A jövő évi költségvetés tervezete 2 százalékos inflációra és 6 százalékos GDP-növekedésre épül. Az alap bevétele és kiadása 724,18 milliárd dinár, 4,83 milliárd dinárral nagyobb az adott keretnél a privatizációs vállalatokban foglalkoztatottak szolgálati idejének összekapcsolása miatt.

A szociális biztosítási alapjárulék-bevétel 557,21 milliárd dinár, a tervezett kiadások 76,94 százalékát fedezi. A köztársasági költségvetésből 153,29 milliárd dinárt utalnak át a nyugdíjbiztosítási alapnak, amivel 21,17 százalékkal növelik az összbevételét. A szociális biztosításból eredő jogok pénzelésére a tervezett összeg 708,77 milliárd dinár. 419,20 milliárd dinárt költenek az öregségi nyugdíjakra, 91,35 milliárdot a rokkantságira és 96,8 milliárd dinárt a családi nyugdíjakra. Az ápolási segélyre és a testi sérülés utáni térítésre 20,48 milliárd dinárt, a nyugdíjasok társadalmi színvonalának javítására (gyógyüdülés, szociális csomagok) 558,21 millió dinárt költenek.

A tervbe bekerült a katonai nyugdíjakra vonatkozó rendkívüli kiigazítások különbözetének kifizetése. 2008. január 1-én a hadseregről szóló törvénnyel módosították a katonai nyugdíjak összehangolását, és a nyugdíj- és rokkantsági biztosítást szabályozó törvény dinamikájához és módjához igazították. Az alap nyugdíjasainak nyugdíját az említett évben, 2008. január elsején 11,06 százalékkal emelték, ezt a kiigazítási módszert azonban nem alkalmazták a katonai nyugdíjakra. A katonai nyugdíjasok emiatt bírósági eljárást indítottak, 2013 decemberében a közigazgatási bíróság korábban elfogadott bírósági ítéleteit elutasították, az alkotmánybíróság pedig megsemmisítette. A kormány 2015. október 30-án a katonai nyugdíjak 2007. évi kiigazításáról szóló határozatban megszabott 4,21 százalékos emeléssel növelte 2008. január 1-jétől a nyugdíjakat, az összehangolás 2007 decemberében 11,06 százalék volt. A kiigazított összeg kifizetése a 2015. novemberi nyugdíj átutalásával kezdődött. A kormány következtetései szerint 2008 januárjától 2015 októberéig a kiskereskedelmi árindex, azaz a fogyasztói árindex alkalmazásával valorizálták, de csak azoknak, akik peren kívüli egyezséget kötöttek az alappal. Azok a katonai nyugdíjasok, akik nem írtak alá peren kívüli egyezségeket, és megszüntették a bírósági eljárást, az utóbbi befejezésével vagy közigazgatási eljárásban rendezik a különbözetet.

Az adományok, segélyek és átutalások összege 153,29 milliárd dinár, az alap teljes bevételének 21,17 százaléka. A pénzt a köztársasági költségvetésből biztosítják. Ebből fedezik a minimális nyugdíjig hiányzó különbözetet, a Koszovóban élő rehabilitált személyek havi pénzbeli juttatását, amelyet az alap átutalások alapján számol ki és fizet ki a köztársasági büdzséből a hiányzó nyugdíjakhoz és pénzeszközökhöz nyújtott támogatás nevében.

Az alap pénzügyi terve tartalmazza az öregségi nyugdíj összege és a tényleges korengedményes nyugdíj közötti különbséget is azoknál a személyeknél, akiket az észszerűsítés, az átszervezés és a privatizációra való felkészülés folyamatában elbocsátottak, és az akkor érvényes szabályozás szerint a nyugdíjaztatás első feltételének teljesítéséig öt évük hiányzott. A nyugdíjjogosultság megvalósulásáig különleges pénzbeli ellentételezéshez való joggal ruházták fel őket. A nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény 108. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a nyugdíjakat és a pénzbeli ellátásokat havi összegben határozzák meg, és ezt a nyugdíjbiztosítási alap általános jogi aktusában pontosította a 2020. április elsején elfogadott határozat alapján. A pénzt a pénzügyminisztérium utalja át.

TAKÁCS Magda