Az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, melyben  elítélik Szerbiát, mert az újvidéki vasútállomás előtetőjének lezuhanása után egy évvel sem zárult le a nyomozás, és mert durván megtorolja a polgárok tiltakozását a hatalom: értsd, az állam elnöke. Országellenes terroristacselekedetnek mondja. Miért? Ezt tőle meg a koalíciós partnereitől kellene megkérdezni. Miért nem lehet megtudni? Mert gőgösek, dölyfösek, pökhendiek. Ők a mi vezetőink, rájuk szavaztunk.

Strasbourg I.

Térjünk vissza Strasbourgba, ahol szavazott sok-sok képviselő a határozatra. Az eredmény: 457 mellette, 103 ellene és 72 tartózkodó. Vajon a FIDESZ vajdasági magyar képviselője hogy voksolt? Nincs dilemmám, bizonyítékom sem, de a remény hal meg utoljára. Milyen érdekes, hogy ha a remény szót használjuk, akkor leginkább mindig a reménytelenségre gondolunk. Úgy tűnik, azok támaszkodnak a reményre, akiknek valójában már semmijük nincs…

Magunkra ismerünk? Én igen. Vajdasági magyarság: Isten veled! Ahogy a VMSZ egykori politikusa fogalmazott: „Hadd legyen gettó ott, északon, bízzák rám!” Hamarosan ritka jelenség leszünk Vajdaságban.

Strasbourg II.

A sajtó elnyomása is benne van a határozatban. Na és ki fogja megállítani az egykori tájékoztatási minisztert, kinek a miniszterkedése alatt újságírókat gyilkoltak? Slavko Ćuruviját említeném, mert ő a legismertebb. 1999. április 11-én lőtték agyon, majd a szó szoros értelmében szíven – ez volt a maffia által ismert biztosító lövés. Előtte az állambiztonság 30 embere követte, melynek fő feladata az állam ellenségeinek megfigyelése és felszámolása volt és maradt – ma BIA-nak becézik. Győzzön meg valaki, hogy a radikális miniszter nem tudott a dologról!

Strasbourg III.

A kínai vállalatokkal kötött üzletek nem áttekinthetők – célzott az EP arra, hogy Szerbia versenypályázat nélkül alkalmaz kínai cégeket. Így tett a Belgrád–Budapest-vasútvonal szerbiai szakaszának a kiépítése esetében, le is szakadt az újvidéki vasútállomás előtetője, amit a szerb elnök első kijelentése szerint nem bántottak a felújítás során. Ma ott tarunk, hogy felújították ugyan, de a tragédia napján arra járt egy ellenzéki politikus, aki telefonált. Ki tudja, kinek, ki tudja, mit – mondta az államfő.

Strasbourg IV.  

Strasbourgban azok, akik igennel szavaztak a határozatra, támogatják, akik nemmel szavaztak, ellenzik az egyetemisták és a polgárok békés tiltakozását Szerbiában. Egy szó nem esett erről az országos fedettséggel rendelkező öt televízióban.

Arról viszont, hogy tűz volt a Ćacilendben (a Belgrád központjában lévő sátortáborban, ahol azok tartózkodnak, akik „tanulni szeretnének”, többen közülük sokéves bűnügyi háttérrel) szinte első hír volt minden ilyen televízióban. Pont aznap, amikor Strasbourghban szavaztak. Véletlen? Iszonyatos véletlen.

ÖREG Dezső