Fegyverropogás törte meg az este csendjét: a sors felettébb furcsa fintora, hogy Magyarkanizsától, a csend városától néhány kilométerre történt mindez. November 24-én Horgoson olyan jeleneteknek lehettek az emberek szem- és fültanúi, amelyekre talán a legszörnyűbb álmaikban sem gondoltak, hiszen ha az emberek fegyverekkel sétálgató és később lövöldöző személyeket látnak, akkor az első reakció, hogy elkezdenek aggódni a saját és a családjuk életéért.
A sokak által korábban csak háborús filmekben látott, a nyugalom megzavarására teljes mértékben alkalmas látvány egy héttel azután történt, hogy a helyieknek sikerült elérniük, hogy hét (!) év után falugyűlést tartsanak az észak-bácskai településen, mivel a horgosiak szerint a helyzet tarthatatlanná vált a migránsok miatt. Ígéretekből a falugyűlésen nem volt hiány, s a községi vezetőknek az is kapóra jött, hogy egy nappal korábban Belgrádban Aleksandar Vučić szerb államelnök fogadta Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, valamint Karl Nehammer osztrák kancellárt, s a felek szándéknyilatkozatot írtak alá az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépésről.
Miután tapasztalhatták a helyiek, hogy annyira azért senki sem szegény, hogy ígérni ne tudjon, így ígéretekből a fegyverropogás után sem volt hiány. Az aktuális belügyminiszter elismételte azt, amit már mindenki vagy ezerszer hallott: folyamatos lesz a harc a bűnözés ellen. Az ígéretekkel azonban tele van a padlás: a szerb hatalomnak, amelynek részét képezi a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely a legjelentősebb szavazótáborral rendelkezik Magyarkanizsa községben, most már a tettek mezejére kell lépnie, és bizonyítania, hogy meg tudja védeni a saját állampolgárait azoktól, akik fegyverekkel sétálgatnak az utcákon. Ha nem így tesz, akkor a következő választásokon a nép fogja elmondani a véleményét az ígéretekben kimerülő munkájáról.
TŐKE János