Magyarországon a Fidesz, Szerbiában a Szerb Haladó Párt nyerte a választást

Április 3-án Szerbiában és Magyarországon is választásokat tartottak: előbbiben a Szerb Haladó Párt szerezte meg a többséget, de egyedül nem tud kormányt alakítani. Magyarországon a Fidesz ismét kétharmados többséget harcolt ki. Szerbiában a köztársasági parlamenti választás mellett elnökválasztást is rendeztek: Aleksandar Vučić már az első fordulóban nyert, miután a szavazatok mintegy 60 százalékát szerezte meg, így a következő öt évben is ő lesz az államelnök.

Kilencvenszázalékos feldolgozottság mellett a Köztársasági Választási Bizottság adatai szerint a vasárnapi választásokon a részvételi arány 58,54 százalékos volt. A köztársasági parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot, összesen 43,2 százalékot a Szerb Haladó Párt kapta, nekik a jelenlegi állás szerint 121 mandátum jut. Az Egyesült Szerbiai Ellenzék 13,3 százalékot kapott, így 37 mandátumuk lehet: a listáról nem jutott be a parlamentbe Csonka Áron, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség elnöke, aki a 250-es listán az 59. helyet foglalta el, viszont bekerült az újvidéki Öreg Anna, aki tizedik volt. A Szerbiai Szocialista Párt 11,6 százalékot ért el, ezért 32 mandátum jár. A Remény (NADA) koalíció a szavazatok 5,3 százalékát kapta, nekik 14 mandátumuk lehet a köztársasági parlamentben. A küszöböt meghaladta a MORAMO koalíció is, amely 4,4 százalékot ért el, így 12 küldöttük lehet a parlamentben, akik között nem lesz ott Csernik Árpád, a Szabadkai Népszínház színművésze, aki a lista 22. helyén szerepelt. A Hazafias Blokk és a Fogadalomtevők is 10-10 mandátumot szerzett.

Bekerült a parlamentbe a kisebbségi pártok egy része is: a Vajdasági Magyar Szövetségnek hat, a Muftijin amanetnek három, az Együtt Vajdaságért és a Sandžaki pártnak kettő, az Albán Koalíciónak egy képviselője lesz a mostani állás szerint. Amennyiben marad a hat képviselője, akkor a VMSZ-t Pásztor Bálint, Kovács Elvira, Fremond Árpád, Újvári Zsombor, Ökrész Rozália és Újhelyi Ákos képviseli majd a parlamentben. A Köztársasági Választási Bizottság az adatok 95 százalékos feldolgozottsága mellett arról számolt be, hogy a VMSZ 57 955 szavazatot kapott, ami majdnem tizennégyezerrel marad el a két évvel ezelőtti eredménytől, amikor a pártra 71893-an voksoltak.

A szerbiai parlamenti választásokat illetően Pásztor István vasárnap este kiemelte: a politikai mező szinte semmiben nem hasonlít majd a korábbihoz, hiszen ezentúl hét lista lesz a szerb parlamentben, és öt kisebbségi párt. Pásztor  szerint ezzel a VMSZ megőrizte a legitimitása szintjét.

A választási küszöböt nem érték el a Szuverenisták, a Szerb Radikális Párt, a Gyerünk emberek!, és az Elrabolt csecsemők listái.

***

Ami a szerbiai elnökválasztást illeti, 95,5 százalékos feldolgozottságnál Aleksandar Vučić a szavazatok 58,6 százalékát szerezte meg, vagyis mintegy 2,2 millió ember voksolt rá, így már az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást, s 2027-ig ő lesz Szerbia elnöke. A második helyen Zdravko Ponoš végzett 20 százalék körüli eredménnyel, ami 660 ezer szavazatot jelent.

***

A 2022-es magyarországi országgyűlési választásokon a Fidesz szerezte meg a szavazatok többségét, az Egységben Magyarországért pártszövetség Budapesten kívül nem szerepelt jól, meglepetésre bejutott a parlamentbe a Mi Hazánk.

A fővárosban erősödött a baloldal, vidéken tarolt a Fidesz. Az adatok 98 százalékos feldolgozottsága mellett valószínűsíthető, hogy a Fidesz ismét kétharmados többséggel kormányozhat.

Az új Országgyűlésbe négy párt (illetve pártszövetség) jutott be:

  • Fidesz–KDNP
  • Egységben Magyarországért
  • Mi Hazánk
  • Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ)

A Fidesz a jelenlegi adatok szerint 135 mandátummal, 67,84 százalékos többséggel alakíthat kormányt. A kétharmados többség megszerzése is egyre bizonyosabb. Orbán Viktor hatalmas győzelemnek nevezte az elért eredményt, amely „még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egész biztosan”. Azt is elmondta, a kormánypártoknak még sosem volt ennyi ellenfele, és közéjük sorolta Zelenszkij ukrán elnököt is. A Fidesz vidéken volt erősebb, minden megyében tudtak javítani a 2018-ban elért eredményükhöz képest.

Az ellenzéki összefogás 56 képviselőt küldhet a parlamentbe. A DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momemtum és a Párbeszéd szövetsége 28,14 százalékos eredményen áll 98, 5 százalékos feldolgozottság mellett. Márki-Zay Péter a vártnál gyengébben szerepelt, saját „helyi” választását pedig elveszítette Lázár Jánossal (Fidesz) szemben. Márki-Zay Péter mindössze a szavazatok 39,58 százalékát tudta megszerezni, míg Lázár János 52,37 százalékot kapott Hódmezővásárhelyen.

Az ellenzéki összefogás Budapesten sokkal jobban szerepelt, mint vidéken, 18 választókerületből 16-ban ellenzéki jelölt nyert. A megszerzett 56 mandátumon a szövetség hat pártja fog osztozni, legeresőebb közülük a DK lesz.

Márki-Zay Péter nem is tagadta csalódottságát, elismerte vereségét. Szerinte a propaganda nyerte meg a választást, az ellenzéki összefogás mindent megtett, de a pálya egyenlőtlen volt.

Meglepetésre a Mi Hazánk Mozgalom elérte az ötszázalékos bejutási küszöböt, így hét képviselővel ott lehetnek az új parlamentben. Toroczkai László egyenesen csodának nevezte az elért eredményüket. A párt, mondhatni, nem is bejut, hanem „visszajut” a parlamentbe. A „régi” Jobbik párttal való szakítás után (2018) a radikális jobboldali tagok alapították a Mi Hazánk Mozgalmat Toroczkai vezetésével.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) ismét sikerrel gyűjtötte össze a bejutási küszöbhöz elégséges szavazatot, Ritter Imre személyében a következő négy évben is ott lesznek a parlamentben.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt 3,26 százalékos eredménnyel nem tudott bejutni a parlamentbe, bár a párt eddigi legjobb országgyűlési választási eredményét érte el. A fővárosiak közül sokkal többen szavaztak rájuk, mint vidéken. Kovács Gergely pártelnök szerepelt a legjobban, 5,6 százalékot ért el egyéni jelöltként a budapesti hegyvidéki választókerületben.

A Gattyán György vezette Megoldás Mozgalom (MEMO) 1 százalékos eredménye sem volt elég a bejutáshoz, a párt elnöke szerint egy száznapos pártnak, mozgalomnak ez szép eredmény, bár többre számítottak. A Normális Párt 1 százalék alatt maradt a megszerzett szavazatokkal.

***

Szabadkán a részvételi arány 52,5 százalékos volt, vagyis a 126.625 szavazásra jogosult polgár közül 66 ezer járult az urnák elé. Közülük viszont 64,42 százalék gondolta úgy, hogy Aleksandar Vučićnak kell győznie a köztársasági elnökválasztáson. A parlamenti választásokon a Szerb Haladó Párt a szavazatok 37,61 százalékát kapta, a Vajdasági Magyar Szövetség 21 százalékot, az Egyesült Szerbiai Ellenzék 12 százalékot, a Szerbiai Szocialista Párt 6 százalékot. Stevan Bakić, Szabadka polgármestere történelminek nevezte a napot, amikor megmutatkozik, Szerbia melyik irányba akar haladni, majd hozzátette, államfőjelöltjük Szabadkán 18 ezer szavazattal többet kapott, mint az összes jelölt együttvéve.

***

Zenta községben a szavazásra jogosult 19 933 polgár 43,98 százaléka vett részt az április 3-án megrendezett köztársasági elnök- és köztársasági parlamenti választáson, ami azt jelenti, hogy 8767 polgár adta le a voksát.

A Vajdasági Magyar Szövetségre a polgárok 47,78 százaléka szavazott, vagyis 4023-an karikázták be a hármas sorszámot. A Szerb Haladó Pártra Zenta községben a választópolgárok 27,43 százaléka voksolt, ami 2310 embert jelent. Az Együtt Szerbia győzelméért, vagyis a Marinica Tepić vezette koalíció, amelynek tagja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a szavazatok 7,28 százalékát szerezte meg, ami 613 polgárt jelent, míg a Moramo koalíció, amelyhez a Magyar Mozgalom is csatlakozott, 3,08 százalékos eredménnyel járt, ez 259 szavazatot jelentett.