Nemcsak a gyermek születését, hanem az ingatlanvásárlást is támogatja az állam

Jelentősen nőtt a támogatás az elsőszülött gyermek után, de az eddigiekhez képest több pénzt kapnak a második és harmadik gyermeket vállaló családok is. A köztársasági támogatás növekedéséről az év vége előtt döntött a parlament, módosult a gyermekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvény. A legnagyobb újdonságnak az számít, hogy 2022. január elsejétől a gyermekük születése utáni egy évben (nem feltétlenül az első gyermek születése után) az édesanyák ingatlanvásárlásra, illetve házépítés támogatására is pályázhatnak majd. Hogy mennyi pénzt lehet igényelni, és hogyan, egyelőre még nem tudni. A támogatási rendszerről Beretka Katinka jogásszal beszélgettünk.

A gyermekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvényről már sokat beszéltünk, de az utóbbi években főként negatív kontextusban. Mi változik most?

– A gyermekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvény első változatát már 2017-ben meghozták, és azóta többször is módosították, illetve maga az alkotmánybíróság is vizsgálta, és alkotmányellenesnek nyilvánította bizonyos rendelkezéseit. Ez a törvény egy napi szinten a közvélemény előtt lebegő törvény. A legutóbbi módosítása sok újdonságot nem tartalmaz, hiszen ezek már létező támogatások voltak, csak a támogatás összege növekszik. Ami viszont teljesen új momentum, az a lakástámogatásra vonatkozó döntés. Fontos megemlíteni, hogy csak az édesanyának jár az ingatlanvásárlási vagy építési támogatás, és csak az édesanya halála esetén tudja az édesapa ezt a jogosultságot igénybe venni. Míg például a családi pótlék esetében az apuka több esetben is „beugorhat” az édesanya helyett jogosultként.

Meglehetősen keveset tudunk a részletekről. Mikorra várható, hogy a nyilvánosság elé kerülnek a pályázási feltételeken kívül a pályázható összegek is?

– Amit tudunk, hogy a január elseje után született gyermekek után megvalósíthatja az édesanya a jogot, érvényesítheti az igényét, azonban a kormánynak kell szabályoznia a rendszert, ami várhatóan nem most fog történni. Érdekes kérdés, hogy mennyire fog ebbe a rendszerbe beleszólni a közelgő választás. A kormánynak kötelessége szabályozni a részleteket, azonban ha ezt nem teszi meg záros határidőn belül, akkor belekerülünk a kampányidőszakba, és akkor kérdés, hogy mennyire fognak ezzel foglalkozni, mennyire lesz ez része a kampánynak. Ha az lesz, akkor várható döntés a részletekről, ha nem, akkor ki tudja. A törvény ugyanis nem pontosítja, hogy a kormány milyen határidőn belül köteles ezeket a szabályzatokat kidolgozni, pedig általában egyébként a törvényekben szokták rögzíteni, hogy például 6 hónapon belül ki kell dolgozni a részleteket, a szabályzatot, de ez most kimaradt.  Azt viszont tudjuk, hogy a hatalmi szervek képviselői fogják alkotni a bizottságot, amely kidolgozza majd ezt. Az egész elbírálási rendszer a végrehajtó hatalomnak lesz alárendelve, és ha a bizottság nem alakul meg a választásokig, akkor a szabályzat kidolgozása elhúzódik egészen az új kormány felállásáig, illetve addig, amíg a megválasztott hatalom ki nem nevezi a bizottsági tagokat.

A mostani információk szerint jogászként hogyan látja, mennyire lehet majd visszaélni ezzel a támogatással?

– A törvényben szintén rögzítették, hogy az így támogatott ingatlant öt évig nem lehet elidegeníteni, sem eladni, sem elajándékozni, kivéve, ha erre külön engedélyt kapnak, annak függvényében, hogy ez mennyire sértené a gyermek szociális helyzetét. Például nincs a törvényben olyan rendelkezés, hogy ebben a házban lakni is kell, de lehet, hogy a kormány ezt idővel majd hozzáteszi feltételként. Ami még érdekes, hogy ez az anyuka külön vagyona, tehát ha válásra kerül sor, akkor ezt ő viszi magával, az így szerzett ingatlan nem képezheti a vagyonelosztás tárgyát. Azt, hogy mennyire lehet esetleg visszaélni vele, mindig a gyakorlat dönti el. A törvény nem rendelkezik azokról az esetekről, hogy például mi történik akkor, hogy ha az édesanya nem tud rendelkezni a vagyonával, akár betegség, cselekvőképtelenség esetén. Vannak tehát hiányosságok, amelyeket bizonyára javítanak majd. Azt viszont ki kell mondani, hogy rengeteg visszaélésnek elejét vették azzal, hogy az ingatlant külön vagyonként kezelik. Azzal kapcsolatban, hogy a külföldi állampolgárok számára is lehetővé teszik a pályázást, amennyiben Szerbiában szültek, felmerülhetnek kérdések, hogy az esetleg lehetővé teszi a külföldi befektetők számára is a pályázást, én viszont úgy gondolom, hogy itt inkább a volt jugoszláv tagállamok állampolgárainak próbálnak kedvezni, és ezt egy elfogadható nemzetpolitikának tartom, ahogy Magyarország is támogatja a határon kívüli magyarokat, úgy ez is jó támogatási rendszer lehet.

Hogyan látja, a gyakorlatban mennyire élnek majd a támogatás lehetőségével az édesanyák?

– A gyakorlat fogja megmutatni azt is, hogy mennyire fedi majd le a támogatás a valós költségeket. Az nagyon ritka, hogy egy személy önállóan meg tudjon venni vagy fel tudjon építeni egy lakást vagy házat. Ez egy többszereplős történet. Az biztos, hogy előtérbe hozza a nők anyagi függetlenedését, ami általában nem téma – vagy csak nagyon ritkán az – Szerbiában. Most az anyák anyagi függetlenségéről is elkezdenek beszélni, ami egy jó dolog. Szerbia egy elég erősen patriarchális társadalom, ahol ez nem szokott a közbeszéd tárgya lenni. Az már más kérdés, hogy mennyire lesznek meg a feltételei az anyukának, hogy a férjétől függetlenül képes legyen felépíteni vagy venni egy lakást. Valójában tulajdonképpen a családot támogatják, mert egyedül megvalósítani mindezt szinte lehetetlen. Az látszik, hogy Szerbia igyekszik minél több fronton megnyitni a nők jogainak a kérdését. Néhány éve a büntető törvénykönyvben voltak változások a családon belüli erőszak kezelését illetően. Itt is látjuk, hogy a gyakorlat nem feltétlenül tudta követni a jogszabályt, de reméljük, hogy itt pozitívabbak lesznek a tapasztalatok.

Háromszázezer dinár az elsőszülött után

  1. január elsejétől minden elsőszülött gyermek után 300 000 dináros egyszeri támogatást fizet majd az állam az új törvény értelmében. A kérvényt a saját önkormányzatunknál kell majd átadni.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy egy év alatt Szerbiában a megszületett gyermekek fele elsőszülött, ami mintegy 28-30 ezer gyermeket jelent évente. Ez azt jelenti, hogy az államnak mintegy 9 milliárd dinárt kell biztosítania évente erre a célra.

Tatjana Macura, a Mame su zakon egyesület képviselője üdvözöl minden kezdeményezést, de továbbra is azt vallja, hogy a szerb állam a bruttó hazai össztermék még nagyobb hányadát kellene hogy családtámogatásra fordítsa, amennyiben eredményt szeretne látni, különösen, ha a többedik gyermek támogatásáról van szó.

A miniszterek elé került még egy nagy változás, ami arra vonatkozik, hogy az állam támogatná az édesanyákat a lakásépítésben, illetve vásárlásban is a gyermek megszületését követően. Itt minden esetben az édesanyát írnák be tulajdonosként. A támogatásra jogosultak lennének azok az édesanyák, akiknek állampolgárságuk, illetve tartózkodási engedélyük van Szerbiában, de azok is, akik külföldi állampolgársággal rendelkeznek, de legalább egy gyermekük Szerbiában született. Fontos kiemelni, hogy a házasság nem feltétele annak, hogy valaki megkaphassa ezt a lakhatási támogatást.  A törvény értelmében a megvásárolt ingatlant öt évig nem adhatnák el, és csak azok igényelhetik majd a támogatást, akiknek a gyermeke (nem feltétlenül az első) legfeljebb egy évvel ezelőtt született.

A kormány szerint ez a támogatás nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a frissen alapított családok az itthon maradás mellett döntsenek.

Százezer dinár a második és harmadik gyermek után

Az egyszeri százezer dinár mellett a második baba után két évig havi 10 641 dináros anyagi támogatás jár a szülőknek, a harmadik gyerek után pedig havi 12 769 dinárt kap a család tíz éven keresztül. A negyedik gyermek után 10 éven keresztül havi 19 154 dinár jár.

TÓMÓ Margaréta