Három éve üresen áll az óbecsei Dunđerski-kastély, a Matica srpska 14 éve pereskedik érte

Az Óbecse és Topolya közötti úton, Óbecsétől 14 km-re található Dunđerski-kastély a közelmúltig azon kevés kastélyok egyike volt, amelyről gondot viseltek. A PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinátra a hetvenes években bízták rá az állami tulajdonba került, elhanyagolt birtokot. A 65 hektárnyi területen kastély, ménes, kápolna, kiskastély, park, medence és kiszolgálóépületek találhatók. A kastélyt 1983-ban alakították át szállodává, akkor lett Fantast a neve. A kombinátot 2015 végén megvásárolta az MK Group, amely 2021-ben úgy döntött, nem kíván többé vendéglátással és szállodaüzemeltetéssel foglalkozni, ezért a birtokra, amely éveken át rendezvények, majálisok, esküvők kedvelt helyszíne volt, lakat került. Azóta a kastélyt meglopták, megrongálták, a kápolna körüli fákat kivágták, de egyik esetben sem kerültek meg a tettesek.

Tavaly jelent meg Za večita vremena (Örök időkre) címmel egy könyv, amely Bogdan Dunđerski végrendeleteit ismerteti. Nemanja Karapandćić és dr. Jelena Veselinov mellett a könyv egyik szerzője mg. Zoran Subotički. Dunđerskinek, akinek nem születtek utódai, két végrendelete volt, az elsőt 2018-ban írta. Ebben a birtoka bevételéből egyetemisták külföldi tanulmányait támogatta volna, hogy később itthon tudják kamatoztatni a tudásukat, a birtok gondozását pedig a pravoszláv egyházra bízta. Aleksandar Karađorđević 1919-es agrárreformja után Bogdan Dunđerskit is megfosztották földjei egy jelentős részétől, és ő 1940-ben az új végrendeletében a Matica srpskára hagyta óbecsei birtokát, hogy ott mezőgazdasági akadémia létesüljön.

  • Vuk Radojević polgármester és jómagam a könyv megjelenése után, azaz másfél hónappal ezelőtt találkoztunk a Matica srpska vezetőivel, és az óbecsei polgármester, Dragan Stanić, a Matica srpska elnöke, valamint Ivona Knežević, a Bogdan Dunđerski Alapítvány elnöke levelet intézett a szerb államfőhöz, a miniszterelnökhöz, a kultuszminiszterhez és a Restitúciós Ügynökség elnökéhez, hogy a végrendeletnek megfelelően mentsék meg a birtokot, és gyorsítsák fel a restitúciót – mondja Subotički.

 Visszaszármaztatásra várva

2012-ben a Matica srpska kérte az állami tulajdonba került hagyaték visszaszolgáltatását.

A Restitúciós Ügynökség először visszautasította a követelésüket, ahogy másodfokon a Pénzügyminisztérium is. A Közigazgatási Bíróság jogosnak ítélte az intézmény keresetét, ezért a Pénzügyminisztérium megsemmisítette a korábbi határozatát, és az ügy visszakerült a Restitúciós Ügynökséghez.

A Matica srpska egyébként a jelek szerint Dunđerski első végrendelete szerint járna el, azaz mezőgazdasági karok hallgatóinak nyújtana ösztöndíjat, Zoran Subotički szerint azonban Bogdan Dunđerski utolsó végakaratát kellene tiszteletben tartani, azaz egy mezőgazdasági akadémiát kell létrehozni az óbecsei birtokon.

Jelenleg leltár sincs arról, mi maradt a kastélyban, átadás-átvételi jegyzőkönyv sincs valószínűleg, és az is nagy kérdés, hogy vajon a birtok bérbe adott földjeiből befolyt pénz mire megy el.

  • A végső megoldásig az államnak át kellene adnia bizonyos jogosultságokat az óbecsei önkormányzatnak, hogy gondot viseljen a birtokról. Ha vissza is kerül a Matica srpskához, akkor is sok idő kell majd, hogy sínre kerüljön a sorsa. Nagy hiba volt, hogy az MK Group kilépett, és nem tanúsított olyan társadalmilag felelős magatartást, amit más esetben szokott – véli Subotički.

Kit érdekelnek egyáltalán a kastélyok?

Bárhogy is alakul a kastély sorsa, úgy tűnik, a végső megoldásra még hosszú éveket kell várni, addig pedig a csöndes pusztulás vár a csodálatos birtokra. Miután az MK Group visszaadta az államnak, az állam az önkormányzatot kérte fel arra, hogy gondoskodjon a biztonságáról a visszaszármaztatási eljárás végéig. A kastélyt egy ideig egy mezőőrszolgálatot végző cég ellenőrizte, ami a történtek tükrében vajmi keveset ért, és úgy tudjuk, már ők sem járják körbe héba-hóba a birtokot. A kastéllyal jelenleg senki sem foglalkozik, ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy elhanyagolt a környezete, romlik az állapota, és a ménesen kívül a birtok többi részén egy teremtett lélek sincs. Az egyetlen jó hír az, hogy időközben a komplexum területén lévő kápolnát a Műemlékvédelmi Intézet támogatásával felújították.

Maja Gojković kultuszminiszter 2021-ben, amikor Óbecsén kampányolt, azt ígérte, hogy egy Lex specialis fogja lehetővé tenni a hasonló helyzetben lévő kastélyok sorsának gyorsabb rendezését. Bár a bejelentést nagy várakozásokkal fogadta a közvélemény, azóta semmi hír nincs a fejleményekről.

Robert Čoban újságíró a járvány ideje alatt két évig kerékpárral járta Vajdaságot, és alaposan megismerte a vajdasági kastélyokat, és Baština bez zaštite (Védelem nélküli örökség) címmel egy Facebook-oldalt is elindított, ahol bemutatja ezeket az elhanyagolt kastélyokat. Az újságíró érdeklődésünkre elmondta: Szerbiában a legnagyobb gond e tekintetben az, hogy az állam, a tőke és a társadalmi elit évtizedek óta teljesen érdektelen ebben a kérdésben.

Nemrégiben egyik bejegyzése alatt úgy kommentálta a helyzetet: attól tart, hogy mindaddig, amíg Magyarország be nem kapcsolódik a probléma megoldásába, Szerbiában nem lesz jövője a kastélyoknak.

Robert Čoban azt mondja: a magyarországi közreműködésre vonatkozó megjegyzését csak viccnek szánta, és a két ország közötti kiváló kapcsolatok ihlették.

Örökbefogadás megoldásként?

Hogy a viccnél komolyabb dolog is lehet ebben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy november végén, a választási kampány hajrájában Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter óbecsei látogatása során először épp ennél a kastélynál tette tiszteletét. Az újságírók ide nem tarthattak a politikusokkal, akik nem is beszéltek arról, hogy mi volt a célja ennek a látogatásnak. Azt, hogy nem a puszta kíváncsiság hozta ide a minisztert, az valószínűsíti, hogy pár hét múlva kiderült: a magyar kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy nagy magyar vállalatoknak – az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatnak – felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes, állami tulajdonú kastélyt fogadjanak örökbe, és a köz javára vállaljanak felelősséget ezen régi épületek sorsát illetően. Lázár János elmondása szerint az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy „nevelgesse” ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegeket áldozzon rájuk.

Az elképzelés szerint bármely természetes vagy jogi személy ingyen kérhet magának egy kastélyt, kúriát, és lehet a tulajdonosa vagy a vagyonkezelője. Cserébe vállalnia kell a kastély vagy kúria fenntartását, és 99 évig nem adhatja el az épületet. Az addigi közfeladatokat meg kell tartani, kötelező lesz például a múzeumokat, kerteket nyitva tartani a látogatók előtt.

Beszélgetőpartnereim szerint ez megoldás lehet több vajdasági kastély számára is, de a restitúciós eljárás alatt lévő óbecseire épp nem.

FEHÉR Rózsa