A történelem során úgy alakult Vajdaság sorsa, hogy egy többnemzetiségű, multikulturális társadalom alakult itt ki. A múltban több hullámban telepítettek különböző nemzetiségű népességet a térségbe. Ennek következménye, hogy még ma is Vajdaság népességének harmadát nemzeti kisebbségek alkotják. A szerb nemzetiségű népesség aránya folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, főleg a betelepülők számának köszönhetően. A 2011-es népszámlálás során több mint húsz nemzetiséget írtak össze Vajdaság területén.
Jelen írás a National Endowment for Democracy alapítvány támogatásával készült kutatást: a Vajdaságban élő nemzetiségek közötti etnikai távolságot bemutató eredményeket igyekszik összefoglalni. A kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a magyar nemzetiséghez tartozók milyen mértékű nyitottságot mutatnak bizonyos társadalmi kapcsolatok (szomszédság, barátság, munkatársi viszony, házastárs és szűkebb családtag házastársa) esetén az itt élő többi nemzetiség iránt. Olyan nemzetiségeket soroltunk fel, amelyek viszonylag nagy számban élnek Vajdaságban. A megkérdezetteknek egytől ötig terjedő skálán kellett osztályozniuk, hogy mennyire elfogadható számukra az adott nemzetiséggel a felkínált társadalmi viszony. (Az egyes az egyáltalán nem elfogadhatót jelentette, míg az ötös a teljes mértékben elfogadhatót.)
Kutatásunkban először arra kerestük a választ, hogy a vajdasági magyarok milyen szoros kapcsolatokat ápolnak a térségben élő többi nemzetiséggel. A mintába kerülő magyarok 11,3 százaléka etnikailag vegyes házasságból származik. A következő arányban rendelkeznek a magyarok rokoni kapcsolattal más nemzetiségűekkel: szerb (47,3 százalék), horvát (20,7 százalék), roma (4,3 százalék), román (2,7 százalék), szlovák (2,3 százalék) és albán (0,7 százalék). A következő arányban rendelkeznek a magyarok baráti kapcsolattal más nemzetiségűekkel: szerb (92,7 százalék), horvát (56,3 százalék), roma (49,3 százalék), szlovák (22,7 százalék), román (22,0 százalék) és albán (21,0 százalék). Látható, hogy mindkét esetben a szerb és a horvát nemzetiségűekkel van leginkább kapcsolata a magyaroknak.
A magyar nemzetiségűek leginkább a szerb nemzetiségűeket fogadnák el szomszédjuknak (95,3 százalék), majd a horvátokat (89,5 százalék), ezt követően pedig a szlovákokat (76,5 százalék). Legkevésbé a roma etnikumot, ezt követik az albán nemzetiségűek, majd pedig a románok. Az elfogadók aránya minden nemzetiség esetében meghaladja az elutasítók arányának mértékét, ami azt jelenti, hogy minden nemzetiség esetében többen vannak azok, akik elfogadóbbak a szomszédsági viszonyt illetően, mint az elutasítók.
A magyar nemzetiségűek ismerősnek leginkább a szerbeket (95,3 százalék), a horvátokat (89,2 százalék) és a szlovákokat (78,2 százalék) fogadják el. Legkevésbé a román (66,6 százalék), albán (65,2 százalék) és roma (65,2 százalék) nemzetiségűeket. Az elutasítás is ugyanezen mintát követi: leginkább elutasított nemzetiségek a roma, román és albán.
Szerb nemzetiségű munkatársat a magyar nemzetiségűek 93,3 százaléka elfogadna, horvát nemzetiségűt 87,9 százalék, szlovákot pedig 76 százalék. A férfiak elfogadóbbak voltak ezen társadalmi viszony esetén is minden nemzetiség esetében. Érdekes viszont, hogy a korosztályi különbségek megfigyelhetők: a legfiatalabbak, a 25 év alattiak és a legidősebbek, a nyugdíjba vonulás előtt állók (56–65 közöttiek) kevésbé elfogadók a más nemzetiségű munkatársat illetően.
| TÁRSADALMI TÁVOLSÁG | ||||||
| Egyáltalán nem értek egyet | Nem értek egyet | Egyik sem | Részben egyetértek | Teljesen egyetértek | Átlag | |
| Szomszédságomban éljen | ||||||
| Szerb | 2,0 | 1,0 | 1,7 | 13,3 | 82,0 | 4,72 |
| Horvát | 5,7 | 1,3 | 3,4 | 19,5 | 70,0 | 4,47 |
| Szlovák | 11,1 | 4,0 | 8,4 | 17,1 | 59,4 | 4,10 |
| Román | 18,4 | 7,4 | 8,4 | 18,1 | 47,8 | 3,70 |
| Albán | 24,1 | 7,4 | 9,4 | 17,7 | 41,5 | 3,45 |
| Roma | 31,8 | 8,0 | 8,0 | 19,4 | 32,8 | 3,13 |
| Ismerősöm legyen | ||||||
| Szerb | 1,7 | 0,7 | 2,3 | 11,3 | 84,0 | 4,75 |
| Horvát | 5,4 | 1,3 | 4,0 | 20,1 | 69,1 | 4,46 |
| Szlovák | 10,1 | 2,7 | 9,1 | 19,1 | 59,1 | 4,14 |
| Román | 15,7 | 6,0 | 11,7 | 18,1 | 48,5 | 3,78 |
| Albán | 19,7 | 5,4 | 9,7 | 20,7 | 44,5 | 3,65 |
| Roma | 20,7 | 5,4 | 8,7 | 24,1 | 41,1 | 3,60 |
| Munkatársam legyen | ||||||
| Szerb | 2,3 | 1,0 | 3,4 | 13,4 | 79,9 | 4,67 |
| Horvát | 6,4 | 1,3 | 4,4 | 21,2 | 66,7 | 4,40 |
| Szlovák | 10,8 | 2,7 | 9,1 | 19,1 | 59,1 | 4,08 |
| Román | 16,8 | 8,1 | 11,4 | 16,5 | 47,1 | 3,69 |
| Albán | 23,2 | 5,7 | 10,1 | 18,8 | 42,3 | 3,51 |
| Roma | 24,8 | 6,7 | 10,4 | 23,2 | 34,9 | 3,37 |
| Házastársam legyen | ||||||
| Szerb | 30,4 | 13,5 | 11,1 | 14,2 | 30,7 | 3,01 |
| Horvát | 35,7 | 10,5 | 11,6 | 18,7 | 23,5 | 2,84 |
| Szlovák | 40,6 | 13,7 | 15,4 | 15,0 | 15,4 | 2,51 |
| Román | 49,2 | 13,2 | 14,2 | 13,9 | 9,5 | 2,21 |
| Albán | 57,8 | 14,5 | 15,5 | 5,7 | 6,4 | 1,89 |
| Roma | 64,5 | 14,2 | 10,5 | 5,4 | 5,4 | 1,73 |
| Partneri/házastársi kapcsolatban legyen szűkebb családom tagjával | ||||||
| Szerb | 17,1 | 9,1 | 13,1 | 14,8 | 46,0 | 3,63 |
| Horvát | 22,6 | 9,5 | 12,2 | 21,3 | 35,5 | 3,35 |
| Szlovák | 30,2 | 10,5 | 16,9 | 19,0 | 23,4 | 2,95 |
| Román | 39,1 | 14,1 | 13,1 | 14,5 | 19,2 | 2,61 |
| Albán | 48,7 | 13,1 | 18,5 | 8,4 | 11,4 | 2,21 |
| Roma | 56,4 | 12,1 | 13,4 | 7,4 | 10,7 | 2,04 |
A vajdasági magyarok vegyes házasságot leginkább szerb nemzetiségűekkel kötnének (44,9 százalék), majd a horvát nemzetiségűek következnek (42,2 százalék), és harmadikként szlovák nemzetiségűekkel (30,4 százalék). A román nemzetiség esetében 23,4 százalék az elfogadók aránya, albánok esetében 12,1 százalék, legalacsonyabb az arány a roma etnikum esetében, 10,8 százalék. A szerb nemzetiségűek esetében a legkisebb az elutasítók aránya, 43,9 százalék, míg legnagyobb a romák esetében, közel 80 százalék. A fenti értékek jelzik, hogy a magyar nemzetségűekben erős a homogén házasságkötési hajlam. A kutatásban részt vevő férfiak valamivel nyitottabbak voltak a vegyes házasságra lépéssel kapcsolatban, ami meglepő eredmény, mivel a valóságban a házassági statisztikák szerint inkább a nők kötnek vegyes házasságot. Ha korosztályonként vizsgáljuk meg ezt a kérdést, akkor azt látjuk, hogy minél idősebb a megkérdezett, annál inkább elutasító a vegyes házassággal kapcsolatban. Nem meglepő, hogy ebben a kérdésben is az iskolai végzettségnek jelentős hatása van: minden nemzetiség esetében a magasabb iskolai végzettségűek nyitottabbak a más nemzetiségű házastárs választása iránt.
A kérdőív legutolsó kérdése arra vonatkozott, hogy mennyire tartja elfogadhatónak a kérdező, hogy szűkebb családtagjával, gyermekével más nemzetiségű személy partneri/házastársi viszonyban legyen. Az elemzés során azt láthatjuk, hogy valamivel elfogadóbbak a vajdasági magyarok ebben a kérdésben, mint amikor a saját házaspár nemzetiségére kérdeztünk rá. A sorrend itt is a fentebb felsorolt viszonyoknál tapasztaltakhoz igazodik: szerb (60,8 százalék), horvát (55,8 százalék), szlovák (42,4 százalék), román (33,7 százalék), albán (19,8 százalék) és legvégül roma (18,1 százalék). Az elutasítás mértéke a szerb nemzetiségűek esetében a legkisebb (26,2 százalék), legnagyobb pedig a romák esetében (68,5 százalék). A férfiak nyitottabbak a szűkebb családtagjuk házastársának nemzetisége iránt. A legfiatalabbak egy kicsivel elutasítóbbak a szerb nemzetiségűek irányában ebben a társadalmi viszonyban, viszont a romák irányában nyitottabbak az átlagnál. Az iskolai végzettség itt is meghatározó: a magasabb iskolai végzettség elfogadóbb, nyitottabb attitűdöt eredményez.
Felmerül a kérdés, hogy a fenti adatokat hogyan értékeljük: mintha egyfajta nemzetiségi rangsor alakult volna ki, amely a megkérdezettek előítéletein alapulna. Minden társadalmi viszony esetében ugyanazt a rangsort találjuk: szerb, horvát, szlovák, román, albán és roma. Mindenképpen beszédes adat, hogy a magyarok közel 45 százaléka számára nem elfogadható a vegyes házasság szerb nemzetiségű személlyel, míg ez az arány a romák esetében majdnem eléri a 80 százalékot. Ez egyfajta egészséges nemzeti értékpreferencia, vagy értelmezhetjük idegenellenességnek is. Valószínű mindkét tényező kihatással volt a kapott eredményekre.
A kérdőívben fontosnak tartottuk megkérdezni a Szerbiához és Magyarországhoz kapcsolódó érzelmi kötődést is. Ezt egy tízfokú skálán tehették meg a megkérdezettek. A Szerbiához való érzelmi kötődés átlaga 5,78 volt, míg Magyarországhoz 5,96. A nők esetében erősebb szerbiai kötődést tapasztalunk, míg a férfiak esetében erősebb Magyarországhoz való kötődés a jellemző. A tömbben élő magyarság (Tisza mente) esetében magasabb arányú a Magyarországhoz való kötődés, mint a szórványban élőknél (Bánát, Dél-Bácska). A 35 év alattiak mindkét ország esetében alacsonyabb érzelmi kötődést mutattak, mint az idősebbek. Az iskolai végzettség is befolyásolja a kötődést: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál gyengébb érzelmi kötődést mutat mindkét ország, de kiváltképp Szerbia iránt.
És még egy kérdést feltettünk a kötődést ellenőrzendő: ha Magyarország és Szerbia válogatottja játszik egymás ellen egy sporteseményen, akkor kinek szurkolnak a megkérdezettek. Az emberek 9,1 százaléka a szerbiai csapatnak szurkol, 27,2 százalék pedig a magyarországi csapatnak. A „semleges” kötődésűek vagy az el nem kötelezettek vannak a legtöbben, 59,7 százalék mondta, hogy győzzön a jobbik. 4 százalék nyilatkozta, hogy nem tud válaszolni erre a kérdésre.
BADIS Róbert
