Addig nem lehet jobb a nyugdíjasoknak, amíg a nagyon nehéz piaci körülmények között élő dolgozók nem lesznek jobb helyzetben – mondta Milan Grujić, a Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki szerint az elkövetkező időszak első, alapvető és legfontosabb prioritása a minimálbér, az átlagnyugdíj és a minimális fogyasztói kosár legrövidebb időn belüli kiegyenlítése. A 2,4 millió foglalkoztatott közül mintegy 450 ezren dolgoznak minimálbérért, amellyel 40 év szolgálati idő után 23 ezer dinár nyugdíjat kapnának, amely az alsó szegénységi küszöb alatt van.

Grujić úgy véli: a nyugdíjasok tisztában vannak azzal az erőfeszítéssel, amelyet a kormány és az államelnök az elmúlt két évben tett a nyugdíjasok anyagi és társadalmi helyzetének javításáért, ennek ellenére az elmúlt években drámai elszegényedés ment végbe a nyugdíjasok körében, amit a mezőgazdasági termékek, energia, lakhatási költségek, gyógyszerek drágulása okoz, aminek következtében a kb. egymillió nyugdíjas a fizikai túlélés határára került. Az elmúlt tíz évben az átlagnyugdíj 33,5%-kal, míg a fogyasztói árak növekedésével mért infláció 44,5%-kal emelkedett. Ugyanakkor a keresetek 81%-kal nőttek. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak lépést vesztettek a keresettel és az inflációval szemben, ezért sok rendkívüli kiigazításra van szükség ahhoz, hogy az átlagnyugdíj a következő években elérje az átlagkereset felét. Tavaly éves szinten 6,7%-kal nőttek a nyugdíjak, a nyugdíjasok egyszeri, 20 ezer dináros segélye alapján 4,1%-kal emelkedtek, de összességében kisebb mértékben, mint az azonos évi infláció, ami 11,9%.

Felmerül a kérdés, hogy melyik nyugdíjkorrekciós modell jó ahhoz, hogy a nyugdíjak az átlagkereset felét közelítsék meg. A svájci képlet jelenlegi modellje lehetővé teszi, hogy az átlagnyugdíjak csak a keresetek növekedését kövessék a meglévő szinten, és semmi többet. A nyugdíjak aránya a 2022. évi átlagkeresetből a nyugdíjasok valamennyi kategóriája esetében 41,9% volt. A jelenlegi gazdasági helyzetről szólva kiemelte, hogy az évi 2-3 százalékos gazdasági növekedés mellett nehéz Szerbia komoly gazdasági újjáélesztése. „Ez a gazdasági nehézségek időszaka. A GDP évi 5–8 százalékát kitevő komoly gazdasági növekedéshez évi 6–8 milliárd eurós külföldi befektetésekre van szükség, ami a közeljövőben jelentős foglalkoztatási és munkavállalói keresetnövekedést okozna. A lassabb GDP-növekedés (2,5–3,5%) és a magas éves infláció (10–12%) miatt a nyugdíjak GDP-n belüli részarányának 9,4%-ról 10,8%-ra történő növekedése várható az életszínvonal és az életminőség javulása nélkül – véli Milan Grujić

Takács Magda összeállítása