A Világbank a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését javasolja: 2030-ra 66,5 évre, később pedig akár 72 évre is. Elemzésük szerint Horvátországban 100 új nyugdíjasból 45 él a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségek valamelyikével, amit a nemzetközi intézmények a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából problémának látnak.
Kiszivárogtak a horvát nyugdíjreform részletei. A munkaügyi és nyugdíjrendszeri minisztérium a nyugdíjrendszer jelentős reformját készíti elő, amely állampolgárok ezreihez juttatja vissza elvesztett jövedelmük egy részét. Marin Piletić miniszter megerősítette, hogy a 70. életév betöltése után minden korengedményes öregségi nyugdíj után kirótt büntetést eltörörölnek, ami minden bizonnyal hozzájárul mindazok nyugdíjának a növekedéséhez, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba. (Jelenleg Horvátországban körülbelül 213 000 ember részesül korkedvezményes nyugdíjban, ebből körülbelül 176 000 hazai nyugdíj, míg 47 000 külföldi.) Az átlagos korengedményes nyugdíj 572 euró körül mozog. A korkedvezményes nyugdíjasoknak átlagosan 36 év szolgálati idejük van, ami még az összes nyugdíjas átlagos szolgálati idejénél is több, ami 31 és 32 év közötti. Ez az adat eloszlatja azt a széles körben elterjedt mítoszt, hogy a korkedvezményes nyugdíjasok rövidebb munkatapasztalattal rendelkeznek, mint mások. A 2001 és 2007 között nyugdíjba vonultakat akár 20,4 százalékos levonással is megbüntették. Később 9 százalékra mérsékelték a büntetést, 2009-ben azonban ismét 20,4 százalékra emelték.
A nyugdíjreform a büntetés eltörlése mellett további fontos változásokat is tartalmaz, ezek közé tartozik az állandó kiegészítés (ún. tizenharmadik nyugdíj) bevezetése. A gyermekenkénti szolgálati idő 6 hónapról 12 hónapra növekszik, a minimális nyugdíjat pedig 3 százalékkal korrigálják. Jelenleg Horvátországban a nyugdíjasok 26 százaléka (271 416 fő) él meg a legalacsonyabb, mindössze 395 eurós havi nyugdíjból.
A kormány 10 százalékkal emeli a rokkantnyugdíjakat, az újraszámítást visszamenőlegesen mintegy 160 000 esetben végzik el.
A nyugdíjbiztosítási törvény kidolgozásával foglalkozó munkacsoport az új harmonizációs képletről, az állandó nyugdíj-kiegészítésről, a hosszabb munkavégzés utáni kedvezőbb bónuszról és a dolgozó nyugdíjasok nagyobb jogosítványáról tárgyalt. A változások között szerepel az anyák szolgálati idejének 12 hónapra emelése minden gyermek után. Az anyák munkatapasztalatának növelése gyermekenként egy évre a nyugdíj összegének kiszámításához (nem a nyugdíjjogosultsági feltételekhez) járul hozzá, de demográfiai intézkedésként visszamenőleges alkalmazás nélkül.
A Nyugdíjas Szakszervezet javasolta, hogy ezt a jogot a jelenlegi nyugdíjasok kapják meg, de a szakminisztérium ezt elutasította. A 12 hónap szolgálati idő visszamenőleges elismerése azonban nem az egyetlen elutasított javaslat, mert elvetették a Független Horvát Szakszervezetek, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének és a Horvát Szakszervezetek Szövetségének javaslatát is a diákok nyugdíjas időszakának a bevezetésére.
A dolgozó nyugdíjasok esetében a teljes keresőképtelenség miatti rokkantsági nyugdíjban részesülőknek legfeljebb napi 3,5 órás foglalkoztatást biztosítanak. Bevezetik a 65. életév betöltése után a nyugdíjasok teljes munkaidős foglalkoztatásának lehetőségét is. A kézművesek 65 éves koruk betöltése után teljes nyugdíj mellett részmunkaidőben is dolgozhatnak. A nyugdíjszámításnál lehetőség lesz a szolgálati idő minden alapon történő beszámítására, nem csak a munkaviszony, vagy csak az egyéb jövedelem alapján. Megszűnik a rokkantnyugdíjasok, valamint a teljes keresőképtelenség miatt öregségi nyugdíjra áttértek ellenőrző vizsgálata is a jogosult kérelmére soron kívüli vizsgálat lehetőségével. Törlik a 2008. március 28. előtti élettársi kapcsolaton alapuló túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság megtagadásának feltételét, ily módon egy olyan házasságon kívüli kapcsolat is elismerésre kerül, amely korábban létezett és véget ért.
Az átlagnyugdíj 625 euróról a kormány mandátumának lejártáig 800 euróra (az átlagfizetéshez képest 50 százalékra) emelkedik. Az évenkénti szolgálati kompenzáció mértékéről minden évben a Horvát Köztársaság kormánya dönt.
A Horvát Nyugdíjas Szövetség követelései a következők: az átlagnyugdíj az átlagkereset 60 százaléka legyen, a korrekciós képlet a béremelési index és a megélhetési költségek növekedési indexének 100 százaléka (attól függően, hogy melyik nőtt kedvezőbben) és a büntető levonás eltörlése 65 éves kortól minden jelenlegi nyugdíjasra vonatkozzon visszamenőleges hatállyal.
TAKÁCS Magda összeállítása
