„Bánátból elszármazott” jeligére várja válaszunkat olvasónk, aki 22 szolgálati évvel három éve szerbiai nyugdíjjogosult lett. A kilencvenes években (az ismert események miatt) átköltözött Magyarországra, és elhelyezkedett. Az ottani nyugdíját rendszeresen folyósítják, a szerbiaira vonatkozó végzést csak novemberben, háromévi várakozás után kapta meg. A decemberi nyugdíjjal együtt visszamenőleg a kérvény átadásáig a Biztosítási Alap kifizette a pénzt. A végzésben feltüntetett nyugdíj alapján kiszámolta az összeget, amely nem egyezik meg a folyósítottal. A vártnál többet kapott. Attól fél, hogy utólag vissza kell fizetnie a különbözetet.
Válasz: Mivel végleges végzésről van szó, nincs ok aggodalomra. Hogy többet kapott, mint amire számított, annak tudható be, hogy a nyugdíjkérvény átadásától a kifizetésig két emelés volt, amely megnövelte a végzésben feltüntetett alapellátmányt (2017-ben 1,5, 2018-ban pedig 5 százalékkal korrigálták a nyugdíjakat. Az emelés kumulatív – halmozott – volt, a 1,5 %-kal kiigazított juttatásra számolták rá a 2018. évi 5%-ot). Ezenkívül 2017 novemberében a nyugdíjasok 5000, 2018-ban 3000, tavaly novemberben 5000 dinár egyszeri segélyben részesültek. Ezekre jogosult volt minden nyugdíjas (a külföldön élő is), aki a Nyugdíjbiztosító kifizetési listáján szerepelt.
„Újvidéki friss nyugdíjas” tavaly novemberben adta át a kérvényét, a végzést és az első nyugdíját a múlt hónapban megkapta, munkaadója viszont adós maradt a végkielégítéssel. Úgy tudja, hogy a Munka Törvénykönyvének 119. paragrafusa értelémében a munkáltató a biztosítás megszűnése előtt, legkésőbb az utolsó munkanapon köteles kifizetni a végkielégítést, amely két köztársasági átlagbérnek felel meg. Nyugdíjasként utólag joga van-e végkielégítésre?
Válasz: Minden munkavállalónak joga van végkielégítésre attól függetlenül, hogy öregségi, előrehozott öregségi, vagy rokkantnyugdíjba megy. A juttatás célja, hogy a nyugdíjba vonulónak anyagi biztonságot nyújtson az első nyugdíjig. A munkaadó köteles kifizetni. (Megegyezéssel később is átutalhatja a pénzt.) Ha nem tesz eleget törvényes kötelezettségének, a károsult bírósághoz fordulhat. A pert minden bizonnyal megnyeri.
„Becskereki nyugdíjas vagyok. Két év óta ápolási térítést kapok. Az utóbbi időben jelentősen romlott az egészségi állapotom. Kérhetek-e emelt ápolási térítést?” – kérdezte olvasónk.
Válasz: Az emelt ápolási térítés tárgykörét a szociális védelmi törvény szabályozza. Előfeltétel a Nyugdíjalap végzése az ápolási térítésre való jogosultságról. Emelt összeget a 100 százalékos rokkantak, a neurológiai, pszichés típusú tartós szervi betegségben szenvedők kaphatnak, valamint azok, akiknek több szervi károsodásuk van, és ezek közül legalább kettő 70, vagy annál nagyobb százalékos.
A kérvényt a helyi szociális védelmi központban kell átadni. Az intézmény hatáskörébe tartozik a döntés és a kifizetés.
Az életbenléti bizonylatról: A külföldi nyugdíj megszakítás nélküli folyósítása érdekében a Szociális Biztosítók bizonyos időközönként (általában évente egyszer) életbenléti bizonylatot kérnek. Az igazolás hiányában felfüggesztik a járandóság folyósítását. A dokumentumot hitelesíthetik a közjegyzőnél (fizetni kell érte) és a nyugdíjbiztosító helyi kirendeltségében, ahol díjmentes a szolgáltatás.
TAKÁCS Magda
