Félig tele van, vagy félig üres a poharunk?

A negyedik és nyolcadik évfolyamos tanulók képességeinek nemzetközi vizsgálata matematikából és természettudományokból

A nagy, nemzetközi tanulási teljesítményvizsgálatok közül a 2019-ben lebonyolított TIMSS-vizsgálat eredményeit 2020. december 8-án hozta nyilvánosságra az IEA. A frissen kinevezett szerbiai oktatási miniszter, Branko Ružić sajtótájékoztatón ismertette a szerbiai eredményeket, kiemelve, hogy a diákok „átlagon felül” teljesítettek a teszteken.

Statisztikai adatok interpretálásában a szerbiai kormány tagjai nagy tapasztalatra tettek szert a járvány kitörése óta, így nem csoda, hogy az új miniszter is alkalmazta a rugalmas értékelés jól bevált módszerét: a negyedikeseknél az 508 pontos szerbiai átlageredményt igen magasra értékelte a 475–550, átlagos/közepes képességpontok közötti sávban. El kell ismerni, hogy a miniszter azt is megjegyezte, hogy az előző, 2015 évi méréshez képest tízzel (10) csökkent a szerbiai negyedikesek pontjainak száma, de vigasztalónak tartotta, hogy a körülöttünk lévő országokhoz képest nem maradtunk le.

A 2011 és 2015 közötti időszakban Szerbia azok közé az országok közé tartozott, amelyeknél stagnált a teljesítmény értéke: nem romlott, de nem is javult. Ebben az időszakban az országok többségében a trend a javulás volt, s ez 2019-ben is elmondható a többségükről.

Miről szól a TIMSS?

A korábban ismertetett PISA-vizsgálatokkal összehasonlítva a TIMSS feszesebb keretek között mozog, ami a megcélzott oktatási (műveltségi) területeket illeti: a matematikában és a természettudományokban nyújtott teljesítményt méri és értékeli. A másik fontos különbség a két vizsgálat között, hogy a TIMSS hangsúlyosabban veszi figyelembe az országok helyi sajátosságait, a tanterveket, az ott tanított tananyagot, amikor a nagyjából 1000 tételből álló feladatbankját összeállítja. Mindkét mérés fontos adatokkal szolgál a résztvevő országok oktatási rendszereinek állapotáról, hiszen a diákok teljesítménye mellett információkat gyűjt azokról a háttértényezőkről is, amelyek legalább annyira lényegesek egy-egy társadalom viszonyainak a megítélésében, mint az ott élő gyerekek és fiatalok tanulási eredménye. Ezenkívül, ahogyan a neve is mondja (Trends In International Mathematics And Science Study), trendeket, folyamatokat és változásokat vizsgál, amelyeket az oktatás- és gazdaságpolitika is okosan felhasználhat a döntéshozatalban.

A TIMSS története

Az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) oktatáskutatással, mérés-értékeléssel foglalkozó nemzetközi tudományos társaság 1968-ban alakult meg – hivatalosan. Az UNESCO keretein belül az oktatással foglalkozó szakemberek már 1958-ban felismerték, hogy az oktatási rendszerek hatékony értékelése nem lehetséges a bemeneti és a kimeneti eredmények pontos ismerete nélkül. Szükség van tehát egy olyan nagymintás, nemzetközi mérésre, amelyből kinyerhetőek a szükséges mutatók. Az akkori kutatók úgy tekintettek a világra, mint egy óriási oktatási laboratóriumra, amelyben különböző társadalmak más-más oktatási rendszerei mintegy kikísérletezik a legjobb módszereket az ifjúságuk oktatására. Abból indultak ki, hogy ha széles körből gyűjtenek be adatokat, olyan változókat találnak, amelyek nem mutatkoznának meg az egyes oktatási rendszerek külön-külön vizsgálatánál.

A ma is működő TIMSS nemzetközi teljesítményvizsgálatot 1995-ben szervezték meg az IEA által korábban levezényelt két másik, hasonló nemzetközi mérés folytatásaként.

A negyedikesek és nyolcadikosok mérésével képet kaphatunk az oktatási ciklusok (alsósok – felsősök) teljesítményének alakulásáról, változásáról az idő folyamán. Emellett 2015 óta létezik a TIMSS-nek egy „haladó” változata, amely azokat a tanulókat célozza meg, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a STEM (science, technology, engineering, and mathematics – tudomány, technológia, matematika és mérnöki tudományok) területén.

Újabban kibővítették a tesztfeladatokat könnyebb” kérdésekkel is a negyedikesek számára. Ez a bővítés a különböző beiskolázási szabályozás miatt volt szükséges: előfordul, hogy egy-egy országban fiatalabb korban kezdik az első osztályt, vagy más eloszlásban tanulják például az olvasást, mint a többi ország tanulói, emiatt nem hasonlítható össze a gyerekek teljesítménye ugyanazokkal a feladatokkal. Lényegében pontosabb mérési eredményeket ad így a teszt a skála „gyengébbik” végén, hiszen fontos szempont, hogy a tesztfeladatok jól tükrözzék a tantervi tartalmakat és az ezzel összefüggő teljesítményt.

A tesztkérdések kidolgozásában minden résztvevő országban dolgozik egy szakembergárda, akik a többiekkel együttműköve fejlesztik a vizsgálat eszközeit, a feladatbankot és a kérdőíveket aszerint, hogy milyen helyi igények merülnek fel a tantervekben, szervezeti keretekben. A feladatok titkosak, minden ciklusban csak néhányat hoznak nyilvánosságra, majd ezeket pótolják újabbakkal. A jövőben a PISA-vizsgálatokhoz hasonlóan a TIMSS is bővíteni fogja a repertoárját olyan interaktív feladatokkal, amelyek szimulálják a mindennapi életben előforuló eseményeket, és a tanulóknak ezekre kell megoldást találniuk. Az ilyen típusú feladatok számítógéppel közvetíthetőek. 2019-ben a TIMSS már el is kezdte az átállást a digitális tesztelésre. Akkor – saját döntés alapján – minden résztvevő ország választhatott a papíralapú, illetve a digitális tesztek közül. Látható, hogy a járvány okozta változásoktól függetlenül is tervezték az áttérést a számítógépes adatfelvételre.

Mire használhatók a TIMSS eredményei?

A tanulói teljesítményre vonatkozó adatok a háttérkérdőívekkel együtt képet adnak egy-egy oktatási rendszer teljesítményéről globális szinten: hol helyezkedik el az ország a többihez képest? Az eredmények az oktatáspolitika számára értékes információkkal szolgálnak az alkalmazott rendszer hatékonyságáról vagy az újítások tervezésénél. Rámutat az alulteljesítő területekre, és segít a tantervfejlesztésben. A négyévente következő, két egymás utáni mérés – elméleti szinten – megmutatja a negyedikesek fejlődését, amikor nyolcadikban újra tesztelik őket. Fontos információkat biztosít a tanulók iskolai és otthoni tanulási környezetéről, ami befolyásolja az eredményeiket. Összességében a TIMSS-ből kapott adatok abban segíthetik az oktatási rendszereket, az oktatáspolitikát, hogy megszervezzék, hogyan tudnák megerősíteni azokat a területeket, amelyeken bizonyos tanulói csoportok teljesítménye elmarad a többiekétől. A vizsgálat eredményeiről beszámoló kiadvány, a TIMSS Encyclopedia segíti ebben az egyes országokat.

Nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen vizsgálatok nem alkalmasak egy-egy tanuló személyes értékelésére. Nem kapunk adatokat egy bizonyos gyermek képességeinek struktúrájáról, vagy például az ő konkrét tanulási nehézségeiről. A teszteken elért eredményekből még az egy-egy iskoláról kialakított kép sem lenne pontos. Ezek a mérések – egyebek mellett a mintavétel technikája miatt – oktatási rendszereket értékelnek.

A tanulókon kívül a TIMSS kérdőívezi a szülőket, nevelőket, a tanítókat és tanárokat, valamint az iskolaigazgatókat is. Az adatok dinamikus képet adnak az egyes oktatáspolitikai döntések gyakorlati alkalmazásáról. Megmutatják a gyenge pontokat és azokat az utakat, amelyek segíthetik a fejlesztést.

TIMSS-feladatok

A tesztfeladatok két fő szempont köré szerveződnek: a matematikai és természettudományi tartalmak, valamint a gondolkodással kapcsolatos területek. A mai világban az adatfelhasználás és értelmezés az egyik legfontosabb területté vált, így nem csoda, hogy a TIMSS is hangsúlyt fektet arra, hogy kiderítse, az egyes országokban milyen színvonalú ennek a területnek az oktatása. A feladattípus méri a tanulók teljesítményét az adatok olvasásában, értelmezésében és bemutatásában, valamint azt is, hogy a gyerekek hogyan tudják felhasználni az adatokat a problémamegoldásban.

2019-ben mintegy 600 000 taulóval és tanárral 64 ország vett részt a felmérésben, köztük Szerbia is.

Mit is jelent pontosan az 508 pontos szerbiai átlageredmény a negyedikeseknél matematikából?

Az teljesítménypontokat (eredmények) teljesítménysávokba sorolják:

A 400–475 (képesség)pont közötti eredmény alacsonynak számít, és azt jelenti, hogy a tanulók csupán alapvető ismeretekkel rendelkeznek. 2019-ben az összes negyedikes 96 százaléka, a nyolcadikosoknak pedig 87 százaléka elérte ezt a határértéket, tehát vagy legalább ilyen, vagy ennél jobb eredménye volt a teszten. Szerbiában ez 89 százalék. Az online oktatás miatt fontos figyelmeztetés, hogy sajnos ezt a minimumot a rosszabb családi háttérrel rendelkező gyerekek csupán 70 százaléka érte el.

A közepes teljesítményű, 475–550 pont között a tanulók már alkalmazni is tudják az alapvető ismereteiket. Szerbiában a tanulók csaknem 70 százaléka elérte ezt a szintet. Itt található a negyedikesek matematikából elért átlageredménye is a maga 508 pontjával. Szerencsére viszonylag messze van ez az érték a határvonaltól, aminél már nagyon nehezen megakadályozható az oktatás minőségének megállíthatatlan zuhanása. A szerbiai tanulóknál a teljesítménypontok csökkenése viszont olyan trendre figyelmeztet, amit mindenáron meg kell változtatni.

A magas, 550–625 pont között például a szöveges feladatok során képesek a tanulók alkalmazni az ismereteiket. Ebbe a sávba vagy ennél magasabba a tanulóink nagyjából 30 százaléka jutott be.

Kiváló szintet, 625 pont felett pedig csak a legjobbak, az összes tanuló 7 százaléka teljesített. Ahogyan az utóbbi időben már láthattuk, most is a távol-keleti országokban van a legtöbb (30–50 százalék) olyan gyerek, aki ilyen magas szintet hoz.

A tanulási teljesítmények mellett fontos információkat nyújt a TIMSS a tanulási környezet eredményekre gyakorolt hatásáról. Dr. Dirk Hastedt, az IEA igazgatója szerint a háttéradatok legalább olyan fontosak a TIMSS eredményeiben, mint maga a tudás mérése. Megmutatják például a hátterét annak az egyre növekvő szakadéknak, ami a lemaradó és a magas eredményű tanulók között tapasztalható: a szocioökonómiai háttér (a szegénység), a családi, iskolai bántalmazás, a rövid ideig tartó óvodai nevelés, a szülők iskolai végzettségének szintje mind kimutathatóan befolyásolja a tanulók teljesítményét. Ezek azok a körülmények, amelyeken egy-egy ország változtatni tud, s ezzel segíteni az ifjúságát a jobb teljesítmény elérésére.

BERZE Gizella

www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/timss/timss07_matek_4evf.pdf

Források: