A nyugdíjak részesedése a bruttó hazai termékből (DGP) 2023-ban 9,5 százalék volt. Figyelembe véve a nyugdíjak legutóbbi – ez év január 1-jei – 14,8 százalékos emelését, 2024-ben várhatóan 10,5 százalékra nő a GDP-ben való arányuk, ami összhangban van a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás előrejelzéseivel. A költségvetési rendszerről szóló törvény legutóbbi módosításai szerint a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya legfeljebb 11 százalék. Felmerül a kérdés, hogy az idén mekkora lehet a nyugdíjemelés, és a nyugdíjak lépést tudnak-e tartani a fizetések növekedésével.

Aleksandar Vučić köztársasági elnök a közelmúltban azt mondta, hogy a nyugdíjak nem követték elég gyorsan a bérek növekedését, amelyek szerinte az elmúlt tíz évben drasztikusan megemelkedtek, ezért ő azt szeretné, ha a nyugdíjak növekedését összehangolnák a bérekkel.

A Költségvetési Tanács szerint az IMF-fel kötött megállapodásnál fontosabb az a fiskális szabály, amely meghatározza, hogy a nyugdíjak a GDP 10–10,5 százaléka körül alakuljanak.

Tavalyig a svájci képlet az volt, hogy a nyugdíjakat minden évben a gazdaság bérei növekedési ütemének a felével és az infláció, azaz a fogyasztói árak növekedésének a felével korrigálták. A legutóbbi törvényi változások után egy olyan korrekciós képlet lépett életbe, amely a nyugdíjakat a bruttó hazai terméken belüli részarányhoz köti. Ha a nyugdíjak aránya a GDP-ben legfeljebb 10 százalék, akkor a nyugdíjak annyival nőnek, mint a bérek. Ha 10 és 10,5 százalék között van, akkor a régi svájci képlet érvényes (a bérnövekedés fele és a fogyasztói árak növekedési ütemének a fele).

Ljubodrag Savić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint a nyugdíjasoknak örülniük kell, ha 10 százalék alatt van a nyugdíjak aránya a GDP-n belül, mert akkor a fizetések növekedéséhez igazodnak. A nyugdíjak növekedésének lényeges, korlátozó tényezője az, hogy a GDP-ben való részesedésük nem lehet több 11 százaléknál.

„Ha az elmúlt tíz évet nézzük, a járandóság reálnövekedése az áremelkedéseket figyelembe véve alig volt pozitív, miközben a béreknél stabil volt. A fiskális konszolidáció idején a nyugdíjak csökkentek, az inflációnál kisebb mértékben indexálták őket pontosan azért, mert a bruttó hazai termék tíz százalékára kellett csökkenteni, ami némileg fenntarthatónak tekinthető olyan országok számára, mint Szerbia. Tavaly és tavalyelőtt tíz százalék alá csökkent a nyugdíjak GDP-aránya, ami lehetővé tette, hogy követhessék a bérnövekedést, de még így is sok nyugdíjas ellátmánya jóval a minimálbér alatt van” – mondta.

 Mennyivel nőttek a nyugdíjak az elmúlt két évben?

A rendszeres és rendkívüli emelésekkel együtt halmozottan több mint 56 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. A január 1-jei 14,8 százalékos növekedéssel az átlagnyugdíj 45.700 dinár, azaz mintegy 390 euró. Az ígéretek szerint 2027 végére eléri a 650 eurót.

Andreja Savić, a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség elnöke szerint az idei nyugdíjemelés mértéke a GDP-növekedéstől függ, vagyis attól, hogy milyen helyzetben van a gazdaság a világ rendkívül összetett geopolitikai viszonyai között. Az, hogy az első két hónapban 15 százalékkal nőtt a járulékbevétel (14 milliárd dinár), jó hír a lakosság több mint 22 százalékát kitevő legidősebb polgárok számára is. Arra a kérdésre, hogy milyen forrásból pénzelnék a nyugdíj-kiigazítást, azt válaszolta: ez a költségvetési folyamatoktól függ.

Jelenleg nem lehet pontosan megjósolni mintegy 1,65 millió nyugdíj emelését, de az állam pozitív hozzáállása nem kérdéses, a nyugdíjemelésről szóló politikai bejelentések azoknak a politikai intézkedéseknek a folytatását jelentik, amelyek az elmúlt két évben jelentősen emelték a nyugdíjakat – fogalmazott a Köztársasági Nyugdíjas Szövetség elnöke.

 TAKÁCS Magda