A speciális fiskális szabályoknak megfelelően a kormány 2027-ig tervezi betartani a nyugdíjak és fizetések indexálását a legmagasabb megengedett kiadási szinten

A köztársasági kormány július 4-én elfogadta a jövő évi költségvetési stratégia tervezetét a 2026. és 2027. évre vonatkozó előrejelzésekkel, és a képviselőház pénzügyekért, köztársasági költségvetésért és a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséért felelős bizottsága, valamint a pénzügyminisztérium elé terjesztette. A tervezetet véleményezte a költségvetési tanács, amely egyik fő újdonságnak azt tartja, hogy a stratégia a 2025–2027 közötti időszakban ismét elhalasztja a hiány és az államadósság megengedett mértékére vonatkozó általános fiskális szabályok alkalmazásának a megkezdését. A kormány korábbi közleményei szerint a 2022 végén elfogadott szabályok teljes körű végrehajtását a 2025-ös költségvetésből kellett volna megkezdeni, de a tervezetben a hatályba lépésüket most újabb négy évvel elhalasztják. A legfontosabb fiskális politikai prioritások nem változhatnak meg ilyen hirtelen, és ez megkérdőjelezheti a meghirdetett állami politikák és stratégiai dokumentumok hitelességét.

A költségvetési stratégia tervezete a hiány és a kamatkiadások növekedését, valamint az államadósság korábbi, az állami tervekhez képest lassabb stabilizálódását vetíti előre. A korábbi stratégia ugyanis azt jósolta, hogy 2027-re a költségvetési hiány nem haladja meg a GDP 1,5 százalékát, míg az új stratégia szerint évente átlagosan a GDP 2,4 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy 2027 végére az átállási stratégiához képest 2,5 milliárd euróval magasabb lesz az államadósság, amely 47,7 milliárd euró, a GDP 50,5 százaléka, ami továbbra sem drámaian nagy, és nem tér el más kelet-közép-európai országok terveitől (sőt, még mindig valamivel alacsonyabb a kelet-közép-európai átlagnál). Ráadásul az államadósság GDP-arányosan az új tervek szerint sem fog növekedni (a 2023 végi 52,3 százalékról a GDP várhatóan enyhén csökken 2027 végére, 50,5 százalékra) – derül ki a tanács elemzéséből.

A fő ok, amiért a kormány lemondott az általános fiskális szabályok alkalmazásáról, az a nagyobb költségvetési hiány. A kormány a hitelfelvétel, az új beruházási projektek bevezetése mellett döntött az állami kiadásokban (anélkül, hogy a növekedést kompenzálni kellene más pozíciókban megfelelő megtakarításokkal).

A tanács megítélése szerint a költségvetési stratégiatervezet által bevezetett új politikák nem veszélyeztethetik Szerbia makrogazdasági stabilitását és fenntarthatóságát. A hosszú távú költségvetési stabilitás döntően függ a nyugdíjak és fizetések ellenőrzésétől a közszférában, ezért szükséges a költségvetési kiadások mértékét és középtávú dinamikáját meghatározó speciális fiskális szabályok következetes alkalmazása. Természetesen a továbbra is törékeny makrogazdasági egyenlegek szempontjából minden bizonnyal jobb és biztonságosabb lenne, ha a kormány következetesen ragaszkodna a korábban tervezett költségvetési politikához. A tanács üdvözli a stratégiában megfogalmazott állami szándékot, hogy a bérek és nyugdíjak GDP-hez viszonyított arányát meghatározó speciális fiskális szabályok szerint valósítsa meg a bérek és nyugdíjak indexálását. A korábbi stratégia előrevetítette, hogy 2025-től 2027-ig az általános költségvetési szabályok szerint határozzák meg a költségvetési hiányt, ami konkrétan azt jelentette, hogy a hiány legfeljebb a GDP 1,5 százalékát teheti ki. Mivel azonban az új stratégia tervezete felfüggesztette az általános költségvetési szabályokat, a tervek szerint a 2025–2027 közötti időszakban a büdzsé hiánya a GDP 1,5 százaléka felett, azaz átlagosan 2,4 százalékos lesz, ami a korábbi prognózisokhoz képest nagyobb államadóssághoz vezet.

A kamatok jelenleg viszonylag magas szinten állnak, így az ország eladósodottságának a növekedése a jövőbeni költségvetési kamatköltségek jelentős növekedését is befolyásolja.

Szerbia fiskális és makrogazdasági stabilitását azonban nem veszélyeztethetik a stratégia-tervezet által bevezetett új politikák – áll a Költségvetési Tanács dokumentumában. A nyugdíjkiadások 2025-ben viszonylag magas szintre, a GDP 10,7 százalékára emelkednek, és a 2026-ra tervezett szint még mindig magasabb lesz, mint amit a várható inflációs ráta indexálásával kapunk. Jó lenne, ha a kormány a stratégia átdolgozott változatában részletesebben kifejtené azokat a feltételezéseket, amelyek a középtávú előrejelzésekben (nyugdíjasok számának mozgása, fogyasztói növekedés, ár stb.) szerepelnek.

A Költségvetési Tanács korábbi jelentéseiben a szociális juttatások emelésére tett javaslatokat. Ezek között szerepelt a lefedettség bővítése és a középpontban lévő szociális programok támogatási összegének az emelése, a lakosság legsérülékenyebb rétegeinek támogatása (pénzbeli szociális segély, gyermek után járó pótlék stb.) A szociális rendszer reformjának ilyen (vagy ehhez hasonló) modelljei nem szerepenek a stratégiai dokumentumban (a korábbi verziókban sem), pedig jelentősen megerősíthetnék a kapacitásokat a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben is. Ehelyett Szerbia továbbra is lemarad a hasonló közép-kelet-európai országok mögött – olvasható a Költségvetési Tanács értékelésében.

Takács Magda feldolgozása