Minden évszaknak és hónapnak megvannak a maga sajátosságai. A szeptember például a gazdák számára a szüretet jelenti, a tanárok, diákok és szülők az iskolakezdésre hangolódnak e hónap közeledtével. A tanévkezdés alkalmából ők mesélnek a várakozásról és az előkészületekről.

Ognjenović Réka okleveles klarinéttanár, Bácskossuthfalván él és dolgozik. A Topolyai Zeneiskola kihelyezett tagozatán klarinétot, furulyát tanít immár nyolc éve, illetve két éve már szaxofonórákat is tart, és a Zeneiskola kis fúvószenekarát igyekszik beindítani. Emellett a Bácskossuthfalvi Ifjúsági Fúvószenekar karnagya.

„A nyár számomra mindig rengeteg ötletet ad a következő tanévhez, amikor lecsitul az év végi hajrá, akkor már júliusban jönnek az ötletek, mit és hogyan kellene csinálni a következő tanévben. Nem ülök le és ragadok papírt, tollat, hogy na, akkor most készülök a tanévkezdésre. Sokszor séta közben, a játszótéren vagy rádióhallgatás közben jön velem szembe egy-egy ötlet, amit jónak találok. Igyekszem a kötelező anyag mellett az ő kedvükben járni, és olyan érdekes dalokat, zenekari kompozíciókat tanítani nekik, amiben igazán élvezni tudják a zenélést. Rengetegszer történik meg, hogy azt kérdezem az órán: Melyik zenét szeretnéd tanulni? És a választott darabot megtanuljuk. Ilyenkor persze sokkal nagyobb a lelkesedés. Szerencsésnek mondhatom magam emiatt, hogy bele tudom tenni ezeket az örömzenéléseket a tananyagba, sajnos sok más tantárgyat tanító kolléga küzd azzal, hogy érdekesen adja elő a kötelező anyagot, a zenében ez nyilván könnyebb.”

Réka a diákjaival ebben az iskolaévben minél több versenyre szeretne eljutni.

„Az idei tanév, remélem, sok új sikert hoz majd a gyerekek számára, terveim szerint több versenyen is megmérettetjük majd magunkat a zeneiskolai kis zenekarral, és ezek a pillanatok nyilván mindenkinek új élményeket hoznak. Utazunk egy kicsit, kimozdulhatunk, és a helyi színpadon kívül más környezetben is bemutathatjuk a munkánk gyümölcsét. Sajnos az elmúlt két évben nem mindig tudtunk  minőségesen gyakorolni együtt a Covid–19 miatt. Remélem, ebben az évben meglesz a lehetőség arra, hogy fizikailag is együtt próbáljunk, ne csak szólamokban vagy esetleg online.”

Az osztály fogalma a zeneiskolákban kicsit másképp alakul. „Mi úgy nevezzük a saját osztályainkat, hogy tanszak, mivel a tanítás individuális, és a gyerekek nem egy idősek, és nem is egy szinten állnak a hangszertudásban. Többször szervezek évente közös programokat nekik, ahol együtt zenélünk, játszunk, és kiengedjük azt a hatalmas gőzt, ami felszaporodik a tanév során. Ezeken a programokon mindig nagyon családias a hangulat, és mindenki felszabadul. A gyerekek sokszor bizalommal fordulnak hozzám, nemcsak iskolai kérdésekkel, de más, iskolán kívüli dolgokkal is. Ilyenkor érzem azt, hogy mennyire jó ez a munka, ez a bizalom, amit tőlük kapok, mindig ad egy új löketet.” – zárta gondolatait a zenetanárnő.

Az óbecsei Szlimák Andrea kétgyermekes édesanya. Idősebbik lánya, Nina szeptemberben kezdi az első osztályt a Samu Mihály Általános Iskolában.

„Idén mi is megkezdjük az iskolát, ezzel egy új fejezet indul az életünkben. Júniusban volt az elsősök fogadása, akkor ismerkedtünk meg a leendő tanító nénivel. A Magyar Nemzeti Tanácstól kapunk iskolakezdő csomagot, ami tanszereket és iskolatáskát tartalmaz, ezért még semmit sem vásároltunk. Ez a támogatás segít abban is, hogy a gyerekek között ne legyen különbség, mindenki egyenlően indul. A korábbi éveket látva igazán szép és hasznos dolgok lapulnak a csomagokban. A tankönyveket már márciusban megrendeltük, azokat iskolakezdéskor vesszük át. Örülünk annak, hogy a járványhelyzet nem akadályozza az iskolakezdést, és a megszokott ütemben kezdhetik idén az első osztályt. Reméljük, így is marad, hiszen az előző években a szülőknek és a diákoknak is nagy kihívás volt a táv- és a kombinált oktatás. Szerintem a diákoknak az iskolában a helyük, hiszen ott szocializálódnak és tanulnak meg tanulni, fontos tere a fejlődésüknek. Várjuk már, nagyon izgatottakat vagyunk mind, érdekes lesz nekünk is visszarázódni a tanulásba.”

A tizenegy éves Cservenyák Dávid idén az óbecsei Samu Mihály Általános Iskolába kezdi meg az ötödik osztályt.

„Szeptember elsején már ötödik osztályba indulok, el sem hiszem. Egy biztos, sokkal nehezebb lesz, mint a negyedik. Kicsit izgulok, mert most a nagyok között a legkisebbek leszünk. Szerintem felsősnek lenni nem könnyű, meg kell szoknunk az új tanárokat és tantárgyakat. Az első pár hét nehezebb lesz, mire belerázódunk az új rendszerbe. Várom is, meg nem is, de örülök, hogy a járvány nem rondít bele a tanévkezdésbe. Mindjárt itt a szeptember, de nekem még csak a könyveim vannak meg. A füzeteket majd csak ezután fogjuk megvásárolni, szokás szerint az utolsó pillanatban. Úgy hallottam, hogy a suliban van egy hagyomány, hogy a nyolcadikosok megdobálják az ötödikeseket vizes lufival. Azt hiszem, váltás ruhával megyek majd az iskolába.”

A tizenkét éves Pesti Lilla szintén az óbecsei Samu Mihály Általános iskola tanulója. Szeptember elsején ő a hatodik osztályba indul.

„Egy új tantárgyunk is lesz ebben a tanévben, a fizika. Már alig várom, hogy megismerkedjek ezzel a tárggyal is, és természetesen a többiből is bővítsem a tudásomat. Remélem, a következő tanévben is ugyanúgy teljesítek majd, mint az elmúlt években. Szeretném, ha szeptembertől nem kellene maszkot viselnünk, és továbbra is tudnánk vándorolni osztályról osztályra. Az új tanévre már vásároltunk új ceruzákat, radírt, hegyezőt. A táskát is kimostuk már. Az iskolát már várom, hogy találkozzak a barátaimmal, és mindenki elmesélje a nyári élményeket, ki merre nyaralt vagy táborozott. Az új élmények mellé új barátokra is szert tettem a szünetben a táborozás során.”

NAGY Valentina