Az idősek nemzetközi napja alkalmából Suzana Paunović, az Emberi és Kisebbségi Jogok Hivatalának igazgatója is foglalkozott a demográfiai öregedés folyamatával, az emberi jogok tiszteletben tartásával, valamint a konkrét kihívásokra való válaszadás szükségességével. 

– Tény, hogy sem nemzetközi, sem európai szinten nincs olyan dokumentum vagy egyezmény, amely kizárólag az idős emberekre vonatkozna – fogalmazott. – Amint azonban a világ demográfiai képe változik, és ahogy az idősek válnak többséggé, a hangsúly a sok és sokféle problémára kerül, amelyekkel ez a népesség szembesül.          

A demográfiai öregedés folyamata Szerbiában is jelen van, az idősek aránya növekszik, a lakosság 17,4 százalékát teszi ki. A 80 évnél idősebbek 5,1 százalék, a 65 évnél idősebbek 18 százalék. Amitől Szerbia eltér Európától, az a 65 év felettiek várható élettartama, amely nálunk a nőknél 16,9, a férfiaknál 14,3 év, míg az EU-ban átlagosan 21,3 év. A szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata Szerbiában a 65 éven aluliaknál 43,4, az időseknél 35,7, az EU-ban pedig 25,9 százalékos. Minden tizedik idős ember a szegénységi küszöb alatt él, több mint 11 ezer 65 év feletti személy kap szociális segélyt, és csaknem félmillió minimális nyugdíjasunk van. Az éltes korúak helyzetének javítása érdekében megfelelő egészségügyi ellátást kell biztosítani. A bentlakásos intézmények szolgáltatásait a felhasználók egyéni igényeihez kell igazítani, nem pedig a szolgáltatók szervezeti igényeihez.                                                                 

Jó néhány mechanizmus létezik, amelyek révén az egészségügyi és szociális intézmények beavatkozhatnak az állam politikájába e kiszolgáltatott társadalmi csoport helyzetének javítása érdekében. Az egyik a betegek jogainak védelméről szóló külön törvény elfogadása diszkriminációellenes záradékokkal, beleértve az időskorúakat is. 

A legnagyobb kihívások az idősek számára nálunk az emberi jogok terén a következők: diszkrimináció, szegénység, erőszak és bántalmazás, valamint a konkrét intézkedések és szolgáltatások hiánya. Szükség van olyan politikára is, amely elősegíti a nemzedékek közötti szolidaritást, és megakadályozza a hajlott korúak megkülönböztetését és marginalizálódását. Minden demokratikus társadalomnak, vagy amelyik azzá akar válni, közelebb kell hoznia a polgárokhoz a sokféleség, a tolerancia és az erőszakmentesség tiszteletben tartásának elvét, és azt, hogy ezek a fiatalok tiszteletének és cselekvésének modelljévé váljanak – mondta Suzana Paunović, az Emberi és Kisebbségi Jogok Hivatalának igazgatója. 

TAKÁCS Magda