A földműves nyugdíj továbbra is kicsi, az állam felé a tartozásuk nagy. Az utóbbi mintegy kétmilliárd euró. (Az állam számít ezekre a bevételekre, amelyek reálisan behajthatatlanok, ezért valószínűleg leírásra kerülnek.) Még mindig nem készült el a földműves nyugdíjasok státuszára vonatkozó új megoldás annak ellenére, hogy a szaktárca tavaly megígérte, hogy 2021 végére „forradalmi” változtatásokat vezetnek be a gazdálkodók nyugdíjbiztosításában. A mezőgazdasági nyugdíjasoknak amellett, hogy kicsi a nyugdíjuk, az adósságaik is felhalmozódtak a befizetetlen nyugdíjjárulékok miatt. A gazdálkodók nyugdíj- és rokkantbiztosítási járulékalapja jelenleg egyenlő összegű kötelezettségen alapul, ugyanannyit fizetnek azok, akiknek egy hektár szántójuk van, mint azok, akik több száz hektárral rendelkeznek: mindannyian minimális járulékot.
Az állam a Világbankkal együttműködve a meglévő biztosítási rendszer problémáinak megoldásán dolgozik. A tervezett modell szerint minden biztosított gazdasági erejének arányában fizet: több hektár, magasabb hozzájárulás. A járulékok megállapításának alapja a munka, azaz az egyes gazdálkodók által a gazdaság területével és a mezőgazdasági tevékenység intenzitásával megszerzett jövedelem lesz. A nyugdíj összegét a szolgálati idő, azaz a járulékfizetési évek száma is befolyásolja. Ennek alapján a gazdálkodók eltérő összegű nyugdíjra lesznek jogosultak. Az új modell alkalmazásához módosítani kell a nyugdíjbiztosítási törvényt és a vonatkozó előírásokat, ami az új kormány feladata lesz. (Nem biztos, hogy az idén sor kerül rá!) Addig is a földműves nyugdíjakra a pénzt a költségvetésből utalják át. A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap decemberben 150 601 mezőgazdasági nyugdíjast jegyzett, az átlagnyugdíj 12 631 dinár volt. A januári 5,5 százalékos emelés után a legkisebb földműves nyugdíj 13 274,55 dinár.
TAKÁCS Magda
