Az idei év első negyedévében a nyugdíjjárulékok beszedése jobb volt a tervezettnél: január 1. és május 9. között 19,6 milliárd dinárt jött be nyugdíj- és rokkantsági biztosításra, ami 6,2 százalékkal több, mint amennyi a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap pénzügyi tervében szerepel, az előző év azonos időszakához képest pedig a befizetésekből származó bevétel 49 milliárd dinárral, azaz 16,88 százalékkal magasabb – mondta Relja Ognjenović, az alap igazgatója. aki szerint az intézmény nagyszámú ellene indított pert kezel.
A perek száma 2024-ben 48 000-ről 14 000-re csökkent, míg az idei év első négy hónapjában körülbelül 1300 per volt. „Az alapot egyéni ügyvédek támadták, akik visszaéltek a közigazgatási eljárás korlátaival, és havonta 6000–7000 kérelmet nyújtottak be, hogy olyan információkat szerezzenek a közigazgatási eljárásból, amelyek semmilyen módon nem befolyásolják a jogok gyakorlását vagy a szerzett jogok felhasználását. A visszaélések csúcspontját 2021 szeptemberében jegyezték fel, amikor egy nap alatt 25 000 kérelmet kaptunk az ügyvédektől” – mondta. Egyszerre több ezer kérelmet nyújtottak be a szolgáltatás munkájának blokkolása érdekében, amelyeket ugyan Belgrádban adták át, de egész Szerbiára vonatkoztak – mire nyilvántartásba vették és elkülönítették, majd továbbították ezeket az illetékes kirendeltséghez, a határidők lejártak.
Ognjenović szerint ezekre a kérelmekre nem lehet időben válaszolni, mivel az veszélyeztetné a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási törvény szerinti egyéb jogok gyakorlására vonatkozó kérelmek elbírálásának folyamatát, amelyet a hallgatás miatt perek követtek. 2023-ban az alap 48 000 pert kapott az adminisztráció hallgatása miatt, 2024-ben körülbelül 14 000-et, az idei év első négy hónapjában pedig körülbelül 1300 pert indítottak ellene. „A perek számának csökkenése annak az eredménye, hogy a bíróság elfogadta az alap álláspontját az ügyvédek tömeges követeléseivel kapcsolatban, mivel az alap egyértelműen rámutatott a visszaélésekre. Ez kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a munka átszervezésével és a fokozott gyorsasággal a perek száma észszerű szintre csökkenjen” – szögezte le Ognjenović.
Az év első négy hónapjának jó pénzügyi mutatói egy korábbi tendencia folytatását jelentik, mivel tavaly az alap 8,3 milliárd dináros többletet ért el. 2024-ben először 0,4 százalékkal nőtt a nyugdíjasok száma.
A tavalyi teljes bevétel 1088,35 milliárd dinár volt. A járulékbevétel 78,3 százalékot, a költségvetésből származó összes átutalás pedig 20,7 százalékot tett ki. Ha csak a támogatásokat, azaz a jogosultságok kifizetéséhez hiányzó forrásokat nézzük, azok 15,6 százalékot, az állami adótörvény és egyéb rendeletek által a köztársaság kötelezettségeként meghatározott egyéb transzferek pedig további 5,1 százalékot tettek ki.
Az alap igazgatója szerint a nyugdíjasok nyugodtak lehetnek, mert a járandóságot rendszeresen, egyenletes ütemben fogják kifizetni, a nyugdíjemeléseket pedig a törvényeknek megfelelően hajtják végre. (A nyugdíjak kiigazításának nagysága attól függ, hogy a kifizetéshez szükséges pénz mekkora arányt képvisel az ország GDP-jében, azaz a bruttó hazai termékben. A svájci képlet szerint, ha a részesedés kevesebb, mint 10 százalék, a nyugdíjakat a nettó bérek alakulása szerint igazítják ki. Ha a részesedés 10 és 10,5 százalék között van, akkor az inflációs ráta és a nettó bérek alakulásának a felét veszik alapul, ha pedig a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya 10,5 százalék vagy annál nagyobb, akkor a legidősebbek jövedelmét az inflációhoz igazítják.
Kiegészítésként: az idén 1,4 milliárd dinárt különítettek el a nyugdíjasok szociális helyzetének javítására. Az alap jó bevételeinek köszönhetően mintegy 105 ezer nyugdíjas vehet igénybe valamilyen szociális ellátást – 10 napos gyógyüdülést, szolidaritási segélycsomagot vagy időseknek szervezett sport- és kulturális rendezvényeken való részvételi lehetőséget.
TAKÁCS Magda
