Branislav Nedimović földművelésügyi miniszter bejelentette a nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítását. A minisztérium a Világbankkal együtt a mezőgazdasági szektor nyugdíjazási és rokkantsági biztosítási törvényének módosítását készíti elő. Elképzelésük az, hogy megreformálják a biztosításról szóló törvényt a mezőgazdasági ágazatban, mert évek óta tarthatatlan a helyzet. Ugyanakkora járulékot fizetnek azok, akik egy hektár szántóval, és akik több száz hektárral rendelkeznek. Nedimović szerint a jövőben az adók és járulékok nem minden gazdálkodónak lesznek azonosak, a gazdasági értékétől függnek majd a kötelező és választható csoportok. A kötelezők közül a hat csoport egyikét lehet választani, a nyugdíj összege pedig attól függ, hogy mennyit fizetnek.
A nyugdíj összege jelenleg 12 ezer és 60 ezer dinár között mozog. Ma a földműves nyugdíjak kifizetésére szánt 30 milliárd dinárból az állam 28 milliárdot biztosít, és csak kétmilliárdot a biztosítottak.
Egyes becslések szerint Szerbiában több mint 400 ezer olyan ember él, aki kis mezőgazdasággal bír, majdnem 90 százalékuk nem fizetőképes, vagyis nem fizethetnek járulékot, mert nincs miből. Nedimović elmondta, hogy dolgoznak a nyugdíj- és rokkantsági biztosítással kapcsolatos adósságok problémáján. Ezek az adósságok hatalmasak, és körülbelül kétmilliárd dollárt tesznek ki. Javaslatuk az, hogy leírják ezen adósságok egy részét, különösen az egészségbiztosítási részt, mert ha ezt a szolgáltatást nem vették igénybe, akkor nem kell utólag felszámítani. Hamarosan napirendre kerül a régóta fennálló járulékfizetési problémák megoldása, így a kis területet birtokló gazdák valószínűleg kisebb nyugdíjbiztosítási kötelezettségeket kapnak, míg a nagyobb gazdaságok tulajdonosainak nagyobb összegeket kell elkülöníteniük. E megoldatlan helyzet miatt a gazdák adósságai az elmúlt években meghaladták az egymilliárd eurót. Az elmúlt években sok új program nem hozott eredményt, mert egyikük sem az alapproblémára épült. A probléma 2012-ben kezdődött, amikor az adóhatóság elkezdett emlékeztetőket küldeni a be nem fizetett járulékokról, amelyekben a kamat gyakran kétszer akkora volt, mint a be nem fizetett összeg. Ez azt eredményezte, hogy sok gazdálkodónak nincs sem egészségügyi ellátása, sem reménye, hogy nyugdíjba mehet, az állandóan növekvő kamatlábak melletti adósság törlesztése pedig gyakran az örökösökre hárul.
TAKÁCS Magda
