A hatalom mindent megtett, hogy minél kevesebb ember jelenjen meg Belgrádban az egyetemisták által március 15-re szervezett nagyszabású tömegtüntetésen, azonban ezúttal ez az igyekezet és próbálkozás csődöt mondott, mivel a becslések szerint több százezer ember utazott szombaton a szerb fővárosba, hogy támogatásáról biztosítsa az egyetemistákat, és egyben jelezze elégedetlenségét a hatalom irányába.

Az autóbusz-társaságok már pénteken leállították járataikat a főváros felé: kollégánk felhívta a magyarkanizsai buszállomást, ahol közölték, most indult el a busz Zenta felé, ott azonban nem állt meg az állomáson, a sofőr csak intett a várakozóknak. A telefonos ügyfélszolgálat pedig közölte, a busz tönkrement, nem szállít utasokat se aznap, se másnap, és az esti járatokat is törölték.

A Srbijavoz pénteken jelentette be, hogy bombafenyegetés miatt valamennyi járatát leállítja, és amíg a Belügyminisztérium nem jelzi, hogy megtalálták a bombát, vagy téves riasztás volt, addig felfüggeszti a személyvonatok indítását. A Srbijavoz vasárnap közölte, hogy újraindult a személyforgalom, aktiválták az összes rendelkezésre álló kapacitást a gyorsabb közlekedésindítás érdekében, miután befejeződtek a bombakeresési folyamatok, amelyek pénteken és szombaton tartottak. Bomba nem lett, de vonattal sem utazhatott senki sehová pénteken és szombaton.

Mennyien voltak?

Az ország több részéből az egyetemisták gyalog, kerékpárral, motorkerékpárral érkeztek meg pénteken este Belgrádba, ahol 31 ezer ember gyűlt össze a fogadásukra.

Egyesek szerint szombat kora délutánra minden idők legnagyobb szerbiai tüntetésén már 800 ezer ember tartózkodott Belgrád utcáin, s később az ő számuk elérte a másfél milliót. Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke azt nyilatkozta, hogy a katonaság szerint 88 ezer ember tüntetett, a belügyminisztérium 107 ezer tüntetőt számolt meg, míg a Nemzetbiztonsági-hírszerzési iroda (BIA) a két szám között állapította meg az utcán levők számát.

A Nyilvános Rendezvények Archívuma (Arhiv javnih skupova – AJS) szerint a 15. a 15-ért nevet viselő belgrádi tüntetésen 275 ezer és 325 ezer közé tehető a tüntetők száma, de hozzátették, hogy ez egy becslés, és könnyen megtörténhet, hogy az általuk közzétett számoknál többen voltak a szerb fővárosban. A közleményük szerint a tüntetés hatalmas és dinamikus is volt egyszerre, és a város egyes részein nem is lehetett mindig tudni, hogy éppen mi történik, s ez elsősorban Újbelgrádra volt érvényes, így a tüntetők pontos számát nem lehet meghatározni. A jelenlevők szerint legkevesebb 600 ezer ember jelent meg, de olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint a tüntetők száma elérte az egymilliót.

Miért és ki vetette be az eszközt, ami miatt pánik alakult ki?

Még lapzártakor is megy a találgatás, mi volt az az eszköz, amit ismeretlenek akkor vetettek be, amikor a tömeg az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása következtében elhunyt tizenöt személy emléke előtt adózott tizenöt perces csenddel. A felvételek jól látszik, hogy az úton levő tömeg egyszer csak szétnyílik, mindenki a járda felé rohan, egymást lökdösik, tapossák a polgárok.

A helyszínen tartózkodók szerint a nagyon erős, süvítő hang olyan volt, mintha egy jármű közeledne nagyon nagy sebességgel. A felvételeket nézve is hátborzongató, ami történt. A Szabad Magyar Szónak többen is jelezték, ott voltak a helyszínen, amikor a hangágyúhoz hasonló hang miatt megszakadt a megemlékezés. A tüntetés egyik résztvevője részletesen elmondta, mennyire megijedtek az emberek.

„A párommal a Milan király utcában álltunk a Slavija felé, és az utolsó két percben a 15 perces csendnél valami nagyon erős hangot hallottunk a Terazije felől, mintha egy autó száguldott volna végig. Olyan hang és érzés volt, csak sokkal hangosabb. Automatikusan mindenki az utca szélére szaladt, neki is nyomtak a falnak. Elszabadult a káosz, azt hittük, hogy tényleg behajtott egy autó a tömegbe, menekülni kezdtünk, sikerült kijutnunk a tömegből.”

A szemtanú elmondta, ott, ahol ők voltak, eltartott a pánik egy percig is, valaki kiabált, hogy először a nők és a gyerekek menjenek. Mindenki félt, senki sem tudta, mi történt pontosan.

A Szabad Magyar Szónak nyilatkozó résztvevő elmondta, akkor pszichikai sokkot érzett csak, nagyon megijedtek.

„Mindkettőnknek fájt vasárnap reggel a feje, bennem van egy szorongásféleség, nem azért, mert ijedős ember vagyok, hanem az a hang, ahogy újranéztem a felvételeket…újra átélek mindent”, mesélte a tüntetés résztvevője, és kiemelte, az incidensig egyébként nagyon jó érzés volt ott lenni, a tüntetésnek nagyon jó hangulata volt.

Induljon nemzetközi vizsgálat

Az egyetemisták és az ellenzék is követeli, hogy induljon nemzetközi vizsgálat, hogy ki és mit vetett be szombaton este hét órakor, de ami még fontosabb, hogy miért tette ezt pont a negyedórás csend során. A Belügyminisztérium nem használt semmilyen törvényellenes eszközt a szombati tüntetésen, hangsúlyozta ismét Ivica Dačić illetékes miniszter.

„Az álhírek tömkelegében ismét szeretném cáfolni azokat a rosszindulatú állításokat, és szeretném megismételni, hogy a teljes erkölcsi és bűnügyi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a rendőrség semmilyen törvénytelen eszközt nem használt a szombati tüntetés során. Ellenkezőleg, még amikor támadták is őket, a gumibotot sem emelték fel, nemhogy törvénytelen eszközt használtak volna”, állítja Dačić.

Az egyetemeket blokád alá helyező hallgatók, akik a március 15-ei tömegtüntetést szervezték, arra kérik az illetékeseket, állapítsák meg, hogy ki a felelős azért, hogy ismeretlenek „hangágyút” vetettek be a tüntetők ellen a nagyszabású belgrádi megmozduláson. A hallgatók képviselői kiemelték, hogy még azoknak is kellemetlen tapasztalatban volt részük, akik a hangtól távol álltak. Egyeseknél olyan tünetek alakultak ki, amelyek utána órákig érezhetőek voltak. Az orvostanhallgatók egy csoportja arra szólított fel, hogy akinek nyolc órán belül nem múlnak el a tünetei, keressen fel szakorvost, mert megfelelő kezeléssel megakadályozható a tartós halláskárosodás.

Biztonsági elemzők rámutattak, hogy ilyen amerikai gyártmányú tömegoszlató eszközzel csak az állami szolgálatok rendelkeznek, de annak használata nincs összhangban a törvénnyel.

Hogyan ért véget a tüntetés?

Amikor ismeretlenek a Pionír Park felől üvegekkel és kövekkel kezdték el dobálni a tüntetőket, akkor az egyetemisták jelezték, innentől kezdve már nem felelnek a történtekért, s a rendfenntartóik le is vették a megkülönböztető mellényüket.

Kollégánk, Mina Delić a történtekkor a Pionír Park környékén tartózkodott, s elmondta, hogy egyes ittas polgárok elkezdték provokálni a rendőröket.

– Mi azt hittük, hogy a Pionír Park üres, hiszen ott semmilyen mozgás nem történt, de egyszer csak mozgásra lettünk figyelmesek az Egyetemista 2.0-s csoport táborából. A parkból érkező emberek, vagyis a Ćacik skandáltak és provokálták azokat az embereket, akik a Köztársasági Parlament előtt álltak – mesélte Mina Delić, aki szerint 22 óra körül, amikor az egyetemistatüntetés teljesen véget ért, és az emberek szétszéledtek, megszüntették a Ćacilendet, vagyis azok a „tanulni vágyó diákok” elhagyták a parkot. Nekünk úgy tűnt, hogy idősebb férfiakról volt szó, nem éppen egyetemistáknak néztek ki.

 Szerkesztőségi összefoglaló