Három egyesület: a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség, az Önálló Szakszervezeti Szövetséghez tartozó Nyugdíjas Szövetség és a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet képviselői találkozót kértek Miloš Vučević miniszterelnöktől, hogy megbeszéljék a további együttműködést, és megállapodjanak a nyugdíjasok anyagi és társadalmi helyzetének a javításáról. Levelükben emlékeztettek arra, hogy több konstruktív megbeszélést folytattak a volt miniszterelnökkel és a jelenlegi pénzügyminiszterrel.

Milan Grujić, az Önálló Szakszervezeti Szövetség keretében működő nyugdíjas szervezet elnöke abban bízik, hogy az év végéig tartó nyugdíj- és béremelésről szóló gazdaságpolitika ismertetése, valamint a növekedésre vonatkozó előrejelzések meghatározása előtt meghívást kapnak a találkozóra a közös stratégia meghatározása érdekében. A levélben többek között az olvasható, hogy néhány évvel ezelőtt a nyugdíjasok elszegényedését az élelmiszerek, az energia, a lakhatási költségek, a gyógyszerek folyamatos drágulása okozta, ami miatt a nyugdíjasok jelentős része – mintegy egymillióan – a létminimum határán vagy az alatt tengetik életüket. Jelentősen megnőtt a nyugdíjak és fizetések közötti különbség. „Tisztában vagyunk minden erőfeszítéssel, amelyet a kormány tesz az idősek helyzetének a javításáért, de ezek az intézkedések nem elegendőek. A három érdekszervezet, megértve Szerbia gazdasági és politikai nehézségeit, úgy véli, hogy a nyugdíjak 2027 végére nem lehetnek alacsonyabbak a köztársasági átlagfizetés 55 százalékánál, ami a nyugdíjaknak a tervezettnél valamivel magasabb emelését vonja maga után” – olvasható a levélben. Javaslatuk szerint a nyugdíjakat novemberben és decemberben 10 százalékkal kellene emelni, ami éves szinten mintegy 3,33 százalékos növekedést jelentene. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a teljes nyugdíjnövekedés a tárgyévben 18,2 százalék lenne (14,8 plusz 3,33 százalék). Ahhoz, hogy a nyugdíjak lépést tudjanak tartani a bérek növekedésével, a következő két évben évi 18–20 százalékos ütemben kellene emelni a járandáságot. Javaslatukat gazdaságilag életképesnek és társadalmilag szükségesnek tartják.

A miniszerelnök figyelmét fel szeretnék hívni arra is, hogy a 2014–2018 közötti időszakban végrehajtott nyugdíjcsökkentés hozzájárult a nyugdíjasok szegénységi küszöbének a növeléséhez. A csökkentéssel elvett pénzt még nem térítették vissza, holott piaci viszonyok között az államnak azt vissza kell(ene) adnia.

A levélírók arra számítanak, hogy az elkövetkezendő 7–10 napban megérkezik a meghívó a kormányfőtől, és sikerül egyeztetni az idei nyugdíjemelés mértékét és más fontos kérdéseket is. Ez utóbbiak között szerepel az előrehozott öregségi nyugdíj büntetőpontjainak eltörlése vagy csökkentése az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. Javasolják továbbá, hogy az özvegy átvehesse elhunyt házastársa nyugdíjának egy részét (35 százalékig), a 65 év felettiek pedig kapjanak ingyenes gyógyszereket vagy 50 százalékos állami támogatást, mert ezzel is javítanának a nyugdíjasok anyagi helyzetén.

A kormánynak készenléti megállapodása van a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amely kimondja, hogy a nyugdíjak indexálását a költségvetési rendszerről szóló törvény szabályozza. A jelenlegi jogi megoldás a nyugdíjnövekedés harmonizálását irányozza elő az átlagbérek növekedésével azokban az években, amikor a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya nem éri el a 10 százalékot. „Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi nyugdíjkorrekciós képlet megfelelő, és biztosítja a fiskális stabilitást, ezen a megoldáson nem tudunk változtatni” – közölte korábban hasonló nyugdíjemelési kérelelemmel kapcsolatban az IMF.

 T. M.