Az első negyedévben a bruttó átlagbér 87 611, a nettó 63 563 dinár volt, a tavalyi év első három hónapjához viszonyítva a névleges növekedés 7,1, a reális 5,6 százalék. A mediális nettó bér márciusban 49 328 dinár volt. A foglalkoztatottak felnek keresete a jelzett összeget nem haladja meg.

Az átlagnyugdíj változatlanul 29 378 dinár, ami a regionális, de az európai keretek között is gyenge. (A horvátországi átlagnyugdíj mértéke 2020-ban 323, Montenegróban 290, Bosznia-Hercegovinában 219 euró volt. Az átlagnyugdíj Bulgáriában 2019-ben 211 euró, Szerbiában pedig ugyanebben az évben 224 euró volt. A nyugat-európai országokban az átlagnyugdíjak magasabbak, mint nálunk, így három évvel ezelőtt Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban négyszer magasabb volt, mint Szerbiában ez év elején, míg Lengyelországban kétszer több.) Az átlagnyugdíj januárban az átlagér 46,6%-a, februárban 47,2%-a, a földművesek nyugdíja 20, illetve 20,2 százaléka volt.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint áprilisban a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest átlagosan 1,1 százalékkal, az előző év azonos hónapjához képest 2,8, míg 2020 decemberéhez képest átlagosan 2,6 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árak 2021 áprilisában az előző év azonos hónapjához képest 2,8, míg 2020 decemberéhez képest átlagosan 2,6 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszer és az alkoholmentes italok 2,6 százalékkal, a ruházat és lábbeli 1,7 százalékkal drágult.

Az előzetes adatok szerint a január–áprilisi időszakban az élő születések száma 18 894. Az előző év azonos időszakához képest az élő születések száma 19 166, 1,4 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az év első négy hónapjában 46 194 hunytak el, az előző év azonos időszakához képest számuk 11 552-vel, azaz 33,3 százalékkal nőtt. Közülük sokan nyugdíjasok voltak.

A Novi Sad Biztosító Társaság a megnövekedett kiadások és kifizetések miatt júniustól 20 dinárral emeli a nyugdíjasok havi kollektív biztosítási díját (júliusban kezdik levonni), és 46 ezer dinárra csökkenti a haláleset után járó térítést. Vajdaságban 150 ezer nyugdíjas kötött kollektív élet- és balesetbiztosítást ezzel a céggel.

A kormány idei költségvetési stratégiájának terve szerint a nyugdíjak reálkiadásainak a GDP 10,4 százalékát (621 milliárd dinár) kell elérniük, ami kissé elmarad a tavalyitól, és tendenciájuk szerint 2023-ig a GDP 10,1 százalékáig süllyed. Ha az elmúlt két évtizedet nézzük, akkor egyértelmű, hogy ezek a kiadások a 2009. évi rekord 13,4 százalékos GDP-je után csökkentek, főleg a nyugdíjak e század második évtizedének közepén történő befagyasztása, majd csökkentése miatt. A tényleges nyugdíjkiadások alapján már jóval a GDP 13,3 százaléknak megfelelő uniós átlag alatt vagyunk, nagyjából a közép-kelet-európai országokkal azonos szinten. Nyugdíjrendszerünk gyakorlatilag az úgynevezett pillanatnyi vízmelegítő, amelyben a nyugdíjakat az aktuális bevételekből finanszírozzák, azaz hozzájárulásokból és költségvetési transzferekből. A nyugdíjalap valójában nem létezik, de ha ez vigaszt jelent, a legtöbb országban a nyugdíjak finanszírozásának módja hasonló a miénkhez.

A várható élettartam meghosszabbítása miatt a népesség elöregedése elkerülhetetlenül hosszabb, és hosszabb nyugdíjazást von maga után, de ez a jelenség nyugaton még hangsúlyosabb. Következésképpen a legtöbb nyugati ország azt tervezi, hogy elmozdítja a nyugdíjkorhatárt. Ez annak a következménye, hogy a leggazdagabb országok klubja, az úgynevezett OECD felmérése szerint 2050-re a nyugdíjkiadások átlagosan a GDP 3 százalékpontjával növekednek, ugyanis, mint nálunk, a legtöbb országban az emberek nagy része a nyugdíjkorhatár betöltése előtt megy nyugdíjba, így hosszabb ideig élvezi a juttatást, ami számára és családjának nagyszerű hír, de az államháztartás szempontjából kellemetlen. (1970-ben egy francia átlagnyugdíjas körülbelül 10 évre számíthatott, ma ez várhatóan 23 év.) Belgiumban és Ausztriában ugyanez a helyzet, míg Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Kanadában és Ausztráliában körülbelül három évvel kevesebb. Valamivel rosszabbak helyzetűek a görögök, a britek és lengyelek, akik jelenleg átlagosan „csak” 18 éves nyugdíjas év elé néznek.

Szerbiában a 65 éves kor utáni várható élettartam 15 év, és várható a további növekedés. (Ez és a 76 éves átlagos várható élettartamra vonatkozó hivatalos adat közötti különbség, hogy az emberek csaknem ötöde 65 éves kora előtt meghal.)

TAKÁCS Magda