Rendelkezésre áll az MMR-vakcina, országos szinten mégis csökken az átoltottság – A kötelező oltás megtagadása miatt komoly pénzbüntetéssel sújthatók a szülők
A hatékony oltási programoknak köszönhetően a fejlett országokban élő emberek többsége soha nem tapasztalta meg a védőoltással megelőzhető betegségek által okozott járványok pusztítását. A gyermekkori védőoltásokkal megelőzött betegségek annyira ritkává váltak, hogy sokan azt feltételezték, már nincs is ezekre szükség, ennek következtében Európában újra terjedni kezdtek a védőoltással megelőzhető betegségek, mint például a kanyaró.
Szerbiában Szendrőn (Smederevo) január 12. és február 10. között 29 esetet regisztráltak, és Újvidéken is megjelent a kanyaró. Szerbiában a legutóbbi, 2017 és 2019 között dúló járvány során 5800-an fertőződtek meg, 15-en hunytak el, ebből négy áldozat négy éven aluli gyermek volt.
Az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy világszerte több tízmillió gyerek kerülhet veszélybe, mert a koronavírus-világjárvány miatt sokkal kevesebben kapták meg a
kanyaró elleni oltást az elmúlt három évben, mint korábban.
Szerbiában csökken az átoltottság
Annak ellenére, hogy rendelkezésünkre áll a védőoltás, Szerbiában már 10 éve csökken az átoltottság, 2012-ben még 90% volt, ami 10 év alatt 75-re esett vissza. A legrosszabb a helyzet Újvidéken, ahol a morbilli (kanyaró), mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) és rubeola (rózsahimlő) ellen védő MMR-oltással való átoltottság 2021-ben csupán 24,4 százalékos volt, miközben a nyájimmunitás eléréséhez legalább 95 százalék kell.
A szerbiai orvosok szerint két oka van annak, hogy ilyen alacsony az átoltottság az országban: egyrészt egyre több oltásellenes ember van, másrészt, mivel szerbül a kanyaró neve maleboginje, sokan összekeverik a bárányhimlővel (ovčijeboginje), és úgy gondolják, azon úgyis át kell esniük a gyerekeknek, nincs szükség vakcinára.
Verica Jovanović, a Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet igazgatója szerint 2021-ben kétéves korig csupán a gyerekek 74,8 százaléka vette fel az MMR-oltást, a beiskolázás évében pedig az ismétlőoltást a gyerekek 85,8 százalékának adták be az orvosok.
A kanyaró halálos is lehet
A népiesen vörös himlőként is emlegetett, cseppfertőzéssel terjedő kanyaró az egyik legagresszívebben terjedő vírus a földön: míg a rettegett ebolánál egy fertőzött ember átlagosan 2-3 másikat betegíthet meg, addig egy kanyarós ember átlagosan 12–18 másik embert fertőz meg a környezetében. Ha nem lenne védőoltás, szinte minden gyermek elkapná a kanyarót, és iszonyatos járványok törhetnének ki. Az oltás nélkül több mint ezerszer több agyvelőgyulladást átélt, károsodott ember élne ma a földön.
Dr. Muškinja Montányi Gabriella zentai gyermekgyógyász, újszülöttgyógyász negyven éve dolgozik a szakmában. Szerinte nehéz meggyőzően érvelni, mert nemigen van elrettentő példa, a 2017/18-as járványról pedig keveset tud a közvélemény.
– Nekem még volt gyerekkoromban kanyaróm, mert akkor még nem volt védőoltás. Akkoriban 2–4 évente előfordultak és végigsöpörtek a járványok, így egy-két generációra kialakult a nyájimmunitás. Aztán újra és újra kitört a járvány, mert nagyon infektív. A kanyaró lappangási ideje 10–12 nap, ilyenkor könnyes lesz a szem, kis köhögés jelentkezik – a kanyaró ezekkel a gyér, nem egyértelműen erre a betegségre utaló tünetekkel indul. A kiütések előtt először Koplik-foltok jelennek meg a száj nyálkahártyán – ez a második, 3–5 napos prodromális stádium kezdete, amelynek a folytatásában már felismerhető tünetek (köhögés, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás) jelentkeznek. A láz már a kiütések megjelenése előtt is fölszökhet, akár a 40 fokot is meghaladhatja. Csak a 14. napon jelenik meg a kiütés, amit 3–5 napig láz kísér, továbbá erős köhögés, orrfolyás, esetenként fényérzékenység jelentkezhet. A páciens arcát síró maszknak hívjuk, mert a kötőhártya-gyulladás miatt könnyezik. A kiütés általában a fül mögött és a hajtő határánál jelentkezik először, onnan terjed az arcra, a karokra, a törzsre, és három nap alatt jut el a lábakig, majd ugyanebben az ütemben halványul el ezeken a helyeken. Enyhébb kiütések esetén a klinikai kép is enyhébb, de akár bevérzések is megjelenhetnek komolyabb megbetegedéskor. A bőrkiütés pontos tükre annak, ami a szervezetben sejtszinten (pl. a tüdőn, a belekben) történik. Előfordulhat fül- vagy tüdőgyulladás, de akár encephalitisz (agyvelőgyulladás) is. Az alultáplált vagy egy súlyos betegségből felépült beteg, a daganatos megbetegedésben szenvedő beteg, felnőtteknél az AIDS-esek nagyobb veszélynek vannak kitéve – mondja a szakember.
A betegség leggyakoribb szövődménye a tüdő- és középfülgyulladás, és a betegek épp ezekre lesznek hajlamosabbak, miután meggyógyultak. A fertőzés következtében vakság és halál is bekövetkezhet, terhes nőknél növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát. A vírus évente mintegy 2 millió gyermeket ölt meg, mielőtt az 1960-as években bevezették a vakcinát.
De nem csak a kanyaró miatt fontos az MMR-oltás: a rubeola elleni komponensnek köszönhetően a várandós édesanyák nincsenek többé kitéve a nagyobb gyermek rózsahimlő-fertőzése által okozott vetélésnek, magzatkárosodásnak és megszűnt a fültőmirigy-gyulladás okozta férfisterilitás veszélye is.
A legnagyobb tévhit: az oltás autizmust okoz
Egy brit orvos, Andrew Wakefield 1998-ban jelentette meg tanulmányát a Lancet folyóiratban, amelyet a tudományos életben ma már az elmúlt évszázad legkárosabb orvosi hoaxaként emlegetnek. Wakefield 12 autista gyermekkel folytatott kutatásai alapján számolt be arról, hogy kapcsolat áll fenn az MMR-oltás és az autizmus egyes tünetei között, arra utalva, hogy a vakcina szerepet játszhat a zavar kialakulásában.
Később kiderült, hogy Wakefield meghamisította a kutatási adatokat, tanulmányát ezért visszavonta az azt közlő folyóirat. 2004-ben arra is fény derült, hogy a brit orvost pénzügyi érdekeltség is kötötte az általa tett felfedezéshez. Wakefield orvosi engedélyét ezt követően visszavonták. Hiába lepleződött le a csalás, a köztudatba bekerült tévhitet az összeesküvés-elméletek hívői és az oltásellenesek előszeretettel használják fel az érvelésükhöz. Az elmúlt több mint két évtizedben egyetlen tudományosan megalapozott kutatás sem talált hasonló mellékhatást az MMR-oltásra vonatkozóan, viszont kimutatták, hogy a beoltott és beoltatlan gyermekek körében hasonló arányban fordult elő autizmus spektrum zavar. Eközben a vakcina hatékonyságát a betegségek megelőzésében egy dózis után 95, két dózist követően 96 százalékosnak találták a kutatók.
Andrew Wakefield 2005-ben Amerikába költözött, ahol könyveivel és előadásaival az oltásellenes mozgalom egyik kulcsfigurája lett. 2016-ban még egy filmet is forgatott a sztorijáról – a saját főszereplésével és rendezésében.
Miért lett rossz híre az MMR-oltásnak?
Az autizmussal kapcsolatos tévhit mellett a közösségi hálón több másik is terjed ezzel az oltással kapcsolatosan, ezeket Nedeljko Radlović gyermekgyógyász, a Szerb Orvostársaság főtitkára cáfolta meg a Szabad Európának.
- Az MMR-oltás káros tartósítószereket tartalmaz – A gyermekgyógyász nem tagadta: nagyon kis mennyiségben van tartósítószer ebben az oltóanyagban, viszont enélkül valóban veszélyes lehetne az alkalmazása.
- Jobb kifeküdni a betegséget, mert így megerősödik a szervezet ellenállóképessége – Szerbiában a legutóbbi kanyarójárvány alatt csaknem 6000 megbetegedés volt, és 15-en belehaltak a kanyaróba, azaz a halálozási arány kb. 1:300–1:350 volt, ami meglehetősen sok. A mumpsz kamaszkorban a fiúk 25 százalékánál okoz komplikációkat heregyulladás formájában, egyharmaduk örökre steril marad.
- A Szerbiába importált oltások rosszabb minőségűek, mint a nyugaton használtak – Minden ország ugyanolyan vakcinát használ.
- A betegség elleni oltás csak a gyógyszergyártók marketingfogása – Egy oltóanyag kifejlesztése sok kutatással és költséggel jár, ennek ára van, a gyártónak meg persze haszna, viszont az emberiség érdeke az, hogy használja az orvostudomány egyik legnagyobb felfedezését.
A kötelező oltás megtagadása miatti büntetés gyakran elmarad
Dr. Muškinja Montányi Gabriella szerint a sok téves információ futótűzként terjed az interneten, ezek hitelességét nehezen tudják ellenőrizni a laikusok.
– Mi, orvosok hiába cáfoljuk azt, hogy az oltás autizmust okoz, hiába van komoly tapasztalatunk a hatásáról, az érveink nem mindig hatnak. Még csak nem is fáj, ha beadjuk az oltást, nem jelentkezik helyi pír, nem okoz lázat. Annyi eshet meg csupán ritkán, hogy a beadás után két hétre nagyon enyhe kötőhártya-gyulladás jelentkezik a szemen vagy egy kis orrfolyást, esetleg a rózsahimlőre hasonlító kiütéseket tapasztalnak a beoltott gyermeken. Sajnos vannak olyan szülők, akik az összes védőoltást visszautasítják, amit az orvosnak jelentenie kell – mondja a doktornő.
Az első oltást az egy–másfél éves gyerekeknek kell beadni, a másodikra pedig a beiskolázáskor, azaz 7 évesen kerül sor. Régebben 15, ma már 18 év az MMR-oltás felvételének a fölső korhatára.
Azok a szülők, akik elmulasztják beoltatni a gyermeküket, 50–150 ezer dináros büntetést is kaphatnak. Montányi doktornő már két éve nyugdíjas volt, amikor megkapta az első bírósági idézését tanúként.
– Ez volt az első és egyetlen eset csaknem 40 év alatt, hogy orvosként beidéztek, és ez annak kapcsán volt, hogy a szülő visszautasította az oltást. A gyermekgyógyászoknak kötelességük volt jelenteni, ha egy gyermek nem kaphatott meg minden oltást akár indokolt, akár nem indokolt okok miatt. A kanyarót komolyan kell venni, mert az első 10–12 nap alatt a szülők nem is tudnak a fertőzésről, a gyerek közösségben van, és a betegség nagyon gyorsan terjed azok között, akik fogékonyak rá. Az egyéves kor alatti gyermekekre különösen veszélyes, mert nekik szűkebbek a légutaik, és öt éves kor alatt nehezebb a betegség lefolyása is. Az idősebbeknél más betegségek (immunhiány, daganat, cukorbetegség, szteroidkezelés stb.) játszhatnak szerepet a betegség súlyosságában – mondja a gyermekgyógyász.
Az oltás megtagadásának a szankcionálását a legtöbb helyen nem praktizálják kellő elszántásággal és hatékonysággal a hatóságok. Újvidéken, ahol az átoltottság a legalacsonyabb, 102 tárgyból 40 van folyamatban a bíróságon, és 62 esetben született határozat: 27 tárgyban róttak ki pénzbírságot, 13 alkalommal felmentő ítélet született, 22 esetben pedig elévült a tárgy.
FEHÉR Rózsa
