Mit hoz(hat) a kereskedelmi haszonkulcs korlátozása? – A bankok is beszálltak a „versenybe”

@ko = Szerbiában szeptember 1-jén lépett hatályba, és március elsejéig érvényes az a rendelet, amely 23 termékkategóriában, mintegy 20 ezer termék esetében 20 százalékra csökkentette a kereskedelmi haszonkulcsot. A szerb kormány arra számít, hogy az intézkedés hatására 15–20 százalékkal csökkennek az árak a 24 legnagyobb kiskereskedelmi üzletláncnál.

Ha a haszonkulcs egy terméken 20 százaléknál alacsonyabb volt a rendelet előtt, azt nem lehet 20 százalékra felemelni. Azok a kereskedők, akik nem tartják magukat ezekhez, 300 ezer dináros büntetésre számíthatnak.

A Delhaize, amelyikhez a Maxi üzletek is tartoznak, azonnal közölte: 2024-ben 4,4 százalékos nettó profitot valósított meg, azaz a boltokban hagyott minden 100 dinárból 4,4 dinárt könyvelhettek el nyereségként a költségek (beszállítók, fizetések, adók, bérleti díjak stb.) kifizetése után. A közleményük szerint az árak az infláció miatt magasak, a haszonkulcs korlátozása pedig kihathat a munkahelyekre és a beruházásokra is.

A hosszú távú hatással nem számoló, alapos elemzést és párbeszédet nélkülöző ad hoc elven alapuló gazdaságpolitika folytatásának tartja a haszonkulcs korlátozását Slobodan Minić, a pénzügyi tanács különleges tanácsadója, aki szerint az ilyen intézkedések nem érik el a céljukat, és csak elhanyagolható mértékben csökkentik az inflációt.

Infláció, te drága

Hogy valóban nem volt ez egy alaposan előkészített döntés, az is bizonyítja, hogy három hét alatt kétszer kellett módosítani a rendeletet: először azért, mert a hatóságok szerint a kereskedők megpróbálták kijátszani az új szabályokat, emiatt a kormány befagyasztotta a beszállítói árakat is, majd nem sokkal később úgy döntött, hogy ez a befagyasztás nem érvényes a gyümölcsre és zöldségre, a friss húsra és halra, valamint a kávéra és a kakaóra, így ezeknek a termékeknek az árai a piaci változásoknak megfelelően módosulhatnak. Az ok, hogy a beszállítók leállíthatják a szállítást, amennyiben emelkednek a költségeik, de az áraikat nem módosíthatják.

2021 júliusa és 2025 júliusa között Szerbiában 38,6 százalékos volt az infláció, ami duplája az eurózónában jegyzett pénzromlásnak. Az élelmiszerek ára ebben az időszakban 60 százalékkal emelkedett, ami 55 százalékkal több, mint a teljes infláció. Az élelmiszerárak csak Magyarországon emelkedett jobban, ahol ez 63 százalék volt. Az élelmiszerek csoportján belül a legnagyobb árnövekedés a fel nem dolgozott élelmiszereknél volt: a zöldség, gyümölcs, hús ára ebben a periódusban 73 százalékkal nőtt, miközben a közép-kelet-európai átlag 45 százalék.

Nem kívánt következmények

Az intézkedésre reagálva a Maxi üzletlánc a Moj Maxi mobilalkalmazásban eltörölte az elérhető akciók nagy részét, néhány napig nem is lehetett használni az applikációt, több más üzletlánc pedig nem adott ki új nyomtatott akciós katalógust.

„Középtávon a kereskedők megtalálják a módját annak, hogy visszaszerezzék a profitjukat: a szabályozott árú termékeket kiveszik a kínálatukból, vagy keveset tesznek ki, de az is előfordul, hogy a feketepiacra kerülnek magasabb áron. A szabályozás alá került termékekre nem lesznek akciók, azoknak az ára pedig, amelyek nem esnek a rendelet hatálya alá, emelkedni fog” – magyarázza Ognjen Radonjić, A gazdasági tigris mítosza című könyv egyik szerzője.

A rendelet másik következménye lehet a rosszabb minőség és/vagy a kiszerelés csökkentése, amire szintén találtunk már példát: a látszatra változatlan csomagolásban a korábbi 10 helyett már csak 8 darab keksz van.

A haszonkulcs korlátozása sehol a világon nem hozta meg a kívánt eredményt – szögezte le Radonjić.

Vegyesek a vásárlói tapasztalatok

Siniša Mali pénzügyminiszter a rendelet életbelépésekor fogta a kis kosarát, és elindult bevásárolni: ugyanabban a boltban ugyanazt a 25 terméket pakolta bele, amelyeket egy héttel korábban. A számlája kb. 15 százalékkal, pontosan 745 dinárral lett kevesebb, mint előző alkalommal.

Azoknak a fogyasztóknak azonban, akik nemcsak a kamerák előtt, hanem rendszeresen vásárolnak az üzletekben, vegyesek a tapasztalataik. Egyes beszámolók szerint bizonyos termékek ára mérséklődött, különösen az alapvető élelmiszerek esetében. Mások semmilyen különbséget sem tapasztalnak. Egyesek csalódtak az intézkedés hatékonyságában, mivel számos üzlet teljesen megszüntette az akciókat és leárazásokat, vagy jóval ritkábban vannak, más termékek ára pedig emelkedett. Csak egy példa: a Lidlben a rendelet előtt a bőrös csirkemell akciósan 350 dinár volt, a rendelet után ugyancsak akciósan már 484 dinár. Több üzletben is azt tapasztaltuk, hogy bizonyos „olcsóbb” termékeknek csak az ára van kint az üres polcokon.

Jönnek a drágulások

A vezető kereskedelmi láncok átlagos bruttó haszonkulcsa 29 százalék, ami magasabb az uniós átlagnál.

„Ennek oka részben az, hogy kevés a diszkontlánc Szerbiában, és valószínűleg nincs elég nagy konkurencia sem. A termékek 70–80 százalékára rákényszerített 20 százalékos haszonkulcs csapás lesz a nyereségre, ezért számítani lehet a költségcsökkentésekre, az elbocsátásokra, az üzletbezárásokra” – mondta Slobodan Minić. Ő ehelyett inkább az élelmiszer-utalványok kiosztását vagy a támogatás más, hasonló formáját tartaná célszerűbbnek a rászoruló háztartások számára.

Mert attól, hogy bizonyos bolti termékek 10, 20, 30 dinárral olcsóbbak lettek, nem fog csökkenni a szegénység Szerbiában. Amit az üzletekben esetleg megspórolunk, el is viszik az egyéb drágulások: emelkedtek a bírósági illetékek, az ügyvédi és közjegyzői díjak, az útdíj, drágul az áram és a fűtés és drágábbak voltak a tankönyvek is.

A bankok is engedtek

A Szerb Nemzeti Bank nyilvánosságra hozta azon banki ajánlatok részleteit, amelyek azoknak az alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak készültek, akiknek a rendszeres havi jövedelme legfeljebb 100.000 dinár.

A bankoknak szeptember 15-ig kellett közzétenniük azokat az ajánlataikat, amelyek a standard hiteleknél alacsonyabb kamatlábakat tartalmaznak, és a hitelkérelmek feldolgozásáért sem kell díjat fizetni. A program a fogyasztói és készpénzhitelek mellett magában foglalja a refinanszírozási lehetőségeket, speciális – életbiztosítással kombinált – készpénzhiteleket nyugdíjasoknak, valamint az első lakóingatlan megvásárlására szolgáló jelzáloghiteleket.

A hitelek összege a legtöbb esetben legfeljebb egymillió dinár, de a bank üzleti döntése alapján akár ennél magasabb is lehet. A fogyasztói, a készpénz- és a refinanszírozási hitelek kamatlába a júliusihoz képest 3 százalékponttal lesz kisebb, és legfeljebb 7,5 százalék lehet, a nyugdíjasoknak folyósított hitelek pedig ugyancsak 3 százalékponttal csökkennek 10,5 százalékos limittel.

Az összes ajánlat megtalálható Szerb Nemzeti Bank és a bankok oldalain is.

A fiatal albérlőket is támogatná a kormány

A 35 év alatti fiatalok lakásbérleti díjának a korlátozását is fontolgatja a szerb kormány. A legtöbbször a spanyol modellt emlegetik, amelyben a bérleti díj korlátozása mellett a bérbeadók adóterhein is könnyítenek.

Ervin Pašanović ingatlanközvetítő az Euronews Srbija portálnak ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem jó ötlet.

„A spanyol modellt az abnormális idegenforgalmi kereslet miatt dolgozták ki főleg olyan helyeken, ahol nem albérlőknek, hanem turistáknak adják ki a lakásokat Airbnb-rendszerben. Ez a helyzet nem hasonlítható össze a miénkkel” – mondta Pašanović, aki szerint Szerbiában inkább a berlini vagy a bécsi mintát kellene követni, ahol szociális kártyák működnek, amelyekkel az állam dotálja a piaci ár és meghatározott szociális kategóriák által megfizethető ár közötti különbséget.

„Én inkább egy állami alapot támogatnék, amely oly módon segítené a fiatalokat, hogy kifizeti az árkülönbözetet, ha az albérleti díj túl magas” – tette hozzá.

Pašanović arra is kitért, hogy a fiatalokat támogató intézkedéseknek nem kellene hátrányosan érintenie azokat, akik befektetésként vettek lakást, mert azokat jövedelemkiegészítésként kisnyugdíjasok is kiadják bérbe.

Szerkesztőségi összefoglaló