetünk független bíróságokról és ügyészségekről. Ezért a Magyar Mozgalom és szerbiai koalíciós partnerei, a zöld–polgári blokk tagjai is arra fogjuk buzdítani a szimpatizánsainkat, hogy amennyiben részt vesznek a népszavazáson, szavazzanak nemmel.

Hasonlóan vélekedik Csonka Áron, a VMDK elnöke is. Azt mondja, a köztársasági választási bizottság már küldi az értesítést a népszavazásról, és burkoltan kampányol az igen mellett. A VMDK elnöke kiemelte, több szempontból is gondjuk van a folyamattal.

– Ez egy rossz eljárási sorozat volt, nem volt közvita, szakmailag sem járták körbe, a Velencei Bizottság is azt mondta, hogy nem szabadna ilyen gyorsan megtartani, hanem egy évet is kellene várni. A véleményünk az, hogy az egész eljárás azt a célt szolgálja, hogy a Szerb Haladó Párt megerősítse a pozícióit az igazságügyön belül, hiszen a módosítások arra irányulnak, hogy a bírók kinevezése ne a parlamenttől függjön, hanem a szakmai testületek adják a javaslatokat. Időközben azonban ezekben a szakmai testületekben lebonyolították a tisztújításokat, és mindbe olyan haladó párthoz közel álló emberek kerültek, akik egymásnak ajánlják majd a saját embereiket. Semmiképp sem szabad ezt a javaslatot támogatni, hiszen a bírák állandósága kategóriáját is bevezetik, ez azt jelenti, hogy a hatalom nemhogy le szeretné venni a kezét az igazságügyről, hanem pont fordítva. Aki úgy gondolja, hogy ez nem jó irány, menjen, és január 16-án szavazzon nemmel.

Választási feltételek – változott-e valami?

Az NDNV számára elfogadhatatlan az az ad hoc módszer, amelyet beiktattak a választási folyamat ellenőrzésére, mondja a hatalom és az ellenzék közötti tárgyalások eredményeiről Sinkovics Norbert. A javaslatot egyébként még az európai parlamenti képviselők is támogatták, hiszen ebben a folyamatban született meg ez az ötlet, hogy egy külön testületet hoznak létre, amely felügyeli majd a média munkáját a választások előtt.

– Ez abszolút elfogadhatatlan, hiszen ezzel a mechanizmussal gyakorlatilag jóváhagyták, hogy nem az intézményeket, hanem ad hoc megoldásokat részesítünk előnyben ahelyett, hogy a médiatanáccsal foglalkoztunk volna, amelynek reformja és felelősségteljesebb munkája nélkülözhetetlen lett volna, hogy egy demokratikusabb választást bonyolíthassunk le. Hogy mi lesz április 4-én, a választások utáni reggelen, az már senkit sem érdekel. Ez nem hozhat jót hosszú távon sem az újságíróknak, sem a közösségnek. Már most látszik, hogy a médiaszektor összességében nincs arra felkészülve, hogy minőségi módon fedje le a választásokat és a kampányt. Egy reaktív és nem proaktív hozzáállás tapasztalható a részükről – véli Sinkovics.

A magyar kisebbség ellenzéki alternatívái

A VMDK az Egyesült Szerbiai Ellenzék pártjaival karöltve indul a választásokon. Ide tartozik többek között a Néppárt, a Demokrata Párt, a Szabadság és Igazságosság Pártja, a Szabad Polgárok Mozgalma és egy független értelmiségiekből álló szerveződés is, a Szabad Szerbia Parlamentje. A felmérések szerint ez az ellenzéken belül az egyik legerősebb blokk, mondja Csonka.

– A választási program most van alakulóban, a jelöltek bemutatására január második felében kerül sor, és a program ismertetése is ekkor esedékes. Azon dolgozunk, hogy egy egységes elnökjelöltünk is legyen. A vajdasági magyarságnak lesz egy alternatívája, mert a VMDK az ellenzéki tömörülésben szerepel, és jelöltje is lesz, mondta Csonka.

A Magyar Mozgalomnak több jelöltje is lesz a Nebojša Zelenović vezette zöld–polgári koalíció listáján, de egyelőre csak a két vezető jelöltet mutattak be.

–  Úgy gondolom, hogy Berze Gizella és Csernik Árpád személye már önmagában is felér egy üzenettel. Mindketten szakmájuk kiemelkedő képviselői, Berze Gizella oktatási szakemberként a katasztrofális állapotban lévő közoktatás, ezen belül pedig a magyar nyelvű oktatás kérdéskörében kíván megoldásokat felkínálni, Csernik Árpád pedig színészi szakmáján túlmutatóan is egy igaz, közösségére odafigyelő, annak sorsa iránt érzékeny személyiség. Nem kevesen érzünk szekunder szégyenérzetet, látván a VMSZ parlamenti képviselőinek megalkuvó viselkedését, akik pozícióikat előbbre tartják annál, hogy esetleg konfrontálódjanak olyan jogszabályok elfogadása során, amelyek a magyarság számára hátrányosak, gondoljunk csak a cirill betűs írásmód bevezetésére, az egynyelvű helységnévtáblákra és egy sor egyéb kérdésre. Fontosnak tartom, hogy olyan embereket küldjünk a szerb parlamentbe, akik megmutatják, hogyan kell kiállni a magyarság, a közösség érdekében. A konkrét programpontokat és célkitűzéseket a hamarosan induló kampány során részletesen is ismertetni fogjuk, de úgy gondoljuk, hogy a magyarságnak szüksége van egy olyan parlamenti érdekképviseletre, amely nem tejjel-mézzel folyó Kánaánról zeng dicshimnuszokat, hanem megnevezi a problémákat, és megoldást is nyújt azokra, mondja Sövény Ferenc, majd hozzátette: a kampányt a tavaszi választásokra már január elejétől megkezdik.

– Szeretnénk eljuttatni Vajdaság minden magyarok lakta szegletébe a hírt, hogy mindig van választás! Van alternatíva! Nem minden politikus egyforma, és igenis lehet tisztességesen is politizálni. Szeretnénk megszólítani mindenkit, akinek már elege van a Haladó–VMSZ-es megélhetési politikusokból, az üres szólamokból, az elnyomásból és megfélemlítésből. Mindenkire szükség van, aki szeretné jobbá tenni ezt az országot, a szülőföldünket saját magunk, gyermekeink és unokáink számára, mondta Sövény.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak példát kellene mutatnia

Az év őszén nemzeti tanácsi választások is várhatóak. Sinkovics azt mondja, ami a tájékoztatást illeti, véleménye szerint a nemzeti tanácsok számára támogatást kell biztosítani abban, hogy megértsék a különbséget az anyanyelven való tájékoztatás megvalósítása és a médiafelügyelet, a kontroll és az újságírók szabályozása között.

– Azt gondolják, a nemzeti tanácsok feladata, hogy megszabja, milyen irányelve legyen a tájékoztatásnak, ki legyen a szerkesztő, milyen cikkek jelenjenek és ne jelenjenek meg. Az elektronikus médiatanács sokkal aktívabb szerepére lenne szükség ebben az esetben is, hiszen mi tulajdonképpen hivatalosan nem is tudjuk, hogy van-e objektivitás a kisebbségi tájékoztatásban, mert nincs belátásunk abba, hogy milyen minőségű a kisebbségi tájékoztatás. Mi a készülő tájékoztatási törvénynél is ezért szálltunk síkra. A magyar közösségnek és a nemzeti tanácsnak is nagy a felelőssége ebben, hogy példát mutasson, hiszen egyébként a legszervezettebb kisebbségi közösség: hogy nem nyúl bele, nem akar beleszólni a szerkesztéspolitikába, nem pedig erősíteni az autokrata vagy kevésbé demokratikus elveket, magyarázza Sinkovics.

Gengszter- vagy rendszerváltás?

Csonka szerint az, hogy a VMDK indul-e a nemzeti tanácsi választásokon, több tényezőtől is függ. Attól is, hogy milyen lesz a politikai klíma, áprilisban történnek-e változások, vagy sem.

– Amennyiben változnak a választási feltételek, akkor lehet róla szó, de nekünk rossz tapasztalatunk van. Ezért is bojkottáltuk a múltkori választásokat. Azon is el kell gondolkodni, hogy egy gengszterváltást vagy egy rendszerváltást akarunk-e elérni. Ha csak azt szeretnénk, hogy kozmetikaként ott üljön egy kis ellenzék, vagy valaki más osztogassa a pénzt a saját belátása szerint, akkor úgy gondoljuk, hogy ennek ismét nincs nagy értelme. Ha viszont változást szeretnénk, akkor itt is párbeszéd kellene. Jó lenne, ha egy egységes listát tudna indítani az ellenzék, és akkor valódi változást tudunk elérni, hiszen látjuk, hogy az egypártiság mennyire eltorzította a rendszert minden területen.

Sövény azt mondja, az eddigi álláspontjuk az volt, hogy minden választáson el kell indulniuk, amin csak lehetséges, hogy alternatívát tudjanak nyújtani a vajdasági magyarságnak a VMSZ politikájával szemben. – Ezt továbbra is fenntartom. Mivel az MNT-t a párt saját bábszínházának tekinti, és az ott ülő, a Magyar Összefogás listáján bekerült képviselők mindegyike teljesen kiszolgálja a párt érdekeit, feltett szándékunk, hogy jövő őszre megtörjük a VMSZ hegemóniát a Magyar Nemzeti Tanácsban – mondja Sövény.

Anyaországi választások – meghallgatják-e a vajdasági polgár igényeit?

A Magyar Mozgalom elnöke hasonlóan vélekedik az anyaországi országgyűlési választások kapcsán is.   Véleménye szerint kettős állampolgárként a vajdasági magyaroknak is részt kell venniük az anyaországi választásokon. Különösen, hogy annak kimenetele közvetve és közvetlenül is érint bennünket, vajdasági magyarokat.

– Mindazonáltal tisztában kell lennünk a szavazataink súlyával, ami a jelenlegi rendszerben szinte a nullával egyenlő. A 2018-as választásokon például egy mandátum sorsát sem döntötték el a határon túl leadott szavazatok, amelyeknek csak egy kis részét jelentették a mi szavazataink. A szimbolikus jelentősége viszont annál nagyobb. Sajnos jelenleg Magyarországon mind a kormány, mind az ellenzéki szavazók körében egyre nagyobb ellenérzéssel viseltetnek a határon túlra menő anyagi támogatások miatt, amit egyfajta szavazatvásárlással azonosítanak. Nagymértékben hozzájárul ehhez a pénzek sokszor átláthatatlan, logikátlan elosztási rendszere, és a visszaélés lehetősége is mélyen kódolva van a rendszerben. Ebben mindenképp változásra van szükség, szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy egyes vajdasági magyar politikusok az anyaországi pénzeket hátszélként használva jutnak politikai előnyökhöz. Teszik ezt úgy, mintha nem is az magyarországi adófizetők pénzét osztogatnák, hanem a sajátjukat, véli Sövény, aki szerint Márki-Zay Péter személye lehet a garancia, hogy ez a káros gyakorlat megáll, és a támogatások megmaradása mellett egy igazságosabb, a magyarság számára is hasznosabb támogatási rendszer épülhessen ki.

Csonka óvatosabb ebben a kérdésben is. Azt mondja, eltelt több mint tíz év, hogy a külhoni magyarok is szavazhatnak, nem elég már csak annyit mondani, hogy megyünk előre, továbbra is itt vagyunk.

– Fontos lenne eljönni Vajdaságba, itt ismertetni a pontos programot, és mi eldönthetnénk, hogy kire akarunk szavazni. Másként kellene rendezni a magyar–magyar viszonyokat is. Rengeteg dolog volna, amit meg kellene beszélnünk – mondja a VMDK elnöke.

Honnan tájékozódjunk? 

Sinkovics azt mondja, bármely választásokról tájékoztat is a média, az a dolga, hogy azt az újságíró kódex szerint tegye. De ahogyan itthon, úgy Magyarországon is egy nagyon polarizált médiaközösségről beszélünk. A megosztottság és megbélyegzés itt és ott is jelen van.

– A választópolgárnak az a dolga, hogy minőségi forrásból tájékozódjon. Tartsunk három lépés távolságot minden hírforrással szemben, és egy kritikus, átgondolt magatartással, hozzáállással kaphatunk egy teljes képet arról, hogyan is működik a világ. Nekünk, újságíróknak kell kiharcolnunk a polgárok bizalmát, a kollégáknak nem szabad elfeledni, hogy amikor írunk, anyagot készítünk, akkor egyetlen dologhoz kell tartanunk magunkat, az pedig az újságírói kódex, semmi más. Lapozzuk fel azt az újságírói kódexet kicsit gyakrabban.

TÓMÓ Margaréta