Felemás fogadtatás  

Többszöri halasztás és megannyi vita után továbbra is bizonytalan az állami érettségi sorsa. Mint ismeretes, ennek a vizsgatípusnak a középiskolai tanulmányok lezárását kellene jelentenie, egyúttal pedig az egyetemi felvételi vizsgát lenne hivatott kiváltani. 2020-ban volt az első próbatesztelés, amelyet 4500 fős mintán végeztek, és katasztrofális eredménnyel zárult, majd tavaly az 52.000 végzős középiskolás valamivel jobb eredményt ért ugyan el, de az átlagpontszám ezen a próbán sem, vagy csak alig érte el az 50%-ot.

Idén a hároméves középiskolák végzőseinek már „élesben” kell(ene) érettségi vizsgát tenniük, jövőre pedig a négyéves középiskolák ballagóira vár általános, művészeti vagy szakérettségi vizsga.

Egyelőre úgy néz ki, hogy május 31. és június 2. között a gimnáziumok és négy évfolyamos középiskolák harmadikos tanulói újabb általános, szakmai és művészeti próbaérettségit tesznek.

Az érintettek és a közvélemény jelentős része felemás érzésekkel viszonyul az állami érettségi kérdéséhez. A diákok többsége érthető okokból ellenzi, a tanárok mindössze egyharmada tartja elfogadhatónak, és csak 7,7%-a gondolja úgy, hogy a diákok és a szülők is felkészültek az állami érettségi vizsga bevezetésére – legalábbis ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a Pedagógiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, dr. Jelena Stevanović végzett.

Az egyetemi karok jelentős része fenntartásokkal viszonyul a felvételi vizsga kiváltásához. Több kar bejelentette, hogy az állami érettségi mellett ragaszkodik a saját felméréséhez is.

Az oktatásügyi miniszter a múlt héten egyeztetésre hívta a Belgrádi Egyetem karainak dékánjait.

A középiskolás diákok egyik szervezete petíciót nyújtott be a minisztériumhoz, majd képviselői megbeszélést tartottak Branko Ružić miniszterrel, míg a diákok egy csoportja tiltakozó megmozdulást szervezett a fővárosban.

Kiegészítő tudásfelmérő: igen, nem

A fővárosi egyetem rektori kollégiumának kibővített ülése még januárban megfogalmazta és megküldte az oktatásügyi hatóságnak egységes álláspontját, mely szerint „az állami érettségi nem lehet egyetlen feltétele a felsőoktatási intézményekbe való iratkozásnak, és az érettségivel párhuzamosan felvételi vizsgákat is kell tartani”. Az egyetemi karok vezetői ugyanis tartanak attól, hogy gondok lehetnek a gólyák újabb nemzedékének tudásával: „Ragaszkodunk az autonómiánkhoz, amely a jelöltek kiválasztását is befolyásolja, nem engedhetjük meg, hogy a jobb tudású jelöltek rovására gyengébb tanulók iratkozzanak az egyetemre, ami felvételi vizsga nélkül megtörténhet.”

Branko Ružić február legvégén megbeszélésre hívta a karok vezetőit. Ezen kiderült, hogy a minisztérium rendíthetetlenül ragaszkodik eredeti álláspontjához, és nem hajlik az egyetemi karok követelésének tiszteletben tartására.

– Azok a karok, amelyek az állami érettségi mellett kiegészítő felmérést is szeretnének szervezni, megtehetik ugyan, de ez nem nevezhető felvételi vizsgának, legfeljebb tudás- és alkalmassági vizsgának – nyilatkozta a miniszter. – Ennek során nem tehetnek fel olyan kérdéseket, amelyek a középiskolai tananyag részét képezik, mivel ezeket az állami érettségi vizsga kérdései fogják „lefedni”.

Nem tudni, milyen ráhatások következtében, de időközben a Belgrádi Jogi Kar bejelentette: nem fognak külön kiegészítő felmérést tartani, majd ezt követően további három kar (az erdészeti, biológiai és földrajzi) is hasonló döntést hozott.

Nem akarunk érettségit!

Az I mi se pitamo (Kérdezzenek minket is!) néven ismert informális diákszervezet március 27-én petíciót adott át az Oktatásügyi Minisztériumban. A 25.000 érintett középiskolás által aláírt dokumentumban követelik, hogy a minisztérium álljon el a jelenlegi felfogásban elgondolt állami érettségi bevezetésétől.

Ugyanekkor a minisztérium épülete előtt belgrádi középiskolások egy csoportja tiltakozó megmozdulást tartott, amelyen a „Nem akarunk érettségit!” és a „Kérdezzenek minket is!” mondatokat skandálták.

Luka Babić, az egyesület elnöke rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta, hogy az állami érettségi megannyi részletét a mai napig homály fedi. Nem ismeretesek a szükséges ponthatárok, az érettségi vizsgával kapcsolatos információk elérhetetlenné váltak, mivel január 6-án lejárt az állami érettségi (nem kevés uniós pénzből támogatott) projektje, így a honlapjuk is leállt.

Április ötödikén Ružić miniszter fogadta az egyesület képviselőit. A megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény szerint a miniszter meggyőződése, hogy „az érettségit nem kényszerből vezetik be, és nem mehet annak a mintegy 66.000 középiskolás diáknak a rovására, akiknek szánták. Az esetleges meglepetések miatt ragaszkodom a párbeszédhez, az összes szereplő teljes körű tájékoztatásához és a zéró toleranciához.”

A középiskolások képviselői megértették a miniszter álláspontját, hogy meg kell találni a legjobb megoldást. „Azért vagyunk itt, hogy segítsünk Önnek, konstruktív részesei legyünk a párbeszédnek, és közösen megtaláljuk a lehető legjobb megoldást. Mi olyan gyerekek vagyunk, akik Szerbiában akarunk maradni!” – áll a kincstári optimizmussal jócskán átitatott közleményben.

Az állami érettségi mellett az egyetemi iratkozás feltételei is egyelőre bizonytalanok, azonban a felsőoktatásba bejutók szelekciója, de főleg az onnan kikerülő, és talán Szerbiában maradó diplomások tényleges szaktudása a szintén itt élő/maradó közösség számára korántsem közömbös.

BERETKA Ferenc