Az öregségi nyugdíj összegét a tényleges szolgálati idő és a fizetések alapján határozzák meg, amelyek után a nyugdíj- és rokkantsági biztosítás járulékát kifizették. A számítás a biztosítottak teljes fizetésének összehasonlításával történik, általában 1970. január 1-jétől a Szerb Köztársaság minden naptári év átlagos éves fizetésével, és így kiszámítják az éves személyi együtthatót, feltéve, hogy ez nem nagyobb ötnél. Az így kapott személyes együtthatót megszorozzák a teljes realizált nyugdíj szolgálati idejével és az általános ponttal, amelyet ugyanúgy módosítanak, mint a nyugdíjat. A biztosított nők szolgálati ideje 2020-ban 7 százalék, 2021-től pedig 6 százalékkal nő. A nyugdíj összegének kiszámításához a szolgálati idő nem haladhatja meg a 45 évet.
A korkedvezményes öregségi nyugdíjat ugyanúgy határozzák meg, mint az öregségi nyugdíjat, de a korengedményes nyugdíjazás minden egyes hónapjára minden hiányzó hónapra 0,34 százalék a levonás, amely legfeljebb 20,4 százalék lehet.
A rokkantsági nyugdíjat ugyanúgy határozzák meg, mint az öregségit, azzal, hogy a számítás során az eltöltött életévektől és a biztosított nemétől függően hozzáadott szolgálati idő növeli. Ha a fogyatékosságot munkahelyi sérülés vagy foglalkozási betegség okozza, a nyugdíjat a 40 éves nyugdíjkorhatárnak megfelelően számítják ki. A túlélő hozzátartozói nyugdíját az elhunyt biztosított, azaz a kedvezményezett öregségi vagy rokkantsági nyugdíjából állapítják meg. A családtagok számától függ a százalék. Egy családtag esetében 70 százalék, kettő esetében 80 százalék, három esetén 90 százalék, négy és több tagnál 100 százalék.
Ha a nyugdíj kisebb a törvényben meghatározott nyugdíjminimumnál, a legalacsonyabb nyugdíj összegét a biztosított kategóriájától függően határozzák meg a túlnyomórészt teljesített szolgálati idő alapján. Az a nyugdíjjogosult, aki külföldi nyugdíjat is kap, jogosult a különbségre a nyugdíj legkisebb összegéig, ha a két járandóság összege kisebb a hazai minimális nyugdíjnál.
A nyugdíjbiztosítási törvény szerint 2019. január 1-jétől (az új nyugdíjasoknak) a juttatást kizárólag a bankon keresztül folyósítják folyószámlájára vagy a meghatalmazott személy bankszámlájára, illetve annak az intézménynek, ahol a nyugdíjast elhelyezték. A Szerbián kívüli lakóhellyel rendelkező nyugdíjasok számára a nyugdíjbiztosítási alap lehetővé tette a nyugdíjak devizaszámlára történő befizetését.
A nyugdíjhoz való jog gyakorlásának folyamata során a következő dokumentumok egyikét kell mellékelni az alapnak.
- Annak a banknak az engedélyét/igazolását, amelynél a felhasználó vagy a címzett folyószámláját megnyitják.
- Az intézmény döntését a gyám vagy nevelőszülő kinevezéséről, amely tartalmazza a nyugdíj folyósításához szükséges folyószámlaszámot.
- A döntést vagy más intézkedést a kedvezményezett szociális védelmi intézményben való elhelyezéséről, azaz egy másik intézményről, amely tartalmazza a számlaszámot, amelyre befizetik a nyugdíjat vagy a pénzbeli ellátást.
- Mellékelni kell a nyugdíjfelvételi meghatalmazást az érintett személy folyószámlaszámlájára vonatkozó adatokkal együtt. Abban az esetben, ha a leendő felhasználó nem nyújtja be az említett dokumentumok egyikét, az alap nem fizeti ki a nyugdíjat. Utólag legfeljebb 12 hónapig visszamenően utalják át attól a naptól számítva, amikor a körülmények megszűnése után a felhasználó átadja a fizetési kérelmét. Annak a személynek, akinek már folyósítják a járandóságot, nincs szüksége a bizonyítékokra.
A nyugdíjjogosultság igénybevétele során az érintett személy megváltoztathatja a fizetési módot, ehhez azonban át kell adnia módosítási kérelmét a szükséges dokumentációval együtt.
A felhasználó, a címzett, az intézmény és a meghatalmazott köteles jelenteni az alapnak minden olyan változást, amely befolyásolja a jogot, azaz a jog igénybevételének körét (például: állapotváltozások, amelyekkel kapcsolatban életbenléti bizonylatot kell átadni, házassági anyakönyvi kivonat, személyi azonosítószám, azaz JMBG, nevek, vezetéknevek, címek, lakóhelyek, valamint iskolai bizonyítvány és egyéb). Ilyenkor szükség van a személyi igazolvány másolatára, a csippel ellátott személyi igazolvány esetében olvasó- kivonatra.
Ha valaki nem nyújtja be időben a dokumentációt, felfüggesztik a kifizetést. A nyugdíjakat, amelyeket a hiányosságok miatt nem fizettek ki, utólag legfeljebb 12 hónapig visszamenőleg utalják át attól a naptól számítva, amikor a körülmények megszűnése után a felhasználó átadja a kérelmét.
Abban az esetben, ha a felhasználó nem a Szerb Köztársaság területén nyújtja be a fizetési kérelem formanyomtatványát, hanem átadja a kifizetésre vonatkozó megfelelő dokumentációt a folyószámlára (engedély, azaz annak a banknak a visszaigazolása, amelynél a folyószámlát nyitják), az alap az átadott okmányok alapján folyósítja a nyugdíjat.
A pályázati felhívásra várva
A művelődési és tájékoztatási minisztérium képviselői a hónap elején immár harmadszor tanácskoztak a reprezentatív kulturális- művelődési egyesületek vezetőivel a nemzeti kultúrába való kiemelkedő hozzájárulásért járó elismerések átadásának módjáról (a nyilvánosság nemzeti nyugdíjként ismeri). A találkozón a résztvevők megismerték a szorosabb feltételekről szóló rendelet alkalmazásának szempontjait, valamint a nemzeti kultúrához és a nemzeti kisebbségek kultúrájához való hozzájárulásért járó elismerések odaítélésének módját.
Az új rendelet fő célja a civil szektor és a kultúrában működő reprezentatív szövetségek megerősítése, valamint aktívabb és felelősségteljesebb részvételük az országos elismerésért küzdő jelöltek kiválasztásában. Évente legtöbb 20 nemzeti nyugdíjat osztanak ki. Az egyesületek legfeljebb három művészt vagy kulturális szakértőt javasolhatnak a kultúra minden területéről. A nyilvános felhívást, amely 30 napig tart, a Kulturális és Tájékoztatási Minisztérium honlapján és a köztársaság területén megjelenő napilapokban teszik közzé.
TAKÁCS Magda
