Érdekes, mi mindenre lehet használni az egyszerű embereknek postázott levelet – igaz, szerintem sokkal hatásosabb lenne más módon, elektronikus eszközökkel kommunikálni, hiszen a lakosság legkevesebb 75 százaléka rendelkezik már számítógéppel –, amit most már Magyarország kormánya (de nem tévedek, ha azt írom, kormányfője, de még pontosabb az Orbán Viktor megfogalmazás) példájára Szerbia Köztársasági Választási Bizottsága is megtett az új év küszöbén.

Az Orbán-levél nem hatott meg, habár két év szünet után ismét „megtiszteltek engemet is”, de hiába rakták rá a miniszterelnök sok évvel ezelőtti fényképet, az alatta levő választási pártpropaganda még akkor sem hatott meg, hogy a végére még a karácsonyi és az újévi kívánságot is beillesztették.

A szerbiai levéllel kapcsolatban – hiszen még gratuláció sem volt benne a mostani ünnepekkel kapcsolatban – szeretnék tisztán látni (mások úgy fogalmaznak: szőrszálhasogató vagyok), ami miatt leellenőriztem az említett szerv honlapján, mikor is tartotta meg azt az ülését, amelyiken döntést hoztak arról, hogy megkeresik a választópolgárokat. Két összejövetelre bukkantam, az elsőt 2021. december 10-én tartották, erről a bizottság értesítést jelentetett meg, hogy elfogadta a Népképviselőház a népszavazásról és polgári kezdeményezésről szóló törvény módosítását. A másodikon, a 2021. december 26-án megtartott ülésen pedig már meghozta a januári népszavazás végrehajtásáról szóló intézkedéseket, azonban a polgárok tájékoztatásáról egy szó sem található, de azért azt merem feltételezni, hogy nem titkos összejövetelen következett be a döntéshozatal, mert akkor annak kellett volna nyomára bukkannom, mikor és miért is következett be a titkosítás. Mindezek alapján kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy a már említett testület nevében valaki más tartotta fontosnak a polgárok tájékoztatását. Utánajártam, kinek fontos – itt nem csak arra gondolok, kinek az érdeke, mert még az is „haszon”, ha eltitkolja valaki a hatáskörének túllépését –, hogy más nevében megjelentesse az általunk megismert üzenetet. Egyértelmű, hogy minden nyom Szerbia Köztársaság elnökéhez, Aleksandar Vučićhoz vezet.

Azért érdemes elolvasni a levelet, mivel megtalálhatják benne, hogy nemsokára milyen fontos dolgokban dönthet a nép, azaz arról, mi mindent kell megváltoztatni az állam alapdokumentumában, az igazságszolgáltatásról szóló részekben: a bíróságok és bírák függetlenségének szavatolását, a bírák tisztségének állandóságát, a legfelsőbb bíróság elnevezését, tagjainak megválasztását, az ügyészségek önállóságának és felelősségének biztosítását stb., hiszen mindezt még az EU illetékes szervei is elvárják Szerbiától. Így érthetővé válik, hogy olyan csip-csup ügyekről még csak beszélni sem kell, mint az ország területe, határai, fennhatósága, mást meg még csak felsorolni sem érdemes, mivel minden benne van az eddigi alkotmányban, mégpedig a preambulumban, röviden, fehéren-feketén:

„Polazeći od državne tradicije srpskog naroda i ravnopravnostisvih građana i etničkih zajednica u Srbiji,

polazeći i od toga da je Pokrajina Kosovo i Metohija sastavni deo teritorije Srbije, da ima položaj suštinske autonomije u okviru suverene države Srbije i da iz takvog položaja Pokrajine Kosovo i Metohija slede ustavne obaveze svih državnih organa da zastupaju i štite državne interese Srbije na Kosovu i Metohiji u svim unutrašnjim i spoljnim političkim odnosima…”

Mivel a szerb nép egyik legalább évszázados közmondása vagy szólása – a beszélj szerbül, hogy az egész világ megértsen – a mai napig nem valósult meg maradéktalanul, így kénytelen voltam lefordítani magyarra (mivel a tartományi illetékes titkárság honlapján a magyar változat preambulum nélküli):

Kiindulva a szerb nép állami hagyományaiból és a Szerbiában élő minden állampolgár és etnikai közösség egyenjogúságából,

meg abból a tényből kiindulva, hogy Koszovó és Metóhia tartomány Szerbia területének szerves része, amely lényegi autonómiával rendelkezik Szerbia szuverén államán belül, és Koszovó és Metóhia tartomány e pozíciójából ered minden állami szerv alkotmányos kötelessége, hogy védjék és képviseljék Szerbia állami érdekeit Koszovón és Metóhiában minden bel- és külpolitikai viszony kapcsán…

Immár minden világos, csakhogy mit tanácsolhatok a januári népszavazás kapcsán? Szerintem legkevesebb négy lehetőség van:

  1. Vegyenek részt a népszavazáson, és szavazzanak igennel, így a „mélyen hívők” meghosszabbíthatják a nagy vezér hatalmát, csakhogy – szerintem – marad a kilátástalanság.
  2. Vegyenek részt a népszavazáson, és szavazzanak nemmel, de vállalják a felelősséget, ami abból áll, tesznek-e később valamit azért, hogy a mostani „uralkodó” és vezérecskéi, akik kisajátították a hatalmat a szerb nép vagy az itt élő nemzeti közösségek tagjai felett, kerüljenek végre a demokrácia szemétdombjára.
  3. Vegyenek részt a népszavazáson, de tartózkodjanak vagy érvénytelenítsék a szavazócédulát, ezzel segítsék, hogy ne győzedelmeskedjenek az igen szavazatok, mert így esélyt adnak a 2. lehetőségben foglaltak beteljesedésére.
  4. Ne vegyenek részt a szavazáson, bújjanak el a felelősség elől, hátha valami vagy valaki emberfeletti megoldja saját és mindannyiunk problémáit.

Válasszanak a lelkiismeretük szerint, de ne higgyenek a korifeusoknak, ennek semmi köze a közösséghez és a közösségi jogokhoz, egyedül a személyi felelősségről, a jövőről, azaz a boldogabb új esztendőről van szó!

 BALLA Lajos