Nem lesz zavartalan a tanév vége

Megérkezett! Péntek hajnalban immár a vajdasági, ráadásul nyugodtnak hitt falusi iskolákba is befutott az ominózus e-mail. Nem is akárkitől, egy magát RÉMÁLOMNAK (Nightmare) nevező feladótól: „Az iskola területén sok bomba van elhelyezve.”

Ebben az egyszerű bővített mondatban benne van a lényeg, ami immár huzamosabb ideje lázban tartja nemcsak az iskolákat, hanem idestova az egész országot, és lassan sikerül megbénítania azokat az elhárítási kapacitásokat, amelyek felkészültek, jogosak és kötelesek ezzel foglalkozni.

Arról nem is beszélve, hogy romba dönti a tanév zavartalan befejezésének halvány reményét, amelyben még a járvány visszahúzódása után joggal hittünk. Ma már annyi helyen kell intézkedni, hogy ez hosszabb-rövidebb időre lehetetlenné teszi a tanítást.

Érkeztek hírek arról, hogy több tucat fővárosi iskola hosszabb-rövidebb időre áttért a járványidőszakból fennmaradt harmadik (vörös), azaz teljes egészében online oktatási modellre. Nyilván ez vár a vajdasági iskolák egy részére is, hiszen pénteken, amikor pl. az óbecsei iskolákat kellett kiüríteni, annyit mondtak a terrorelhárítás képviselői, hogy az átvizsgálásokra rámehet az egész hétvége. Ha addig újabb fenyegetések nem érkeznek.

De minden jel szerint érkezni fognak még, hiszen a RÉMÁLOM „művésznéven” futó bejelentő a jelek szerint pontos és eléggé kiterjedt címlistával rendelkezik, amihez nem túl nehéz hozzájutnia bárkinek, hiszen az intézmények kötelesek saját honlapot működtetni, és közzé kell tenniük az elérhetőségeiket. De különféle kiadók, vállalkozások, szervezetek, hatóságok stb. is számos címlistát készítettek saját vagy piaci szükségletekre, amelyek szintén széles körben hozzáférhetők.

A fenyegetések különféle külföldi címekről érkeznek (az óbecseieknek pl. Oroszországból), de hozzáértők szerint ebből még nehéz bármire is következtetni.

De voltak naivabb próbálkozások is, például Nišben négy fiatalkorú gimnazista mobiltelefonon küldött fenyegető üzenetet az alma materbe. Őket – a „Rémálom” (Nightmare) fedőnevűvel ellentétben – gyorsan azonosította a rendőrség, sőt a bűnvádi felelősségre vonást sem fogják elkerülni.

Az „indoklás”

Pedig ők csupán „érdekesnek” tartották a dolgot, hiszen az utóbbi időben országszerte bombariadók vannak, nem gondolták, hogy ez akkora bűn.

A Nightmare álnéven fenyegetőző egyén, csoport, szervezet vagy tudja ördög, micsoda, ezzel szemben világmegváltó szándékában meglehetősen romboló, de a huszonegyedik században korántsem egyedülálló „igazolást” fűzött a fenyegetéséhez. Engedelmükkel itt most teljes egészében megosztjuk Önökkel:

„Gyűlöljük az emberi társadalmat, és utálunk annak részei lenni! Gyűlöljük az emberi élet értelmetlenségét! Pont ezt az életet utáljuk! Csak egyetlen módját látjuk annak, ami ezt igazolja: semmisíts meg minél több emberi komposztrészecskét. Ez az egyetlen helyes és értékes dolog, amit mindannyian megtehetünk az életben, az egyetlen mód, amit igazolni tudunk, az egyetlen mód, amivel jobb hellyé tehetjük a világot. Az emberi túlélés és önfejlesztés útja rossz, zsákutcába vezet, minden más, minden igazán élő pusztulását okozza.

Fejlődés! Értsd meg végre a valódi jelentőségedet és helyedet ezen a világon! Értsd meg, hogy te itt felesleges vagy, genetikai szemét vagy, aminek nem szabadna itt lennie, szemét, ami egy evolúciós hiba eredményeként, véletlenül jött létre, szemét, amit meg kell semmisíteni.”

Nézzék el a jegyzetírónak, ha a fenti apokaliptikus mondatokat nehezen tudja az „iskolákban elhelyezett tömérdek bombával” összefüggésben értelmezni, hacsak javíthatatlan irodalom szakosként nem kezd el metaforákban gondolkodni. Azonban sem a konkrét fenyegetés ténye, sem az ingatag körülményrendszer, amelyben élnünk kell, nem engedi meg az elvonatkoztatást, így akaratlanul is komolyan kell vennünk a jelek szerint (egyelőre) minden alapot nélkülöző fenyegetéseket. Elég viszont, ha valamelyik helyszínen felrobban egy egyenirányító adapter (ilyenből tömegével van minden iskolában), a helyzet máris új dimenziót kap.

Hivatalos álláspontok

Bár a közvélemény nagy részének meggyőződése szerint hazai körökben kellene keresni az elkövetőket (a nova.rs portál szerint Szerbia főfelügyelői mindent tudnak, még azt is, hogy ki áll a bombákról szóló hamis bejelentések mögött), a hivatalos álláspontok egyelőre másról szólnak.

Ana Brnabić szerb miniszterelnök úgy értékelte, hogy a szerbiai bombariadók a Szerbiára nehezedő külföldi nyomás eszközei az Oroszországgal szembeni szankciók elmulasztása miatt.

A szerb belügyminiszter szerint: “Céljuk, hogy nyomást gyakoroljanak Szerbiára, hogy hagyja abba a független politika folytatását, és nyomás alatt és félelemben hozzon döntéseket.”

– Nyilvánvalóan ez valakinek a vágya, hogy pánikot keltsen, és valamilyen pszichológiai háborút vívjon, mert nincs annyi szabotázsellenes csapat, és nyilvánvaló, hogy kimerülünk – magyarázta Branko Ružić tanügyminiszter, és hozzátette, hogy ez egy újabb kihívás, amellyel ugyanúgy meg kell küzdenünk, mint a járvánnyal.

A fentebb idézett apokaliptikus indoklásra utalva Ružić kijelentette: „Nem tudom belátni, miféle szörnyeteg lehet az, aki így küzd valamilyen, szerinte legitim politikai célokért. A gyerekek nem lehetnek a politika célpontjai, és fontosnak tartom, hogy azok, akik általános veszélyt jelentenek és terrorizmussal fenyegetőznek, mielőbb bíróság elé kerüljenek.“

De amíg ez (meg számos egyéb dolog) meg nem történik, minden bizonnyal lesz még részünk izgalmakban.

BERETKA Ferenc