Nemcsak a szárazság, az alacsony felvásárlási árak, hanem a vaddisznók okozta kár is sújtja az idén a gazdákat – Kétszáz liternyi eső hiányzik az észak-bácskai földnek
Egyes vadászegyesületek állítják, nincs vad a szántóföldeken, nem kell vadkártól tartani, eközben a gazdák Tornyoson, Keviben, Bezdán környékén a saját bőrükön, illetve földjeiken érzik a vad okozta károkat. Elsősorban vaddisznó tette tönkre a repce egy részét, ahová szívesen megbújt az elmúlt hónapokban, máshol a kukorica levelét ették le folyamatosan. Vannak gazdák, akiknél a kár eléri a másfél millió dinárt is, másoknál meghaladja a hétszázezret. Olyan földműves is akad, aki már negyedszer vetette újra a kukoricát, mert a vaddisznók folyamatosan fölették. Ana Prćić agrármérnök azt mondja, a vadkár tetten érhető, ez nem kérdés. A vadak pedig azért jelentek meg a szántóföldeken, mert szűkül az életterük.
Mit tegyünk vadkár esetén?
Az illetékesek próbálják meggyőzni a gazdákat, hogy nincs vad a határban, ez azonban, úgy tűnik, mégsem igaz. Mit tehet az a gazda, aki biztos abban, hogy vaddisznó garázdálkodott a földjén?
– Előfordul, hogy a mezőőrök, a vadászegyesületek próbálják hárítani a felelősséget, és arról igyekeznek meggyőzni a földműveseket, hogy nincs vad a földjeiken. Több tornyosi, kelebiai, bezdáni gazdának azonban kézzelfogható bizonyítéka van – konkrétan vaddisznóürüléket találtak a földön, ami bizonyítja, hogy a kukoricában, repcében tényleg vaddisznó okozta a kárt. Amit a gazdának tennie kell, az az, hogy a mezőőrnek bejelenti a kárt. Hivatalosan, írásban, és írásban kéri azt is, hogy a mezőőr azt átvette. Azonnal jelenteni kell az abban a térségben illetékes vadászegyesületnek is. Ezt követően ki kell hívni ügyvéd segítségével a bírósági szakértőt, aki felbecsüli a kárt, s ugyanúgy a másik érintett fél is, tehát nemcsak a károsult, hanem az egyesület is kihívja az ő szakértőit. Ők megállapítják a kárt, amit a vadászegyesület biztosítója köteles megtéríteni a gazdának. Vagyis akinek vadkára van, és ezt az ügyet végigjárja, biztosan kártérítést is kap, magyarázza Prćić.
A szakember szerint egyes helyeken a vadak regisztrálva vannak, máshol nincsenek. Vagyis papíron lehet, hogy az adott területen nincs például vaddisznó, de a vadállat egy vándorló állat, s mivel változik a klíma, éppen ezért változik és egyre szűkül az élettere. Éppen ezért fordulhat elő, hogy ahol eddig nem voltak vadállatok, mégis jelentkezhetnek.
– A vadászoknak kötelességük, hogy figyeljék, hol és mennyi a vadállat, illetve hogyan vándorol a vadállomány. Az eddigi tapasztalat szerint nagyon rossz az együttműködés a vadászegyesületek és a gazdák között, vagyis nincs kommunikáció, aminek a következménye az, hogy nem is tudnak felkészülni arra, hogy megóvják a vadtól a termést. Egymásra próbálják hárítani a felelősséget. A vadászegyesület azzal, hogy azt állítja, hogy márpedig itt ez a vadállat nincs, próbálja megúszni, hogy fizetnie kelljen a kárt a földműves számára.
Melyek azok a területek, ahol most jellemzően jelen vannak például a vaddisznók, vagy bármilyen más vad, ami kárt okozott?
– A tavasszal Bezdán, Kelebia és Tornyos területéről jelentettek vadkárokat. Kelebián kisebb mennyiségben, de amióta megépült a kerítés Magyarország és Szerbia között, azóta fölszaporodott a vaddisznók állománya is. Bezdánban jellemzően szokott lenni, ezért el is szokták keríteni a területeket, de a kerítést a vaddisznó át tudja törni, megrongálja nagyobb nehézség nélkül. Az elkerítésnek és annak köszönhetően, hogy a gazdák fel vannak készülve, hiszen használnak különböző vegyszereket, hogy eltaszítsák a vadállatokat, kisebb a kár. De tapasztaltuk, hogy letapossák, belefekszenek, letörik, meg is eszik a növényt. Tornyoson az érintett gazdának három-négy alkalommal újra kellett ültetnie a kukoricát. Akadt olyan kukorica, amelyik már 14 levélben volt, míg a másik két levélben. Annyiszor kiették. A kukorica melletti repcében meg el bírtak bújni, azt letaposták. Ezzel csökkent a hozam.
Nem elég a szárazság, a magas reproanyagárak, most még a vadkár is jelentkezett, és ahelyett, hogy segítséget kaptak volna azonnal, az első válasz az illetékesektől az volt, márpedig itt, Tornyoson vaddisznó nincs. Ehhez képest a bírósági szakértő az ürülékből, a lábnyomok alapján megállapította, hogy márpedig itt vaddisznó okozta kár van. Az egyik gazdának 1 millió 400 ezer dináros kára lett, a másiknak félmilliós, a harmadiknak több mint 700 ezer dináros, magyarázza Ana Prćić.
Milyen dokumentumok kellenek a kártérítés igényléséhez?
A gazdának, aki vadkárra gyanakszik, be kell szereznie számos dokumentumot, de annyira nem összetett a feladat, hiszen a dokumentumok nagy része az eAgrar rendszerből letölthető. A Geosrbija oldalról letölthetők a parcella képei, hogy hol helyezkednek el pontosan.
Hivatalos nyilatkozat kell, jegyzőkönyv a károsultaktól, erre bírósági szakértőt kell felkérni, aki kimegy terepre, hogy felmérje a kár mértékét. Kell a jegyzőkönyv is, mikor ültettük el magát a terményt, és hogy mikor észleltük a kárt, mikor jött a vad, a kárról videófelvételt is kérnek. Hozzá kell csatolni a magvásárlási számlákat, fontos, hogy védjeggyel zárolt magokról legyen szó. A gazda nyilatkozata is fontos, hogy hányszor kellett újraültetni a terményt, ami a növény növekedése alapján pontosan látható.
A márciusi szárazság nagy károkat okozott
Amellett, hogy a vadak tönkreteszik a termést, a téli és tavaszi esőhiány miatt is aggódnak a gazdák.
Ana Prćić azt mondja, a márciusi esőhiányt nagyon-nagyon megérezték, az pedig, hogy márciusban júniusi időjárásunk volt, nagy kárt okozott a termésben.
– Nem tudott se a búza, se az árpa úgy fejlődni, ahogy kellett volna. A kalászosoknak és a repcének is alacsonyabb a hozama a vártnál. Hol a fagyhiány, hol az esők hiánya, hol meg a jégverés miatt fogják a fejüket a gazdák. Viszont az a nagyobb baj, hogy megint ugyanazzal a problémával állunk szemben, mint tavaly, mert a minisztériumnál az évi összcsapadékot nézik, nem pedig azt, hogy mikor van a növénynek szüksége az esőre, és akkor megkapta-e a szükséges csapadékot. Így jutottunk oda, hogy megint itt szárazság. Ez a kicsi eső, ami most, júniusban esett, a kukoricának jó, de nem elég. Legalább 200 liternyi esőhiány van az észak-bácskai körzetben. Kevi környékén nagyon-nagyon kevés eső esett. Híressoron és Csantavér környékén is nagyon kevés hullott. Ha a gazda a protokoll szerint művelte a földet, műtrágyázott, mindent úgy csinált, ahogy kell, kevesebb lesz a hozama, mint annak, aki nem. Mert ahhoz, hogy az hasznosuljon, kellett volna a csapadék. Beletette a pénzt, de kevesebbet tud kivenni belőle.
A búzának legalább 26 dinárnak kellene lennie, hogy a gazda nullán legyen
A szakember azt mondja, szemtelenül alacsonyak az árak. Pillanatnyilag a búzáért 20 dinárt adnak. Az árpának egy nap alatt négyszer csökkentették az árát. Az átvevőhelyeken nagyon sokat levonnak a minőségre hivatkozva. Mivel össze vannak aszalodva, kicsik a szemek, hulladéknak kategorizálják.
– A gazdáink idén sem gazdagodnak meg. Eközben a mezőgazdasági gyógyszertárak, a műtrágyát és egyéb alapanyagot forgalmazók belekerültek ebbe a láncolatba, s egymás után mennek tönkre a kis cégek, mert nem bírják finanszírozni a földművesek igényét. A földműves nem bír fizetni, mert nincs termés, a kereskedő nem tud hitelezni. Magukkal rántják egymást, tönkreteszünk egy egész ágazatot.
Tulajdonképpen ugyanott tartunk, mint a kormánnyal való tárgyalásokat megelőzően, amikor a gazdák az utcára vonultak?
– Tulajdonképpen igen, azzal, hogy 18 ezer dinárra emelték a hektáronkénti szubvenciót. Kellett volna, hogy kapjanak a gazdák hektáronként 17 ezer dinárt a magvásárlásra is, de az a válasz pillanatnyilag, hogy erre sincs pénz, augusztusban derül majd ki, hogy a költségvetés-módosítást követően lesz-e mégis, vagy sem.
Balesetveszélyes átjárók
Ana Prćić rámutatott arra is, mennyire megnehezíti a gyorsvasút építése a helyi gazdák életét. Kiemelte, hogy a csantavéri felüljáró, ami ebben a pillanatban csak egy sávon járható, nem alkalmas arra, hogy a munkagépek és teherautók egyszerre haladjanak rajta.
– A felüljárók átjárhatatlanok mezőgazdasági gépekkel. Nagyon meredekek, ha a traktorok elindulnak, a legtöbb utánfutón nincs fék, s amikor halad lefelé, áruval tele 12–14 tonna is lehet a súlya, borzasztóan balesetveszélyes. Arról nem beszélve, hogy egy kombájn és egy teherautó nem fér el egymás mellett a felüljárón, olyan keskenyre építették meg. Mindenki ideges, mert a gazda nem tud eljutni aratni a földjére, a szállító nem halad a teherkocsijával. Hatalmas gond ez, nagyobb, mint gondolnánk. Főleg azért, mert most már aratási idény van, és az extrém tavasz miatt egyszerre aratnak mindent. Soha az életben nem arattunk egyszerre árpát, repcét meg búzát. Most viszont ezt történik.
Alacsony a hozam minden kultúrában
Vannak területek, ahol már learatták a búzát is. Holdján 3.100 kilogramm lett, ami a tavalyinak csaknem a fele, amikor átlagban 5.800 kilogrammot arattak egy hold nagyságú területen. Az árpa 2.000 kilótól 4.000 kilóig ad holdanként, ott is legalább 5 tonnának kellene lennie, de ilyen árak mellett még többre is volna igény, hiszen az árpáért 17 dinár fizetnek most. A sörárpának sincs meg az a minősége, ami kellene. A legtöbb helyen takarmányárpának veszik át, pedig az igényesebb növény, mint a többi. Ahhoz, hogy ilyen minőség mellett és ilyen hozamok mellett nullán legyen az ember, a búzának legalább 25-26 dinárnak kellene lennie. Egyszerűen nem éri meg mezőgazdasággal foglalkozni. A legtöbb ember azért foglalkozik annyi kultúrával, azért vet annyimindent, mert a kultúrák háromnegyedén veszít. És nem tudunk okosak lenni, mert valamikor valami éppen bejöhet. S attól is függhet, hogy hol esett éppen eső, és hol nem volt éppen jégkár vagy vad. Úgyhogy azt kell mondanom, hogy a mezőgazdaság mára egy nagyon-nagyon drága szerencsejáték lett. A kisgazdáink sorra adják fel, nincsenek kis családi vállalkozásaink, gyógyszertáraink, ahol a gazda ismerősre talál. A társadalomból kiveszik a józan paraszti ész, és ezt nagyon-nagyon megérezzük.
TÓMÓ Margaréta
