Az elmúlt kampány alatt valaki kiírta az egyik párt közösségi oldalára: „Unalmasak azok az emberek, akik csak a hibát keresik, pedig lehet, hogy ők is tehettek volna valamit a közösség érdekében, és mégsem tettek.” Az ő szemükben ugyanis csak az számít „hasznos közösségi cselekedetnek”, amit ők tesznek, vagy amit ők annak tartanak. Pedig nyilván az sem árt a közösség érdekének, ha valaki figyel arra, hogy bizonyos dolgok másképp és jobban is működhetnének. Ezt nevezik normáliséknál a nyilvánosság ellenőrző szerepének. Csakhogy a hatalomra törekvés vagy a hatalom megtartására tett görcsös igyekezet ezt nehezen viseli el, mert jócskán átértékeli a sajátnak mondott eredményeket, így akár az emberek meggyőzését is fékezi.
Ingemnek éreztem, így magamra vettem a bejegyzésben szereplő sommás megállapítást, ám töredelmesen bevallom – a tisztelt olvasók megértésében és bizonyítottan józan megítélésében bízva –, kénytelen vagyok tovább „unalmaskodni”, pedig őszinte örömmel írnék a témakörömbe tartozó komoly előrelépésről. Például arról, hogy az általános iskolai záróvizsga évtizedeken át tartó, de folyton megújuló fiaskóinak egyszer s mindenkorra vége szakad. Sajnos, minden jel szerint idén még nem értünk erre a pontra, az oktatásügyi reformerek „kreativitása” ugyanis határtalan, és nap mint nap képesek önmagukat is „felülmúlni”. Akár úgy, hogy ismét jókora lépést teszünk az ellenkező irányba.
Dupla próba visszajelzés nélkül
Az idei tanév rendjét jócskán felforgatta a járvány. Bemelegítésként a téli szünidőt toldották meg egy ártatlanabb influenza miatt, aztán jött a rejtélyes COVID–19, ami hosszú időre lakatot tett az iskolák kapujára, úgyhogy hónapokig tartó távoktatás után a múlt hét utolsó három napján lezajlott a záróvizsga is, immár „valós” körülmények között, igaz, a járványügyi szabályok viszonylag szigorú betartásával. Ezt megelőzően két fordulóban is tartottak próbazáróvizsgát.
Egyet online módon, meglehetősen ingatag műszaki-informatikai körülmények között (pedig ez lett volna a közeljövő vizsgarendjének első éles próbája), a másodikat felemás megoldásban, de közvetlen személyes érintkezések mellett, a matematika-feladatsorokat ugyanis az iskolában kellett kitölteni, míg az anyanyelvi és a vegyes összetételű tesztet odahaza.
A próbatesztek deklarált célja az, hogy felmérje a tanulók és az intézmények előzetes felkészültségét, de különösen, hogy iránymutatást adjon a további teendőkhöz. Ennek alapfeltétele, hogy minden diák és tanár idejében lássa, mennyit sikerült jól teljesítenie, hol vannak még pótolnivalók, és mire lehet számítani a közeli valós megmérettetésen, mert az akár a tanuló jövendő sorsára, értsd: középiskolai bejutására is kihatással lehet. Korábban ezt a lehető legtermészetesebb módon úgy oldották meg, hogy kitöltés után a tanárok haladéktalanul átnézték a próbateszteket, és akár már másnap minden diák visszajelzést kapott az eredményéről. Átnézhette a saját feladatlapját, és hatékony felkészítő munkával esetleg jelentősen javítani lehetett a pár héttel későbbi záróvizsga várható eredményein.
Az idei próbatesztek eredményeit viszont sűrű homály fedi, amely valószínűleg fel sem oszlik, pedig elvileg június 7-én közzé kellett volna tenni őket a https://probni.zios.mpn.gov.rs/ honlapon. A zárt helyen kidolgozott matematikatesztek eredményeit viszont csak a tanulók töredékének (nálunk a 45-ből 7-8 diáknak) sikerült látnia, a tanároknak egyáltalán nem. Mint sejteni lehet, súlyos gondok merültek fel mind a digitális, mind a központosított „kézi” átnézéssel, így az oldalt lezárták, és megszüntették a további belépési lehetőséget. Közben hivatalosan azt is bejelentették, hogy az anyanyelvi és kombinált teszt eredményei egyáltalán nem lesznek elérhetők.
A nagy központosítás és költséges informatikai fejlesztések eredményeként beigazolódni látszik, hogy Šarčević miniszter és csapata újabb melléfogással gazdagította a szerbiai záróvizsgarendszer dicstelen történetét. Olybá tűnik, hogy megannyi korábbi, milliókat felemésztő IT-s fejlesztési kudarchoz hasonlóan, a kiagyalt online vizsgáztatás és szoftveres átnézés is keservesen becsődölt.
Féldigitális záróvizsga
Ilyen körülmények között zajlott a nyolcosztályos tanulmányok „koronájaként” kezelt hivatalos kisérettségi, még jó, hogy a választási előkészületek jócskán árnyékba szorították. Így például az érintetteken kívül kevesen tudták, hogy a diákok tesztjeit ugyancsak Belgrádban szkennelik, majd ugyanazzal a szoftverrel nézik át, mint a próbateszteket. Mindenki retteg az átnézéstől, mert láttuk a próbatesztelés során, hogy mivel jár. Kémiából és földrajzból nincs átnéző tanár, ott minden kérdés zárt típusú – mondta az egyik, a folyamatban kezdetek óta tevékeny szerepet vállaló tanár.
Az eredeti tervezet szerint június 23-án, kedden a https://zios.mpn.gov.rs/ oldalon a diákok már láthatják a pontszámaikat (és talán a tesztjeiket is).
Minden józan érv ellenében, az eszméletlen központosítás miatt a tanárok és az iskolák számára semmi sem (lesz) látható a diákok teljesítményéből. (Lehet, hogy az intézmények még megmaradt autonómiájából a legalapvetőbb szakmai kérdéseket is elnyeli a mindentudó „Nagy Központ”?)
A középiskolai iratkozáshoz szükséges összes adatot a középiskolai iratkozást segítő technikai honlapon vezetik. Ide fognak elvileg automatikusan átkerülni a záróvizsgán kapott rejtélyes pontszámok – talán mindenkinek a sajátja(?!) Hogy onnan hogyan lehetne bármit kikaparászni, hogy az iskoláknak valamilyen információi legyenek az eredményekről tanulónként, tagozatonként, tantárgyanként, nyelvenként, az óriási rejtély. Nemkülönben az is, hogy ez hogyan fogja elősegíteni az oly fontos folyamatos továbbfejlődést. A médiában agyondicsért új, digitális tesztelés számunkra rémálomnak is beillik – vélik az érintettek.
A választópolgárok millióinak szavazata viszont újfent azt bizonyítja, hogy mindez a gyermekeinkért történik. Aki pedig úgy érzi, hogy másképp és jobban is működhetnének a dolgok, hát tényleg unalmas. Mea culpa!(?)
BERETKA Ferenc