A hatalom hozzáfogott a jövő évi költségvetés kidolgozásának előkészítéséhez. A büdzsé felhasználóinak elküldte a költségvetési rendszerről szóló törvény 35. cikkével összhangban az utasítást, amelynek alapján szeptember elsejéig el kell készíteniük a jövő évi pénzügyi tervüket, valamint a 2022-re és 2023-ra vonatkozó előrejelzéseik javaslatát. A kabinet az idei makrogazdasági keretet is ismertette velük.

A kormány a jegybankkal együtt számos gazdasági intézkedést fogadott el a termelési kapacitás, a lakosság életszínvonalának megőrzése, valamint a likviditás biztosítása érdekében, azonban ezek az intézkedések valószínűleg nem akadályozzák meg a recessziót, de jelentősen segítik a koronavírus utáni gyorsabb gazdasági fellendülést. Noha a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatását becslések szerint nehéz pontosan meghatározni, mivel a világjárvány pontos időtartama és nagysága nem ismert, különféle alternatívákkal szimulált gazdasági tendenciák forgatókönyvei alapján fel lehet becsülni. Legvalószínűbb, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai a második negyedévben mutatkoznak legjobban, a második félévben mérsékelt fellendülés várható. Az idei gazdasági növekedés a tervezett 4 százalék helyett -1,8-ra csökken. A lakosságot és a gazdaságot támogató intézkedések hiányában a GDP csökkenni fog, körülbelül 5 százalék lesz a harmadik és negyedik negyedévi gazdasági intézkedéseknek köszönhetően. Az infláció az év végéig várhatóan alacsony és stabil marad.

A világgazdasághoz hasonlóan Szerbia a koronavírus-járvány miatti bizonytalanságok miatt jövőre is kockázatokkal néz szembe. A tervezett GDP-növekedés 6 százalék, az inflációs nyomás és a pénzhígulás alacsony marad, és közelebb kerül a céltól való megengedett eltérés alsó határához.

Az utasítás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a romló járványügyi tényezők miatt nem korrigálják a költségvetési felhasználók bevételeit és kiadásait, valamint az állam azon kötelezettségét, hogy elsősorban az egészség és az emberek életének megőrzésével kapcsolatos költségeket finanszírozza. Meghatározták, mekkorák lesznek az átutalások a Köztársaság Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási, valamint az Egészségbiztosítási Alapba. A nyugdíjakra jövőre 162,5 milliárd dinárt utalnak át a nyugdíjbiztosítónak, a szakminisztérium 162,24 milliárd dinárral járul hozzá. A vallási közösségek 260 millió dinárra számíthatnak. Az Egészségbiztosítási Alapnak 42,9 milliárd dinárt folyósítanak a költségvetésből, a pénzügyminisztérium ebből 31,9 milliárd dinárt fedez. A katonai biztosítottak társadalombiztosítási alapját átcsoportosítják, 440 millió dinárt a Védelmi Minisztérium utal át a katonai nyugdíjasok lakhatási költségeire.

A jövő évi nyugdíj-összehangolás viszont kimaradt az utasításból.

Az államelnök és a jelenlegi pénzügyminiszter is többször megismételte, hogy módosítják a svájci összehangolást a nagyobb nyugdíjak érdekében. Az a cél, hogy 2025-re az átlagellátmány 440 euró legyen, kétszer annyi, mint a mostani.  Egyikük sem árulta el, mikor és hogyan módosítják a képletet. A kérdésről állást foglalt a Költségvetési Tanács, elemzését július 20-án tette közzé, amely magában foglalja a jövő évre javasolt megoldásait is.

– A 2021-ben nyugdíjakat a (módosított) svájci képletnek megfelelően kell indexálni. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjak az államháztartás legnagyobb kiadásai, úgy tűnik, hogy a jelenlegi válságban a jelentős megtakarítások elérésének jó módja a járandóság és a fizetések befagyasztása. Úgy gondoljuk azonban, hogy a nyugdíjak esetében ezt nem szabad megtenni. Nevezetesen, 2016 óta a kormány diszkrecionális döntéseivel szabályozta a nyugdíjak éves növekedését, és ezzel a helyes gyakorlat minden példájával ellentétben eltörölte a kiszámíthatóságot és szabályszerűséget, amelyen a nyugdíjrendszer alapult. 2019-ben végül elfogadták a svájci képletet, amely egyértelműen meghatározza a nyugdíjak mozgását, és helyreállította ezt Szerbia nyugdíjrendszerében. A svájci formula elfogadott változata azonban hiányos, ez a válság idején jelentkezik. Úgy gondoljuk, rendkívül fontos, hogy a kormány bizonyítsa következetességét a svájci képlet alkalmazásában, és egy év után ne szüneteltesse. A módosított svájci képlettel jövőre a nyugdíjak 3 százalékkal növekedhetnek, ami nem veszélyezteti a költségvetést. Az európai nyugdíjrendszerek egyik fontos eredménye, hogy a nyugdíjakat objektív gazdasági paraméterek alapján, és nem a kormány döntése alapján növelik. Ezt az elvet Szerbiában az elmúlt években elhagyták, és csak 2019-ben, a svájci képlet elfogadásával, nagy nehézségekkel állították helyre. A jelenlegi gazdasági válság azonban felveti a kérdést a nyugdíjak kifizetésének fenntartható szintjéről 2021-ben. A normál gazdasági növekedés éveiben a svájci formula gazdaságilag jó eredményt ad, de a válság idején túl egyszerű ahhoz, hogy elég jó eszköz legyen a nyugdíjemelés megfelelő százalékának meghatározására. Ez a probléma azonban szisztematikusan viszonylag könnyen megoldható. A svájci képlet kisebb módosításával biztosítható, hogy a nyugdíjak növekedése válsághelyzetben némileg lassabb legyen, a magas gazdasági növekedés időszakában pedig gyorsabb. Pontosan ez az a változat, amelyet a Költségvetési Tanács 2019-ben javasolt. Ebben az esetben ez azt jelentené, hogy a nyugdíjakat 2021-ben az infláció 75 százalékával és az átlagbér-növekedés 25 százalékával emeljék, ami kb. 3 százalékos kiigazítást jelentene. Fontos, hogy ez a kérdés rendszerszerű, objektív és kiszámítható keretben maradjon, és a költségvetés elkészítésekor ne legyen a kormány ad hoc döntésének tárgya.

A következő kérdés, hogy gazdasági szempontból miként érhető el legjobban a szükséges költségvetési kiigazítás 2021-ben. Azok a kiadások, amelyek fenntarthatatlanul növekedtek 2020-ban, nem állami beruházások, hanem a közszféra bérei és (kisebb mértékben) a nyugdíjak. A válság kezdete előtt, 2019 végén az állam csaknem 10 százalékkal növelte alkalmazottainak fizetését, ami túlzott lenne az idénre tervezett 4 százalékos GDP-növekedéssel is.

A Költségvetési Tanács javasolja, hogy az év végéig fejezzék be és hajtsák végre a svájci formula frissítését, hogy a gazdaság állapotától függően hosszú távon pénzügyi szempontból fenntartható legyen és hasonló hatást gyakoroljon az államháztartásra. A továbbfejlesztett svájci képlet előnye a gazdasági folyamatok szorosabb nyomon követése, amely a válság idején támogatja a költségvetési stabilitást, vagyis megfelel a társadalmi elvárásoknak, a nagyobb nyugdíjkorrekciónak a gyors gazdasági növekedés időszakában is – olvasható a Költségvetési Tanács elemzésében.

TAKÁCS Magda