Az egyesületeik rövid távú megoldások helyett rendszerszintű változásokat követelnek

Parlamenti eljárásban van a jövő évi költségvetés, a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap jövő évi pénzügyi terve és az idei módosítása, amely egyebek mellett a következő évtől meghirdetett januári nyugdíjemelésre biztosít forrást 14,8 százalékos összegben. A teljes nyugdíj-kiigazítás két év alatt 56,1 százalék, a reálnövekedés 6,3 százalék.

A képviselőház módosítja a nyugdíjalap idei pénzügyi tervét is, amelynek egyik kiemelt indoka a bejelentett egyszeri pénzbeli állami támogatás (20 ezer dinár) folyósítása minden nyugdíjasnak és átmeneti segélyben részesülőnek, a rokkantság második és harmadik kategóriájába tartozó munkaképességű rokkantaknak (a nyugdíjtörvény 223. és 225. cikkével összhangban) és a fogyatékkal élő gyermekeknek.

A jelenlegi gazdasági helyzet az eddigi intézkedések ellenére is tükröződik a nyugdíjban részesülők életszínvonalán. A jelen pillanatban ismét szükség van a felhasználók életszínvonalának további javítására, figyelembe véve, hogy a lakosság különösen érzékeny kategóriájáról van szó. A kormány a parlament elé utalta a nyugdíjtörvény módosítási javaslatát. Ebben többek között az olvasható, hogy a nyugdíj az e havi 5,5 százalékos emelés után januártól 14,8 százalékkal lesz nagyobb. Az átlagellátmány 2024-ben összesen 21,1 százalékkal emelkedik az idei szeptemberihez képest. A legkisebb dolgozói és iparos nyugdíj 25 ezer dinár, a földműveseké 20 ezer dinár lesz. A legmagasabb összegű ellátmány januártól 230 000 dinár körül alakul.

November 25-e és december ötödike között minden nyugdíjasnak kifizetik a 20 000 dinár állami támogatást. Ehhez összesen 285 millió euróra lesz szükség.

„2022 óta öt nyugdíjemelés volt, először 5,5, majd 9 százalékos volt a rendkívüli indexálás. Idén január 1-jén 12,1, október 1-én 5,5 százalék volt az emelés, január 1-től pedig 14,8 százalék lesz. Ez két év alatt összesen 56,1 százalék. Ha nem két, hanem három év inflációját összeadjuk, körülbelül 32 százalékot kapunk” – mondta Aleksandar Vučić államfő a Tanjug jelentése szerint. Hozzátette: a következő év folyamán is lesz nyugdíjemelés, az átlagnyugdíj 440–450 euró körül alakul majd. „Azt akarom, hogy az emberek lássák a különbséget, mennyivel gyorsabban nőnek a nyugdíjak, mint az infláció. Ez a különbség a nyugdíjasaink életszínvonalának a növekedésében mutatkozik meg. Büszke és hálás vagyok a nyugdíjasainknak, hogy hatalmas támogatást nyújtottak nekem a reformokhoz, és hogy mindig a hazájukkal vannak. Ők vezették ezt az országot a helyes útra” – mondta Vučić. (Azt viszont nem említette, hogy a minimális fogyasztói kosár a bejelentett áremelések előtt mintegy 52 ezer dinárt tett ki.)

„Nem valószínű, hogy 2024-ben a szerb kormány előrejelzése szerint erőteljes fellendülés következik be a gazdasági növekedésben, sem az infláció erőteljes lassulásában” – becsülte a Költségvetési Tanács. A fogyasztói árindexszel mért éves infláció augusztusban 11,5, szeptemberben 10,2 százalék volt, és az év első kilenc hónapja alatt elérte a 6,7 százalékot – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. Szeptemberben tavaly szeptemberhez képest 14,7 százalékkal drágultak az élelmiszerek, és az idén januártól szeptemberig a tavalyi év azonos időszakához képest 22,3 százalékkal kerültek többe.

A Költségvetési Tanács a kormány azon értékelésével kapcsolatban, miszerint jövőre 4,9 százalékra csökken a pénzromlás, megállapította: tekintettel arra, hogy 2023 végére 8 százalékos jövedékiadó-emelés következik be, növekszik az áram és a gáz ára (8–10 százalékkal), és az állam expanzív, árnövekedést ösztönző fiskális politikát folytat (válogatás nélkül ad pénzt gyerekeknek és nyugdíjasoknak stb.), reálisabb lenne 6 százalék körüli inflációt tervezni.

„A magas infláció, amely leginkább az élelmiszer- és energiaárak növekedésében jelentkezik, erősen érinti a szociálisan legkiszolgáltatottabb lakosokat, akik a bevételük legnagyobb részét ezekre a kiadásokra költik. A kormány azonban nem reagált megfelelő módon erre az égető problémára a korábbi években” – figyelmeztet a Költségvetési Tanács. Emlékeztet arra, hogy a polgárok számára a szociális kiszolgáltatottság mértékét nem figyelembe vevő pénzügyi segélyek kifizetése nem indokolt szociálpolitikai intézkedés, és ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni. „Nemcsak azért kell megszüntetni, mert az ilyen segítségre nem rászoruló is kap pénzt, hanem azért is, mert az egyszeri intézkedésekkel nem lehet tartósan javítani a szociálisan kiszolgáltatottak életszínvonalát, aminek egy jó szociálpolitika fő céljának kellene lennie” – közölte a tanács.

Sajnos még az új stratégia sem hoz rendszerszintű megoldást a szociális védelem aktuális problémáira, amit az egyik legnagyobb hiányosságként értékel a tanács, amely szerint a növekvő társadalmi problémákat szisztematikusan, tartósan és fiskálisan felelős módon kell megoldani. Kérdés, hogy a nyugdíjasok szociális színvonalára használható, a nyugdíjalap hozzájáruláson alapuló teljes bevételének eddigi 0,10 százalékról 0,15 százalékra való emelése, ami szintén szerepel a kormány nyugdíjbiztosítási törvényre vonatkozó módosítási indítványában, mennyire javítja a nyugdíjasok szociális színvonalát, és mennyire védi meg őket a termékek és a szolgáltatások árainak emelésétől. Ezekről a kérdésekről heves vita várható a parlamentben.

Takács Magda összeállítása