Már Óbecsén is járhatnak a gyerekek Waldorf szemléletű napközibe

Vajdaságban negyedikként Óbecsén nyitja meg kapuit a legújabb Waldorf-intézmény, egy családi napközi. Vajdaságon kívül Szerbiában csak Belgrádban és környékén van Waldorf-iskola, illetve -óvoda.

2026-ban épp 100 éves a magyar Waldorf-mozgalom, ugyanis Magyarországon az első Waldorf-iskola 1926 szeptemberében kezdte meg működését Budán, de a legelső 1919. szeptember 7-én Stuttgartban nyílt meg, melynek pedagógiai alapjait Rudolf Steiner az 1906-tól kezdődő előadás-sorozatában fejtette ki.

Vajdaságban 2022 szeptemberében négy családdal indult meg a Tündérkert Waldorf szellemiségű családi napközi Martonoson, majd 2023 szeptemberétől átköltöztek Magyarkanizsára, ahova jelenleg 6 család gyermeke jár. 2024. szeptember 1-jétől működik a Fénysugár Vajdasági Waldorf Iskolakezdeményezés Martonoson, a 2024 óta létező szabadkai Fészek Waldorf szemléletű családi napköziben pedig várólista van.

A Waldorf-iskolák szülői és/vagy pedagógusi kezdeményezésre jönnek létre, ennek köszönhetően augusztus 31-én Óbecsén is indul óvoda, melynek létrejötte felett az óbecsei Bátori Szilvia bábáskodik, aki a zágrábi székhelyű IWP – Institut za waldorfsku pedagogiju (Waldorf Pedagógiai Intézet) hároméves belgrádi kihelyezett képzésének hallgatójaként szerezte meg ehhez a jogot. „A Sreta Glavaški utcában kaptunk erre a célra egy házat. Egyelőre csak magyar szülők érdeklődnek és jelentkeznek, de örömmel fogadnánk szerb gyerekeket is egy vegyes csoportba, Szabadkán ugyanis remekül bevált a többnyelvűség. Legfeljebb 14 gyerek lenne a csoportban, akikkel ketten foglalkoznánk” – mondja Szilvia.

Óbecsén vegyes életkorú csoport lesz, kétéves kortól fogadnak gyerekeket, akik 7 és 15 óra között tartózkodnak az óvodában. A Waldorf-pedagógia sarkalatos pontja az egészséges táplálkozás: a gyerekek reggelit és uzsonnát kapnak, ami szezonális gyümölcs, leginkább alma, valamint egy húsmentes ebédet, ami levesből, valamint zöldségből, gyümölcsből és gabonából készült főtt ételből áll.

Az intézményeket a szülői hozzájárulások éltetik, ezek nélkül nem tudna működni. Fontos szempont azonban, hogy a testvériesség megjelenhessen ezen a területen, így ki-ki a maga büdzséjéhez mérten vállal felelősséget az intézmény működéséért.

A Waldorf-óvodapedagógia a gyermekben működő természetes erőket támogatja úgy, hogy a gyermek azokat szabadon tudja alkalmazni, fejleszteni. Ez meleg, szeretetteljes légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő környezetet, fejleszti a gyermek testét, lelkét és szellemét, egyben kizárja az erőszakos befolyásokat.

„Nagyon sokat leszünk kint a természetben, egészen addig, ameddig az időjárás ezt megengedi. De télen is legalább másfél órát kint fogunk tartózkodni az időnek megfelelő öltözetben. Csak természetes anyagú dolgokkal játszanak majd a gyerekek, azaz fa, fém, gyapjú, pamut, selyem lesz a kezük között, és a kézműves-foglalkozásokon is ilyen anyagokat használunk, például méhviaszgyurmát és méhviaszkrétát. Minden tevékenységnek megvan a napja, hétfőn például a festés van felkínálva, kedden a gyurmázás, szerdán a rajzolás, csütörtökön a konyhai feladatok (ilyenkor például cipócskát vagy salátát készítenek az ovisok), pénteken pedig a nemezelés. A mesebábozások során arc nélküli babákat használunk, hogy a gyermekek maguk éljék át a babák pillanatnyi lelkiállapotát, a mesék közül pedig magyar népmeséket és eredeti Grimm-meséket mondunk nekik” – számol be a Waldorf-óvodai életről Szilvia.

Ő jelenleg Belgrádban a második évet végezte el az IWP-n. A Vajdasági Waldorf Közösség szervezői a tervek szerint a budapesti ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar által szervezett Waldorf-osztálytanító képzést is el fogják hozni Szabadkára, így a vajdasági pedagógusoknak remek alkalma nyílik, hogy helyben az anyanyelvükön tanulhassák a Waldorf-pedagógiát. Bár a szerbiai oktatásügyi alaptörvényben az szerepel, hogy támogatja a steineri pedagógiát, részletesebb jogszabályok még nincsenek ezzel kapcsolatban – a Waldorf Tanári Kollégiuma azon is dolgozik, hogy ez megváltozhasson.

F. R.