A parasztok napokig tartó tiltakozását szinte az egész ország támogatóan tudomásul vette, hiszen kétségtelen, hogy a termények és az újratermelési anyagok, valamint az energia, tehát a gázolaj ára között akkora a különbség, hogy azt még a komolyabb tartalékkal rendelkező mezőgazdasági termelők sem képesek egyszerűen elviselni.
A követeléseik tehát jogosak, s a kormánynak komolyan kellene foglalkoznia a problémával. Az illetékes minisztérium és maga a kabinet is csak ilyen-olyan ígéretekkel, tárgyalásokra való meghívásokkal lényegében az időt húzza, arra számítva, hogy a hőbörgő parasztok belefáradnak, és abbahagyják az útlezárásokat.
A tiltakozások szervezői pontokba szedték a követeléseiket, s azokat a nyilvánosság elé tárták, ennek alapján nem is volt semmilyen ellenállás vagy bírálat. A számos igény közül azonban egyet „kifelejtettek”, nevezetesen azt, hogy a szervezők nemhogy elvárják, de kőkemény követelik a kormánytól, hogy állítsa le az úgynevezett eAgrar akciót, mi több, az eddigi megállapításokat egyszerűen törölje a nyilvántartásából.
Hogy miről van szó? Arról, hogy az illetékes felügyelőségek megállapították, miszerint nem kevés „földműves” haszonnövénnyel bevetett terület után igényelt állami támogatást, holott a műholdas ellenőrzés megállapította, hogy a jelzett területen erdő, legelő, kaszáló van, de semmiképpen sem megművelt föld. A hírek szerint pont ezek a „gazdálkodók” a leghangosabbak, s különféle féligazságokkal, nem ritkán hazugságokkal tulajdonképpen félrevezették az őszinte gazdákat.
A hangadók mélységes méltatlankodása (az említett követeléssel kapcsolatban) érthető, de semmiképpen sem fogadható el, hiszen lényegében csalással akarnak hozzájutni, vagy ha már megkapták a támogatást, megtartani a nem kis összeget. A tisztánlátás érdekében tudni kell, hogy egyénenként is eurómilliókról van szó.
Az eddigi vizsgálatok szerint több mint húszezer ilyen csalóról van szó, és az általuk elsíbolt összeg már régen átlépte a 130 millió eurót. Persze, nem piti 5–10 hektáros bejelentett területekről, hanem több száz hektárokról beszélhetünk. Mi több, a műholdas ellenőrzésből az is kiderült, hogy néhány „nagyvállalkozó” ezer hektár után vette fel a támogatást, ami igen komoly összeget hozott a konyhájára.
Az is jelzésértékű, hogy ezek a földműves-tiltakozások már nem egyszer a mindenkori választások előtt „törtek ki”. Vajon van, aki elhiszi, hogy véletlen az egész? A jelenlegi hatalom bebetonozását végző újságok szerint egy bizonyos, a Zsablya melletti Boldogasszonyfalván élő férfi szervezi és irányítja a tiltakozásokat, aki az egyik tévécsatornán azt mondta, hogy ő tősgyökeres gazdálkodó, egyes újságírók szerint azonban ez nem igaz, mivel az újvidéki közigazgatásban dolgozik. Hogy mi az igazság, egyelőre nem tudni, de könnyen megtörténhet, hogy Mileta Slankamenac, a Földművesek Túlélését Szorgalmazó Egyesület titkára beperli majd az őt rossz fényben feltüntető újságokat, feltéve, ha valótlanságokat állítottak róla.
Egyébként is a választási kampányok hangvétele egyre gyomorforgatóbbá válik. Nem tudni, hogy mi lesz ennek a nemtelen hercehurcának a vége, de ha a parasztoknak sikerül bármilyen kedvezményt kiharcolniuk, már megérte. S a jelek szerint a kormány jórészt beadta a derekát. Más lapra tartozik, hogy a jövedéki és a forgalmi adó alól való mentesítéssel keletkező költségvetési űrt honnan fogják pótolni, de ez legyen a pénzügyminiszter gondja. Csupán egy dologban kellene kitartani a kormánynak: semmiképpen sem eleget tenni a csaló nábobok dölyfös követeléseinek. Ők csaltak, és ezzel bűncselekményt követtek el, tehát tudjuk, hogy hol a helyük. S velük együtt azok a mezőgazdasági és egyéb illetékes felügyelőket is az igazság(?)szolgáltatás elé kellene állítani, akik a horribilis összegű támogatások igénylése előtt gyakorlatilag semmit sem tettek az államkassza, tehát az adófizetők megkárosításának megakadályozása érdekében.
BOTH Mihály