Lehet, hogy országosan is a versbeli Béka Berci csapdájába kerültünk, aki, mint óvodáskorunkban tanultuk, „korán örült, vigadott”, mert a gólya a csőrével csak rabul ejtette. Valahogy így állhatunk mi a koronavírussal. Alig lazítottak egy kicsit a szigorú szabályokon, és próbálták kedvezővé tenni a fertőződési statisztikákat, ami több szempontból is fontosnak látszott, de leginkább a június 21-ére kitűzött választások indokolták, a múlt héten újabb aggasztó hírek jelentek meg a sajtóban arról, hogy ismét emelkedik a fertőzöttek száma, újabb gócpontok jelentek meg, sőt, az éppen megnyitott oktatási intézményekben is felütötte a fejét a vírus.

A járványügyi szakemberek egyre több beletörődéssel figyelmeztetnek arra, hogy továbbra is be kell(ene) tartani a szükséges óvintézkedéseket, ám az intelmeknek nem sok foganatja van. Maga az államfő nem kis cinizmussal meg is jegyezte: „azok, akik nemrég még lábasokkal doboltak a kijárási tilalom megszüntetéséért, most újra bevezetnék.” Igaz, szerinte nem a járvány miatt, hanem mert „félnek a választási mérkőzéstől”. A kutya bizonyára itt lehet elásva. Kérdés, hogy valójában kinek a sürgősebb. Mindenesetre a múlt hét derekán némelyest szigorítottak a tömeges összejövetelek feltételein, de az óvodai intézkedéseken is.

Óvodában, iskolában, kollégiumokban is

Az oktatási intézmények közül Szerbiában elsőként az óvodákban és napközikben kezdték meg a gyermekek fogadását. Szigorú feltételek mellett ugyan, és csak azok a szülők vihették be gyermekeiket, akik közül mindkettő igazoltan köteles bejárni a munkahelyére. Igény esetén, hasonló feltételekkel az iskolai napközik is működni kezdhettek.

Az enyhítés első napjaiban világossá vált viszont, hogy bármennyire betartják az egészségvédelmi szabályokat, a fertőzés csak bekerülhet, és be is kerül némelyik intézménybe. Így már az óvodanyitás első napjaiban hírek érkeztek arról, hogy fertőzötteket azonosítottak a főváros néhány intézményében, de más szerbiai városok napközijeiben is, pedig a védekezés szabályai sokrétűek, és bizonyára szigorúan be is tartották őket. Némely óvodában még a mai nap is úgynevezett „zsilipes” beléptetés van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a lázmérést, fertőtlenítés követően a bent lévő gyermekek még közvetve sem érintkezhetnek idegennel.

A nyolcadikos diákok március óta június első napjaiban léphettek be újra az iskolába. Először egyenként, hogy átvegyék a próbazáróvizsga anyanyelvi és vegyes összetételű feladatlapjait, amelyeket otthon kellett kidolgozniuk, majd másnap mindannyian, hogy kitöltsék a zárthelyi matematika-próbaérettségit, egyúttal közvetlenül megtapasztalják a valódi záróvizsga körülményeit.

Ezt követően felkészítő órákat szervezhettek nekik az iskolák, és lehetővé kellett tenniük, hogy javíthassanak a távoktatásban szerzett osztályzataikon.

Röviddel az után, hogy résnyire ugyan, de kinyíltak az iskolák kapui, megjelentek az első aggasztó hírek. Elsőként szintén Belgrád egyes iskoláiban bukkant fel a fertőzés a diákok körében, de más városok is szóba kerültek. Az újvidéki Egészségügyi Iskola igazgatója rémhírterjesztés miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

Az egyetemek jó része úgy döntött, hogy a júniusi vizsgaidőszakot megtartják, így meg kellett nyitni a kollégiumok egy részét. A körülmények nagyjából hasonlók. A dolog kimenetele szintén. Június 8-án regisztrálták az első fertőzéseket Belgrádban, ahova mintegy 17 ezer hallgató tért vissza. A fertőzöttekkel kapcsolatba került több tucat hallgatót az intézményen belül elkülönítették, nyilatkozta dr. Mila Paunić, az egyetemista poliklinika epidemiológusa. – A kollégiumok népes közösségek, a fiatalok intenzív kapcsolatban állnak egymással, a kollégiumi szobák kicsik, és mindig fennáll a fertőzés továbbterjedésének veszélye – hangsúlyozta.

A nagy közösségi ünnepek mellett az újraindított üzemek is könnyen gócponttá válhatnak, vélik a szakemberek. Így például a muzulmán bajram kezdetekor számos megbetegedést észleltek Novi Pazar környékén, de több vállalatból (újabban vajdaságiból) is érkeztek nyugtalanító hírek. Ráadásul egyes félhivatalos hírek szerint jelentősen csökkent a tesztelések száma, ezzel szemben a felderített fertőzések napi száma olykor a három számjegyűhöz közelít.

Minden a gyermekekért!?

Ilyen körülmények között várjuk (vagy sem) június 21-ét, a választások napját. A kampány az elmúlt időszakban minden korábbinál célratörőbb volt. Kicsit a „most vagy soha” érzése fogta el az embert, amikor a kisebb-nagyobb „kedveskedés”, a durva listázás, a csomagokkal, ígéretekkel, zsarolással tűzdelt toborzás, a minden kommunikációs eszközt kihasználó meggyőzési igyekezet sutba vágta a legszigorúbb járványügyi szabályokat is.

Mint azt többször leírtuk, az idei kampány kellően el nem ítélhető módon a gyerekeket célozta meg. Ezt nemcsak az államfő botrányt kavaró és valahogy leállított kampányvideója igazolja, de az is, hogy hirtelenjében számos játszóteret telepítettek országszerte. Persze az iskolákat sem kerülte el a kampány. Az egyik kiemelt helyszín például a tavaly „megmentett” óbecsei Petőfi Sándor iskola volt. Az eseményt az eszméletlen mennyiségben odairányított hazai és anyaországi támogatások okán a fő istápoló remélt „választási győzelmének” egyik zálogaként mutatták be a meghívott sajtó tudósítói.

Persze minden a gyermekekért történik. Még az is, hogy vasárnap – az illő tapintat és a józan elővigyázatosság dacára – a péterrévei óvodák mindegyikén át fog gázolni a szavazókörök száz és száz polgára, ugyanis mindegyik óvodaépületben szavazóhely van – de sok más helységben is hasonló a helyzet.

BERETKA Ferenc