Soha nem látott szárazság a vajdasági termőföldeken – A tiltakozások és a megbeszélések nem hozták meg a várt eredményt

Országszerte utcára vonultak traktoraikkal a gazdák az elmúlt hetekben. Magasabb felvásárlási árat követeltek a napraforgóért, üzemanyag-támogatást kértek. Hosszú órákon át tárgyaltak a kormányfővel, s végül csak a napraforgó árában sikerült megegyezniük. Ennek ellenére hazamentek, abban reménykedve, hogy az új kormány tagjaival, az illetékes miniszterrel újra leülnek szeptember 10-e után. Országos szinten az aszálykárról eleinte esett ugyan szó, de a tiltakozás végére elsikkadt a kérdés. A vajdasági gazdákat viszont az aszály érinti a leginkább.

Magyarkanizsán szinte semmi sem termett

Magyarkanizsa egyelőre az egyedüli község Vajdaságban, amelynek a vezetősége látta és értette is a földművesek gondjait, és anélkül, hogy a gazdák kérték volna, az illetékesek felmérték az aszálykárokat, tervük pedig az, hogy az adatokat összesítve eljuttatják a kormányhoz, a mezőgazdasági minisztériumhoz, azzal a kéréssel, hogy a községet nyilvánítsa elemi csapás sújtotta területté. Vass Zoltán, Magyarkanizsa község mezőgazdasággal megbízott tagja kérdésünkre azt mondta, folyamatban van az adatok összegzése, mindent megtesznek, hogy segítsenek a községben termelő gazdáknak.

Vass kiemelte, az idén a homokvidéktől a legjobb oromi földekig mindenhol csak a sárguló kukoricatáblákat lehetett látni. Minden állattenyésztő panaszkodott, hogy a takarmányellátással nagy gondjai lesznek. Lépni kell, mert ez egy olyan év, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Ez nem egy aszályocska, hanem az egész községen végigtarolt, mondta a mezőgazdasági megbízott.

Magyarkanizsán mintegy 12 000 hektárnyi területen termeltek kukoricát, ez az össztermőföld 56 százaléka. Gyakorlatilag nagyon megsínylette minden, hiszen elenyésző az a csapadékmennyiség, amely a 2022-es termőévben leesett a községben. Az őszi vetések még kihúzták, de ott is 40–60 százalékos a terméskiesés, a tavasziak viszont szinte semmilyen termést, sőt veszteséget hoztak. A napraforgó esetében hatvanszázalékos a terméskiesés, akadnak területek, amelyek nem hoznak deficitet, de vannak olyan parcellák is, amelyeket betakarítani sem érdemes. Ami a zöldségféléket illeti, akiknek van lehetőségük öntözni, azok ki tudják húzni az évet. A gyümölcsösökben viszont, ahol nincs lehetőség az öntözésre, a fák 10–30 százaléka a kiszáradás szintjére fog jutni.

Magyarkanizsán miután papírra kerülnek ezek az összesített adatok, a köztársasági kormányhoz, illetve a minisztériumhoz juttatják el őket, és kérik majd, hogy nyilvánítsák ezt a területet elemi csapás sújtotta területté. Ezt követően a köztársaság által kiküldött személlyel együtt újra bejárják a területeket, s ha kormány úgy ítéli meg, hogy valóban természeti csapás érte a területet, akkor köztársasági eszközökre pályáznak.

Vass szerint hektáronként mintegy háromszáz eurós támogatás lenne szükséges, hogy a gazdák hozzáfoghassanak a 2023-as év előkészítéséhez. Hiszen a termelési költségek 2022-re az egekig emelkedtek, közben pedig bevételre nem számíthatnak.

Az aszály miatt minden megdrágul

Az elmúlt harminc évben ilyen méretű szárazság még nem volt – mondja Sándor József, a felsőhegyi Napredak Földműves-szövetkezet igazgatója, aki szerint az aszály miatt a földművesek egy része tönkremegy, ha nem kap anyagi segítséget a kormánytól. A jelentős terméskiesés egy olyan láncreakciót indított el, amely miatt felgyorsult a szarvasmarha- és a sertésállomány felszámolása, ez pedig újabb drágulási hullámhoz vezet majd.

Sándor József a Polgári Mozgalom Zentáért ellenzéki csoport listavezetőjeként a legutóbbi községi képviselő-testületi ülésen képviselői kérdést intézett Veselin Petrović nagytermelőhöz, a testület elnökéhez, valamint Szügyi Ervinhez, a mezőgazdasági ügyekkel megbízott tanácstaghoz, hogy mivel ők is elszenvedői az aszály okozta következményeknek, miért nem tették meg a természeti csapás kihirdetésének első lépését, ugyanis az a községek hatáskörébe tartozik.

Zenta községben a búza hatvan-, az olajrepce negyven- és ötven- közötti, a kukorica esetében pedig nyolcvanszázalékos a terméskiesés, ez utóbbinál a betakarítható mennyiség esetében pedig aflatoxinveszély áll fenn az időjárás miatt. Ebből következik, hogy a betakarított kukoricát nem lehet a jószágoknak adni, hanem méregteleníteni kell, és csak utána válik eladhatóvá. A napraforgó esetében szintén katasztrofális a várható termés, ez azt jelenti, hogy a holdankénti 2,5–3,5 tonna helyett csak valamennyivel több mint 400 kiló várható.

Sándor József szerint valós támogatásra van szüksége a mezőgazdaságnak, ugyanis nagyon sok termelő tönkre fog menni az idén, ha nem kap rövid időn belül segítséget. A követelések jogosak, ugyanis tavaly ősztől a műtrágya ára 50–150 százalékkal drágult meg, s az üzemanyag ára is jelentősen nőtt. A kormány megoldást találhatna közösen a bankokkal a hitelek átütemezésére, nemcsak a termelők, hanem az integrátorok és a szövetkezetek esetében is.

Vízlecsapolás – évek óta nem történt beruházás

– Több éve téma a vízlecsapolás, hiszen eddig is vitatott volt, hogy mire fel fizettetik meg, miközben évtizedek óta semmilyen lecsapolás – leszámítva egy kis csatornakipucolást – nem történik a térségben. A múlt héten a postások elkezdték kézbesíteni a városban élőknek a számlákat, azoknak is, akik fizetik a kommunális vállalatnak a vízelvezetést, és felmerül a kérdés, hogy mennyire jogos kétszer megfizettetni ugyanazt. A termelők esetében ez azért vitatott, mert évek óta nem történt beruházás. A követelésük jogos, az államnak az idénre mindenképpen törölnie kellene a vízlecsapolási illetéket, s így kellene eljárnia azon polgárok esetében is, akik rácsatlakoztak a víztisztító rendszerre, magyarázza Sándor József.

Drasztikus helyzet – hol a vége?

– A helyzet annyira drasztikus, hogy egy láncreakció indult el, ami azt jelenti, hogy a szarvasmarha- és a sertésállomány felszámolása felgyorsult. Nemrég olyan termelő jelentkezett nálunk, aki egy hold földről három bála szárított herét takarított be, s teljesen tanácstalan, mivel ennyivel nem tudja kitartani a teheneket, a szárazság miatt pedig nem tud mástól venni – mondja Sándor József. Elindult egy folyamat, amelynek a végső következménye az áremelkedés lesz a hús- és a tejpiacon, valamint a tojás árára is kihatással lesz. Nemrég Zentán még tizenkét dinárért lehetett tojást venni, a piacon már húsz dinárba került. Az áram és a gáz drágulása mellett jelentős élelmiszerár-növekedéssel is számolnunk kell a közeljövőben.

Ezzel egyetért Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének (VASZ) elnöke is. Tíz napon keresztül gyűjtötték a támogató aláírásokat, elsősorban a földművelő gazdák körében. A petíció hat pontban mutat rá a gazdák nehézségeire – az áremelések következményeire és az aszály okozta gondokra hívják fel a figyelmet.

– Közép- és Észak-Vajdaság károsodott a leginkább, és nem is az a gond, hogy nyáron nem volt eső, hanem hogy tavaly télen és ősszel is elmaradt a csapadék. Így már mélyebben, 2-3 méter mélységben sem talált vízutánpótlást a növény – sem a búza, sem a kukorica, pedig annak gyökere 2-3 méter mélyre is eljut. Ehhez jött még hozzá, hogy májusban és júniusban nem esett elegendő eső. Az extrém magas hőmérséklet pedig a kukorica beporzásánál okozott gondokat. A 90–95 százalékos kukoricakiesés – amelyet Magyarkanizsán mértek fel – máshol is reálisnak tűnhet. Az állattartók is gondban vannak, és hogy legalább silótakarmányként betakarítsák a terményt, learatták a kukoricát, hogy a marhákkal legyen mit etetni. A sertéstartóknak viszont a kukorica hiányozni fog, mert ha nem lesz elég takarmány, akkor jövőre még az is gondot jelent, hogy honnan jutunk majd húshoz, foglalta össze Nagy.

A VASZ elnöke elmondta, a petícióban foglaltakkal az lenne a cél, hogy a kormány egy olyan programot dolgozzon ki, amellyel segíti a termelőket, hogy az őszi vetés előtt pénzhez jussanak, és így megalapozhassák az őszi munkálatokat.

– Az elmúlt időszakban a műtrágyaárak a háromszorosára emelkedtek, az üzemanyagárak is, és ötven százalékkal nőttek a magok árai is. Vagyis a termelők összköltségei a duplájára emelkedtek. Ha szolid termés lenne, és abból egy szép jövedelemre tennének szert, még akkor is nehézkes volna az őszi vetést realizálni, nem beszélve arról, hogy búzából és repcéből féltermés lett, a napraforgónál is rossz a hozam, kukoricából pedig szinte nullázódott a termés. Ezért lenne fontos, hogy a kormány beavatkozzon valamilyen kártérítési lehetőséggel, hiszen ha most nem tudják megvalósítani az őszi vetést, akkor jövőre nagyon vékonyan fogunk aratni. Ez volt a gondolatunk, amikor elindítottuk a követeléseket.

Pontosan milyen követelésekkel állnak elő, és kihez juttatják el azokat?

– Az első követelés az, hogy a szerb kormány Vajdaságot nyilvánítsa aszály sújtotta területté. A második pont arra vonatkozik, hogy a vetés megkezdése előtt a kormány hagyjon jóvá egy százeurós támogatást gazdaságonként a vetés támogatására. Továbbá 100 liter üzemanyag-támogatást is kértünk gazdaságonként, ugyanakkor kértük azt is, hogy a vízlecsapolási illetéket ebben az évben ne kelljen fizetniük a gazdáknak. Továbbá azt is, hogy azok számára, akik állami földet művelnek, a bérleti díjból harmincszázalékos kedvezményt hagyjanak jóvá. A hatodik pontként pedig azt kértük, hogy a meglévő banki kölcsönöket, fejlesztési alapoktól kapott kölcsönöket prolongálják 2023. december 31-ig, hogy egy kis levegőhöz jussanak a termelők. Ezekre a követelésekre tíz nap alatt mintegy 9000 aláírás gyűlt össze.

Ezekkel az ívekkel már csütörtökön leültek a tartományi parlament elnökével, Pásztor Istvánnal és a VMSZ szakpolitikusaival egy asztalhoz. Ott volt Fremond Árpád köztársasági képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, Molnár Viktor, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alaptól, Ótott Róbert, a tartományi mezőgazdasági titkár helyettese, a termelők részéről Nagy Miklós, Szalkai Nemes Valéria, Bata Erzsébet termelő és Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke.

– A megoldásra próbáltunk fókuszálni, és egy ilyen megoldáskeresésben mindig figyelembe kell venni, hogy hol élünk, az ország helyzetét. A mi részünkről elhangzott a kérelem, hogy jó lenne, ha minden önkormányzat területén felmérnék az aszálykárokat. Hogy erre lesz-e hajlandóság, kiderül. Szabadkáról olyan információt kaptunk, hogy a polgármesterrel nagyon nehezen tudtak egyességre jutni. A megbeszélésen arra jutottunk, hogy az aszálykárt mindenképp szanálni kell, hogy a termelőnek az őszi vetésre biztosítsanak segítséget. Hogy ez milyen formában történik meg, nagyban függ attól, hogy a tartománynak mit sikerül a köztársasági kormánynál elérni, hiszen a kettő együttműködéséből alakulhat ki valami. A termelőket az őszi vetéskor az árutartalékokból vetőmaggal, műtrágyával is segíthetnék, ami nem jelenti azt, hogy egy egyszeri kárenyhítést nem vennének szívesen, de kérdés, hogy mikor kerülhet erre sor – részletezte Nagy Miklós, majd hozzátette, hosszú távú megoldási lehetőségekről is szó esett. Itt kiemelte, hogy külföldön létezik egy kárenyhítési alap, s el kellene gondolkodni ennek a megalakításáról.

A lecsapolási illeték befizetésére szükség van

– Azt sem kell elfelejteni, hogy a szárazság ellen csakis öntözéssel védekezhetünk, ehhez pedig szükséges, hogy a Vajdaság Vizeinek a jövőben is befizessék az emberek a lecsapolási díjat, mert csak így tudja biztosítani a vízkészletet. Itt nem fúrt kutakban kell gondolkodni, hanem víztározók létesítésében és a meglévő csatornák kihasználásában. Ha a lecsapolási illeték befizetését kivesszük a rendszerből, akkor még azok a pénzek sem állnak a rendelkezésre, hiszen figyelembe kell venni, hogy a befizetéseket fel tudják használni a fejlesztésre, illetve arra, hogy a csatornákba átpumpálják a locsoláshoz szükséges vizeket. Ha ezeket a pénzeket elvesszük tőlük, kérdés, hogy honnan fogják tudni biztosítani a pénzt ehhez. Ezért kétélű dolog ez. A legfontosabb az lenne, hogy a Vajdaság Vizei közvállalatnál új stratégiát dolgozzanak ki, hogy a lecsapolás helyett, amire nincs szükség, a locsoláshoz szükséges vizet biztosítsák a befolyó illetékekből.

A VASZ elégedetten távozott a megbeszélésről

Nagy Miklós viszont hozzátette, ők teljes mértékben elégedettek, de tovább dolgoznak azon, hogy a tartományi és önkormányzati szinten is mindent megtegyenek azért, hogy megkönnyítsék ezt az időszakot.

– Várjuk, hogy megalakuljon az új kormány, és tárgyaljunk a mezőgazdasági minisztériummal, hiszen a tüntetők sem elégedettek az elért eredményekkel, szeptember 10-e után szeretnék folytatni a tárgyalást, amit mi messzemenően támogatunk.

 FEHÉR Rózsa, TÓMÓ Margaréta, TÓTH Imre