Januárban a svájci összehangolással 5,4 százalékkal (egész évre vonatkozik) emelték a nyugdíjat. A közgazdászok és a nyugdíjszakértők szerint a modell gazdaságilag életképes, széles körű társadalmi támogatást élvez és számos európai országban alkalmazzák (Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban az árakhoz alakítják, Finnországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában a bérnövekedést is beszámítják az emelésbe. 2006-ig Szerbiában is érvényben volt a svájci összehangolás, amelyet akkor az IMF-el való együttműködés keretében a Világbank követelésére szüntettek meg). Az idén ismét bevezették.

Milojko Arsić belgrádi egyetemi tanár szerint azért előnyös ez a formula, mert könnyen és egyszerűen kiszámítható, és szavatolja a nyugdíjkiadások fenntarthatóságát. A nyugdíjbiztosítási törvény módosításáról folytatott decemberi parlamenti vitában is főként ezzel érvelt a szociális és pénzügyminiszter. A nyugdíjasok érdekszervezetei is üdvözölték a svájci összehangolás újbóli bevezetését. A védőmechanizmusokra vonatkozó módosítási javaslatok közül egyet sem fogadott el a képviselőház. A téma a közelmúltban akkor lett ismét időszerű, amikor Aleksandar Vučić államelnök bejelentette, hogy szükség van a svájci modell kiegészítésére a nyugdíjasok anyagi helyzetének javítása érdekében. „Meglepő”, hogy indítványával a választások előtt rukkolt elő! (Egyes nyugdíjszakértők kiszámították – erről írtunk is –, hogy a svájci összehangolással 10 év alatt az átlagnyugdíj az átlagfizetés 37 százalékára zsugorodik. Ezt elismerte Aleksandar Vučić államfő is, aki szerint kiegészítő intézkedések nélkül ez a folyamat nem tíz, hanem öt év alatt játszódik le. (Még szomorúbb!)

Az államelnök „beintésére” megszólaltak a szakemberek, sőt egyes parlamenti képviselők is. Nikola Altiparmakov, a Költségvetési Tanács tagja azt mondta, hogy a svájci modell azért szorul kiegészítésre, mert ha hosszú távon nagyon magas gazdasági és bérnövekedés lesz, akkor a GDP nyugdíjrészesedése a célként meghatározott 10 százalék alá csökken, holott az európai átlagos 10 százalék Szerbia számára pénzügyi szempontból életképes. A Költségvetési Tanács azt javasolja, hogy a svájci képlet mellett vezessenek be egy generációs szolidaritási mechanizmust, ami azt jelenti, hogy ha a magas gazdasági növekedés eredményeként a nyugdíjak aránya a GDP 9,5 százalékára csökken, automatikusan 5 százalékos rendkívüli kiigazítással 10 százalékra emeljék. A pénzügyminisztérium érdeklődést mutat a javaslatuk iránt, de érdemben csak azután foglalkoznak vele, miután az IMF-fel megerősítik a költségvetési szabályokat. Altiparmakov úgy véli, nem kell ragaszkodni az átlagbér- átlagnyugdíj közötti arányhoz, inkább azt kell biztosítani, hogy a nyugdíjköltségek ne csökkenjenek a társadalmi termék 10 százaléka alá.

Ljubiša Babić, a nyugdíjas szakszervezet főtitkára a svájci összehangolás visszaállítását biztatónak nevezte, de mint fogalmazott, nyugdíjügyben továbbra is sok a rendszerbeli megoldásra váró probléma.

A nyugdíjasok érdekszervezetei megerősítették, nem nyugodnak bele, hogy a nyugdíjtörvény módosításakor a védőmechanizmust véletlenül vagy szándékosan kihagyták. Nyilvánvaló, hogy nélküle tovább nő az átlagbér és az átlagnyugdíj közötti arány, természetesen nem a nyugdíjak javára! Ezt nyilvánosan elismerték a nyugdíjas párti parlamenti képviselők (akik 2014-ben az ideiglenes nyugdíjcsökkentésre szavaztak) és a politikai párt legfelelősebb tisztségviselői is. Ezúttal kitartanak azon követelésük mellett, hogy ha az átlagnyugdíj az átlagbér 50 százaléka alá csökken, rendkívüli összehangolással a jelzett szintre emeljék – nyilatkozta Momo Čolaković képviselő. Szorgalmazzák továbbá, hogy az állam a költségvetés függvényében a továbbiakban is egyszeri segélyben részesítse a nyugdíjasokat. (A mögöttest ezúttal ne feszegessük, választások elé nézünk, és a nyugdíjasok közismerten hűséges szavazók…)

Olvasói kérdés

Egy zentai érdeklődő jeligére várja válaszunkat olvasónk, akinek az idén szeptemberben 39 munkaéve lesz, de az öregségi nyugdíjhoz nincs meg az életkora, ugyanis 63 évnél fiatalabb. Másfél évvel ezelőtt munkaerő-feleslegként állás nélkül maradt, azóta munkanélküli térítést kap. A foglalkoztatási szolgálatban felvilágosították, hogy szeptemberben megszűnik a segély, és elmehet előrehozott öregségi nyugdíjba, de 63 éves koráig minden hiányzó hónapra levonják alapnyugdíjának 0,34 százalékát.

Kérdése: Van-e lehetőség arra, hogy megvárja az öregségi nyugdíjat? Megéri-e költségbe verni magát? Kérdésének második része arra vonatkozott, hogy 2021-től lesz-e változás az alapnyugdíj kiszámításában.

Válasz: Az előrehozott öregségi nyugdíjnál a levonás tartós, az idén a nőknél 63 éves korig minden hiányzó hónapra a csökkentés az alapellátmány 0,34 százaléka. 40 szolgálati évvel nincs korhatár-korlátozás, nincs nyugdíjlevonás, de olvasónknak van járulékfizetési kötelezettsége, ha a nyugdíjtörvény 15. cikke alapján a 40 szolgálati év megszerzéséig maga fizeti a kiválasztott járulékot, ami az év végéig (legkisebb járulékként) 6579 dinár. Az idén az öregségi nyugdíjhoz a feltétel a betöltött 63. életév, jövőre 63 év két hónap, legkevesebb 15 szolgálati évvel. Ha 2021-ben eléri a jelzett korhatárt, szeptember után nem kell bejelentkeznie a kötelező nyugdíjbiztosítása, megvárja, hogy meglegyen az életkora, és azután adja át a nyugdíjazási kérelmét. Olvasónknak kell eldöntenie, melyik lehetőséget választja, melyik kifizetőbb számára.

Összegzésként:

  1. Szeptemberben elmehet előrehozott öregségi nyugdíjba (tartós csökkentéssel);
  2. Negyven szolgálati év eléréséig fizeti a kötelező nyugdíjbiztosítást; 3. Jövőre 63 év két hónap életkorral jogosult lesz öregségi nyugdíjra.

Az alapnyugdíj meghatározásával kapcsolatos kérdésére a válasz: minden maradt a régiben. A nyugdíjbiztosítási törvény módosításakor a parlament nem fogadta el azt az indítványt, hogy 2021-től az első nyugdíj megállapításakor az általános pontértéket csak a köztársasági átlagbérrel hangolják össze, ami a mostaninál nagyobb alapnyugdíjat eredményezett volna. A továbbiakban is ugyanúgy és ugyanolyan mértékben korrigálják, mint a nyugdíjat. Januártól ez 814,01 dinár, 5,4 százalékkal nagyobb a tavalyinál.

TAKÁCS Magda