2012 elején az átlagnyugdíj az átlagkereset mintegy 60 százalékának felelt meg, a jelzett év decemberében ez az arány 57 százalékra csökkent. Tavaly októberben az átlagnyugdíj az átlagkereset 45,54 százaléka volt, de mivel a decemberi fizetések valamivel magasabbak voltak (69 136 dinár), a nyugdíjak pedig nem változtak, a legidősebbek jövedelme az év végére az átlagbér 42,48 százalékára zsugorodott. Januárban 5,5 százalékkal korrigálták a nyugdíjakat, a 9,1 százalék éves infláció azonban már „megette” az emelést. (A fogyasztói árak és szolgáltatások a múlt hónapban februárhoz képest átlagosan 0,8 százalékkal, az előző év azonos hónapjához képest 9,1 százalékkal, míg 2021 decemberéhez képest átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek.) A nyugdíjasok azt kérdezik, hogy 2023 januárjáig várniuk kell-e a kiigazításra, hiszen a drágulás tovább tart…

A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap statisztikai adatai szerint a januári nettó átlagbér 70 920 dinár, az átlagellátmány 30 977 dinár volt. Andreja Savić, a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség elnöke a Politika napilapnak azt nyilatkozta, hogy a világjárvány és az ukrajnai háború miatt légüres térben várják az új kormány megalakulását, hogy a hatalom meghallgassa a nyugdíjasokat. Amint megalakul az új kabinet, sürgetik az illetékes miniszterekkel való találkozást, hogy ne várjanak 2023 januárjáig, hogy az átlagnyugdíj visszaálljon az átlagbér 50 százalékára, a járandóság kövesse a bérnövekedést.

– A szerbiai nyugdíjasok többsége egzisztenciálisan veszélyeztetett – fogalmazott Jovan Tamburić, a Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: a Szerbiai Nemzeti Bank elnökének bejelentése szerint az éves infláció 9,1 százalék, és ez a legalacsonyabb Európában, az Eurostat adatai viszont arra utalnak, hogy Szerbiában tavaly 14,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Az idei összehangolással legalább 6,3 százalékkal megkárosították a nyugdíjasokat a tavalyi második félévi infláció és a fizetések növekedése miatt. A nyugdíjak és a fizetések közötti különbséget befolyásolták a közszférában végrehajtott emelések, amelyek kritérium nélkül zajlottak. A kormány populizmust alkalmazott, egyszeri segéllyel igyekezett fedezni a fizetésekkel kapcsolatos elmaradt nyugdíjakat. A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap statisztikai adatai szerint januárban a nyugdíjasok összes kategóriája esetében az átlagbér és az átlagnyugdíj aránya 39,3 százalékra csökkent emelkedő tendenciával.

A Katonai Nyugdíjas Személyek Szakszervezete azt állítja, hogy az elmúlt 10 évben 20 százalékkal megnövekedett az átlagellátmány és az átlagbér közötti különbség az utóbbi javára. Ljubiša Babić, a Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezet főtitkára szerint várható volt ez a helyzet, és már az év elején tudni lehetett, hogy a nyugdíjakat a svájci képlet szerinti 5,5 százalékos kiigazítással nem védik meg a további elértéktelenedéstől. Ezért határozták el, hogy amint megalakul az új kormány, tárgyalásokba kezdenek az illetékes miniszterekkel, hogy minél előbb térjenek vissza az átlagfizetés–átlagnyugdíj közötti 50 százalékos arányra.

Mint ismeretes, még novemberben megalakult a nyugdíjasokra és nyugdíjakra vonatkozó előírások alkalmazását ellenőrző bizottság, amely a nyugdíjas-szervezetek, a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap és a Munkaügyi Minisztérium képviselőiből áll. A tagok csak egyszer találkoztak az alapító gyűlésen, és azóta sem… Szeptember előtt – valószínűleg – nem kezdődnek el a tárgyalások, és csak utána javít(hat)nak a svájci képleten, hogy az átlagnyugdíj ne csökkenjen az átlagfizetés 50 százaléka alá.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nyugdíjasok 45 százalékának (750 ezer) a járandósága kisebb a 24 ezer dinár létminimumnál és a szegénységi küszöbnél. Mintegy 150 ezer földműves juttatása ennél is kevesebb. Mindkét csoport az egzisztenciálisan veszélyeztetettek kategóriájába tartozik.

A nyugdíjakra fordított kiadásokat a 2014-es évi 13 százalékról a GDP mintegy 9,5 százalékára csökkentették, ami évente mintegy kétmilliárd euró. A megtakarítások ára pedig az a nyomor, amelyben a lakosság legkiszolgáltatottabb része él. Egyes nyugdíjszakértők véleménye szerint a legalacsonyabb nyugdíjak emeléséhez megvoltak a törvényi feltételek és a pénz, de az elmúlt években válogatás nélkül osztották szét a nem rászoruló polgárok között. A nyugdíjasok érdekszervezetei hiába fordultak az intézményekhez, hogy sürgősen intézkedjenek a nyugdíjasok védelméről.

Tavaly novemberben 30 570-nel kevesebb nyugdíjas volt, mint egy évvel korábban. Az öregségi nyugdíjban részesülőknél tavaly 0,8 százalékos csökkenést regisztráltak, a rokkantnyugdíjak száma 5,09 százalékkal (a korábbi években három százalék körüli volt a csökkenés mértéke), a családi nyugdíjaké 0,88 százalékkal csökkent. Ehhez hozzájárult a Covid, amikor a polgárok megfelelő védelem nélkül sorsukra voltak bízva. A világjárvány miatt minden egyéb egészségügyi szükségletet elhanyagoltak. A halálozási ráta meredeken megugrott, különösen a legidősebb lakosság körében.

TAKÁCS Magda