Jugoslav Ristić, a kragujevaci Nova Svetlost Polgári Egyesület elnöke felhívta az állam figyelmét arra, hogy a mintegy 20 százalékos nyugdíjemelés nem elegendő a nyugdíjasok életszínvonalának a szinten tartásához, ha tudjuk, hogy az élelmiszerek több mint 24 százalékkal, a tej, a sajt és a tojás 43,3 százalékkal, a hús több mint 20 százalékkal, a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtés 51 százalékkal drágult az elmúlt egy évben. Ha így folytatódik, tovább szegényednek a nyugdíjasok. Ezt az állítást bizonyítja, hogy az átlagnyugdíj 2002-ben az átlagkereset 73 százaléka volt, míg mára az átlagbér 43 százalékára süllyedt. Az elmúlt két évtizedben több kormány és politikai párt került hatalomra, azonban mindegyikben közös, hogy csökkentették a nyugdíjasok életszínvonalát.

„Különösen nehéz helyzetben vannak azok a nyugdíjasok, akik házastársuk halála után egyedül élnek. A lakhatási költségek, a közüzemi díjak stb. ugyanazok, mint amikor a házastársak együtt éltek. Az úgynevezett politikai elit egyik irritáló tanácsa, hogy az egyedül élő nyugdíjasok adják el a lakásukat, és vásároljanak kevesebbet! Mi olyan törvénymódosítást szorgalmazunk, amely lehetővé tenné, hogy az egyedül élő a házastársa halála után a saját nyugdíja mellett az elhunyt nyugdíjának egy részére is jogosult legyen. Ilyen megoldás létezik az Európai Unióban.” – fogalmazott Jugoslav Ristić, a Nova Svetlost Polgári Egyesület elnöke.

A ki nem fizetett nyugdíj a hagyatéki eljárás része

A Rokkant- és Nyugdíjbiztosítási Alap minden közeli tagot vesztett családnak értesítést küldött, amelyben arról ír, hogy miért fontos odafigyelni a pénzfelvétel körülményeire.

Egy közeli családtag elvesztése után a kifizetetlen nyugdíjjal maradt család gyakran dilemmába kerül, hogy mikor, hogyan és ki veheti át a maradék pénzt. Meg kell-e várni a hagyatéki tárgyalást, vagy bíróság nélkül is véget érhet minden?

A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap szerint minden vagyon, beleértve a ki nem fizetett nyugdíjakat is, hagyatéki eljárás tárgyát képezi, és az elhunyt törvényes örököseit illeti meg. Ahhoz, hogy az elhunyt nyugdíjas családtagjai örökölhessék a ki nem fizetett összeget, az alaptól igazolást kell kérniük a megfelelő és ki nem fizetett nyugdíj- és kártérítési összegekről. Az alap által kiállított igazolást ezt követően az illetékes bíróság vagy közjegyző előtt használják fel az elhunyt öröklendő vagyonának, valamint az öröklési részek teljes körű megállapítására. Az örökösként megjelölt személyek jogerős öröklési határozattal kérhetik a ki nem fizetett összegek kifizetését a számukra kijelölt részben. Az alap hangsúlyozza, hogy minden hátralékos nyugdíjat az illetékes bíróság jogerős hagyatéki határozatával megállapított törvényes örökösöknek folyósítanak, és nem mindegy, hogy milyen nyugdíjról van szó. A hagyatéki tárgyalás befejezése után a hagyatéki határozatot az alaphoz kell benyújtani. Csatolni kell a nyugdíjcsekket, a ki nem fizetett nyugdíjakat beszedő személy igazolványának a másolatát, valamint a törvényes örökös folyószámlaszámát, amelyre a pénzt be kell fizetni. Ha utólag megállapítják, hogy az elhunyt halála után több pénzt, azaz nyugdíjat fizettek ki akár kereskedelmi banknál nyitott folyószámlára, akár lakcímre, akár ügyvéden keresztül, az alap lefolytatja a pénzvisszafizetési eljárást, mégpedig úgy, hogy a túlfizetett alapok teljes összegét, vagyis nyugdíjat igényelnek vissza attól, aki a pénzt kapta. A ki nem fizetett összegek behajtási eljárásának időtartama nem attól függ, hogy az elhunyt milyen nyugdíjat kapott, hanem a hagyatéki tárgyalás időtartamától. Ha olyan nyugdíjasról van szó, aki két jogcímen kapott nyugdíjat (a hazai és a külföldi, azaz a külföldi és a szerb szabályozást egyaránt alkalmazva), a külföldi hovatartozás ki nem fizetett összegét a Szerbia által kötött nemzetközi társadalombiztosítási egyezményben meghatározott feltételek szerint fizetik ki.

TAKÁCS Magda feldolgozása