Az infláció magas és gyors, az egyéves kiigazítás ahhoz vezet, hogy a nyugdíjasok mintegy féléves késéssel kapják meg az emelést. A Költségvetési Tanács a 2023-as évi költségvetési stratégia tervezetében azt javasolja, hogy a következő két évben a nyugdíjak évi egyszeri összehangolása helyett kétszerit alkalmazzanak.

Ily módon a legidősebbek járandósága jobban követhetné a gazdasági és inflációs folyamatokat az új körülmények között. Az egyik irány, amelyet a kormánynak mérlegelnie kell, az évi kétszeri harmonizációs kötelezettség, ahogyan korábban is volt – április 1-jén és október 1-jén.

A változás fő oka az infláció növekedése, amely a szociális segélyezés különböző formáinál széles körben alkalmazott szabály. Ennek a jogi megoldásnak az elfogadásakor megállapodtak abban, hogy a nyugdíjakat évente kell módosítani, ami az akkori körülmények között érthető volt, tekintettel arra, hogy az infláció meglehetősen stabil volt. Ma már más a helyzet. Magas és gyorsul az infláció, az egyéves kiigazítás pedig oda vezet, hogy a nyugdíjak csak mintegy féléves késéssel növekednek – olvasható a Költségvetési Tanács jelentésében. A testületben úgy vélik, hogy a meglévő „svájci képletet” tovább kell javítani és erősíteni, hogy a nyugdíjak az új körülmények között jobban követhessék a gazdasági és inflációs folyamatokat. Bármilyen technikai megoldást is választ a kormány, fontos, hogy a nyugdíjalap gazdaságilag fenntartható és társadalmilag elfogadható szinten stabilizálódjon. E dokumentum szerint a nyugdíjakat továbbra is a bérnövekedéssel és az inflációval fele-fele arányban kell(ene) összehangolni, ami stabil és elfogadható juttatási szintet biztosít, de középtávon a megváltozott körülmények miatt szükséges frissíteni.

A nyugdíjak és a közszféra fizetései a legnagyobb költségvetési kiadást jelentik, és jelentősen kihatnak a költségvetési eredményekre.

A fiskális tanács emlékeztet arra, hogy 2018-ban jogszabályi változások megnyitották annak a kaput, hogy a kormány belátása szerint állapítsa meg a nyugdíjemelést. 2020-tól azonban ismét a „svájci képlet” szerint korrigálják a járandóságot, ami visszaadja a nyugdíjrendszernek a kiadások ellenőrzésére szolgáló megoldást.

A nyugdíjas-egyesületek és a szakszervezetek képviselői már régóta javasolták a kormánynak a nyugdíjak évi kétszeri harmonizációját, hogy megakadályozzák az infláció miatti leértékelést. Jovan Tamburić, a Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezetének elnöke azonnal reagált, amikor bejelentették, hogy az éves infláció 9,1 százalékos. Kifejtette, hogy csak 2022-ben a „svájci képlet” szerinti kiigazítással legalább 6,3 százalékkal károsodtak a nyugdíjasok az infláció és a bérnövekedés miatt.

Ljubiša Babić, a Nyugdíjas Szakszervezet főtitkára többször megismételte, hogy a 2021 decemberében kezdődött és az év elejétől folytatódó árverseny 50 százalékkal növelte a nyugdíjasok rendszeres havi kiadásait. Szerinte is indokolt a nyugdíjak évente kétszeri összehangolása, hogy megakadályozzák a további leértékelésüket.

Gyakoribb és nagyobb százalékos harmonizációra van lehetőség, és ezt a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap legfrissebb adatai is megerősítik, miszerint a dolgozói nyugdíjasok áprilisi járandóságát teljes egészében a járulékbevételből fizették ki, erre a célra egyetlen dinár költségvetési támogatásra sem volt szükség – mondta Relja Ognjenović, az alap igazgatóhelyettese.

– A nyugdíj- és rokkantbiztosításra idén január 1-től május 31-ig befolyt összes járulék 3,3 milliárd dinárral haladja meg a pénzügyi tervet, és a tavalyi év első öt hónapjához képest 20,5 milliárd dinárral több bevétel gyűlt össze. Az alap 2021-ben több évtizede először két hónap alatt fizette ki költségvetési kiegészítés nélkül a nyugdíjakat a munkavállalók kategóriájába tartozóknak, az egész tavalyi év szintjén pedig 14,8-ra csökkentek a büdzsétámogatások – magyarázta Ognjenović.

Egy időben a teljes forrás több mint 40 százaléka a költségvetésből ment el a nyugdíjak kifizetésére, ezért a Nemzetközi Valutalap többször figyelmeztette a kormányt, hogy ez túl sok, és a nyugdíjak GDP-hez viszonyított arányát 13 százalékról 11 százalékra kell csökkenteni, ami meg is történt.

A Költségvetési Tanács elemzése magában foglalja a szociálpolitikára vonatkozó javaslatokat, a szociális segélyek célirányosabbá tételének szükségességét is. A nagy egyenlőtlenség és a relatív szegénység problémája Szerbiában több mint egy évtizede ismert. Évek óta hirdetik a szociális rendszer fejlesztését, védelmet, hogy mindenekelőtt a támogatás lefedettsége és megfelelősége javuljon, azonban a bejelentések ellenére nem történt konkrét változás.

A pandémiás válság felvetette a szociális védelem kérdését, az állam anyagi segítségnyújtásának szükségességét főként a leginkább rászoruló lakosságnak. A 2020–2022 közötti időszakban Szerbia több alkalommal is kritériumok nélkül segített a felnőtteknek, nyugdíjasoknak és fiataloknak. A Költségvetési Tanács elemezte az ilyen típusú nem szelektív juttatásokat, és figyelmeztetett, hogy ezek nem fiskálisak, és korlátozott hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre. A szociálpolitikában van még mit javítani. A testület javasolja, hogy ez legyen a következő időszak egyik prioritása. Eddig számos tanulmány rámutatott a jelenlegi szociális védelmi rendszer bizonyos hiányosságaira (a gyermekes családok kifejezett szegénységére, az idősek nem megfelelő szociális védelmére, a jövedelem nélküli személyek anyagi gondjaira stb.). Szükség van az anyagilag veszélyeztetett népesség felismerésének megfelelő közigazgatási rendszerére, szerkezeti fejlesztésére, hogy jobb helyzetbe kerüljön a lakosság legszegényebb része. A szociális segélyeket célirányosabbá kell tenni – olvasható a Költségvetési Tanács jelentésében.

TAKÁCS Magda