Emelkednek a (köz)bérek, de a növekedést megeszi az infláció – Szerbiai abszurd helyzet, hogy a versenyszférában jegyzett fizetések lemaradnak a közszférában kifizetett bérek mögött
Szerbiában 2022 októberében az átlagfizetés 75.353 dinár volt, ami közel 640 eurónak felelt meg, és Ana Brnabić szerint az idén eléri a 700 eurót (82 ezer dinárt), 2026-ban pedig már ezer euró lesz. Amikor a Köztársasági Statisztikai Intézet közli a hazai átlagbéreket, nagyon sokan bosszankodnak, valamiféle kozmetikázást gyanítanak a háttérben. Érthető ez a bizalmatlanság, hiszen az átlagpolgár egyre kevesebb hiteles információhoz jut az ország működésével kapcsolatosan. Vajon van-e alapja az átlagbérrel kapcsolatos állampolgári hitetlenkedésnek?
Áltagfizetés, medián fizetés
Sokan becsapva érzik magukat a statisztikát látva, hiszen a kiugróan magas csúcsmenedzseri és felsővezetői bérek, illetve az államigazgatásban jelen lévő magas keresetek felhúzzák az átlagértéket. Az átlagbérszámításnál sokkal hitelesebb képet ad a medián bér számítása. Ennek lényege, hogy azt az értéket keresik meg statisztikai módszerekkel, amely a bérek tökéletes középértéke, vagyis azt az összeget, amelynél pontosan ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet.
A Köztársasági Statisztikai Intézet legfrissebb adata szerint tehát Szerbiában 2022 októberében a nettó átlagkereset 75.353 dinár, a mediánfizetés pedig 57.810 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a lakosság fele ennél többet, a másik fele kevesebbet keres. A közel kétmillió foglalkoztatott közül csupán 630 ezer (azaz nagyjából a harmada) keresi meg az átlagot vagy annál többet. Arra vonatkozóan, hogy hányan keresnek minimálbért, csak becslések vannak, ők valószínűleg a munkavállalók 15 százalékát teszik ki.
Új év, új árak
A 6,5 százalékos szeptemberi drágulás után január elsejétől a villanyáram további nyolc százalékkal lesz magasabb a háztartások számára: átlagára 12,40 dinár lesz kilowattóránként adóval és járulékokkal együtt. A Nemzetközi Valutalap javaslata szerint a villanyáramnak 2023 májusában, majd novemberben is újabb 8-8 százalékkal kell megdrágulnia.
Január elsejétől a gáz 11 százalékkal kerül többe, vagyis 4,50 dinárba köbméterenként. A gáz legutóbb júliusban drágult meg, és májusban, illetve novemberben ismét felmegy az ára 10-10 százalékkal. Mivel a Nemzetközi Valutaalap az ipari áram árát is felsrófolja az év folyamán, ez újabb áremelkedési hullámot generál majd. A cigaretta is megdrágult ismét, újabb tíz dinárral, és júliusra várható a következő áremelés.
A múlt év folyamán az Euribor értéke 0,55 százalékról 2,7 százalékra emelkedett, és az európai irányadó bankközi kamatláb továbbra sem állapodik meg, az év első felében jelentősen megnő, vele együtt a kölcsönök is emelkednek, aminek a legnagyobb árát a lakáshitelek felhasználói fizetik meg. A legjobban azok járnak, akik 10–15 évvel ezelőtt vettek föl bankhitelt, mert a futamidő felén túl az adósság fennmaradt részére már nincs akkora hatással az Euribor – az ilyen hitelek részletei egy átlagos lakáskölcsön esetén 10–15 euróval emelkednek, ezzel szemben a friss adósok havi részletei akár 20–50 euróval is nőhetnek.
Az alapvető élelmiszerek, valamint az üzemanyag ára továbbra is maximalizált. Az étolaj literje 219,99 dinár, a cukor kilójáé 114,99 dinár, a T-400-as liszté 84,7, a T-500-asé 78,65 dinár. Az egész csirke kilója 319 dinár, a csont nélküli sertéscomb 750,20 dinár, a sertéslapocka 738,10 dinár, a sertésnyak 689,70 dinár, a sertéskaraj 659,45 dinár.
Magasabb bérek és nyugdíjak
Az áremelkedések mellett bizonyos rétegek fizetése is emelkedik az év elejétől, a közszférában például 400 ezer alkalmazott kap béremelést. Az orvosok, a pedagógusok, a rendőrök és a köztisztviselők januári fizetését 12,5 százalékkal, a katonákét pedig 25 százalékkal emelték meg. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint az oktatásban és a kultúrában dolgozók októberi átlagbére 71.073 dinár volt, az idei évtől pedig 79.957 dinár lesz.
A szakorvosok alapbére, amely eddig 119 ezer dinár körül volt, februártól 133.875 dinár lesz. Az egészségházak orvosainak alapbére 96 ezer dinárról 108 ezer dinárra emelkedik, azok az ápolók pedig, akik eddig 54 és 70 ezer dinár között kerestek, februártól 62.370 és 78.750 dinár közötti összeget kapnak.
Az államigazgatásban az átlagkereset októberben 84.671 dinár volt, és ez az idei évtől 10.583 dinárral lesz magasabb. A helyi közigazgatásban eddig 65.035 dinár volt az átlagbér, az emelés után 73.164 dinár lesz. A közvállalatokban az átlagos fizetés októberben 88.552 dinár volt, az idei évtől pedig 99.621 dinár lesz. Összességében a közszférában októberben 77.381 dinár volt az átlagbér, ami az idei évtől 87 ezer dinár lesz. Gazdasági szakértők szerint abszurd helyzet, hogy Szerbiában a közszférában magasabbak a bérek, mint a versenyszférában.
A minimálbér nagyjából 40.000 dinár lesz, vagyis 14,3 százalékkal növekszik – ez azt jelenti, hogy már a 2022-es infláció megette ezt a januártól esedékes emelést. Tekintettel arra, hogy az idei évre 11 százalékos inflációval számolnak, a minimálbér reálisan 12 százalékkal ér majd kevesebbet.
Mennyit vesztettünk tíz év alatt?
A Köztársasági Statisztikai Intézet legutóbb közzétett adatai szerint novemberben az infláció mértéke elérte a 15,1 százalékot, és mivel várhatóan a decemberi nem lesz ennél lényegesen magasabb, a tavalyi átlaginfláció 11,9 százalék lehet – ilyen magas éves pénzromlást legutóbb 2012-ben jegyeztek, amikor az áltagfizetés 360 euró volt.
Mint azt említettük, a szerb kormányfő szerint az átlagbér az idén eléri a 700 eurót, 2026-ban pedig már ezer euró lesz, az átlagnyugdíj pedig 500 euró. A kérdés igazából nem az, lesz-e 1000 euró az átlagfizetés, mert egyszer talán lesz. A kérdés az: mennyit fog akkor érni ez a pénz?
2012-ben ezer euró 113 ezer dinárt ért, ma 117.300-at. Akkor a sofőrök ennyi pénzért 748 liter dízelt vagy 753 liter benzint tankolhattak – ma ez a pénz 595 liter dízelre és 715 liter benzinre elegendő. A tankolás mellett élelemre is több pénz jutott: a csont nélküli marhahúsból akkoriban 1000 euróért 176 kilót lehetett venni a hentesnél, ma már csak kb. 106-ot, sertéshúsból 10 év alatt 220 kilóról 156-ra csökkent ez a mennyiség, és hasonló a helyzet a többi hússal is. 2012-ben 1000 euróból 326 kiló pontyra futotta, ma már csak 167-ra.
10 évvel ezelőtt ezért a pénzért 1.614 liter tejet vagy 941 liter étolajat vihettünk haza, ma viszont csak 826 liter tejet vagy 533 liter étolajat. Egy évtizede ezer euróból 27 köbméter tűzifát lehetett bekészíteni, ma már mindössze 12 köbmétert.
Tíz évvel ezelőtt az új építésű lakások átlagos négyzetméterára ezer euró volt, ma több mint 2000. 2012-ben ezer euróból 10 napot lehetett nyaralni a törökországi Bodrumban, ugyanennyit Korfu szigetén Görögországban, és egy hét velencei kirándulásra is futotta – ma ezek közül valamiről biztos le kellene mondani tekintettel arra, hogy 10 nap Törökországban és egy hét Olaszországban 900 euróba kerül.
Már az is luxus, ami tavaly még nem volt az
2021-ben Magyarországon 1.050, Horvátországban 1.020, Montenegróban 720, Luxemburgban 6.000, Dániában 5.275 euró volt az átlagfizetés. Szerbiában ebben az évben 71.733 dinár volt az átlagbér, ami alig haladja meg a 600 eurót. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint Szerbiában a családi költségvetés egyharmada ment el ételre és alkoholmentes italokra. Lakhatásra, rezsire költjük a költségvetésünk 16,4 százalékát. Ilyen bérek és kiadások mellett lehet-s spórolni? Spórolni talán lehet, megtakarítani már aligha.
Csernok Miklós teológusból lett okleveles szakközgazdász, majd független pénzügyi tanácsadó kiszamolo.hu oldalán keresetlen egyszerűséggel igyekszik elmagyarázni a pénzügyeket. Szerinte a válságra nem annak a küszöbén, hanem a bőséges esztendőkben kell felkészülni, de a pénzügyi tudatosság persze jobbára lehetetlen, ha valaki máról holnapra él. Viszont, ha nem tudunk tartalékot képezni és bevételt növelni, kénytelenek vagyunk visszafogni a költéseinket. Fapados módszer ehhez a kiadások nyilvántartása, amihez már különböző appok is a segítségünkre vannak – ez segít rálátni arra, mi lehet „luxus” most az életünkben. Megszabadulhatunk a pénznyelőktől, amelyek finanszírozása meghaladja az erőnket, lehetőség szerint tudjuk le a hitelünket, és ne most akarjunk jobb telefont venni, vagy lakást felújítani. Az előfizetéseket is érdemes átnézni, hátha van a saját vagy más szolgáltatónál olcsóbb csomag. Ha nem jövünk ki a fizetésünkből, bizony az autó is luxus.
FEHÉR Rózsa
